Pandémiás tervezési és felkészülési eszköztár

A COVID-19 világjárvány jelentős negatív hatással bírt világszerte nemcsak az egészségügyre, hanem a gazdaságra, az oktatás rendszerére, illetve összességében a társadalom egészére is. A COVID-19 megjelenése, járványhullámokban történő terjedése és az a tény, hogy a vírus minden bizonnyal a jövőben is velünk marad, még inkább sürgetővé teszi a fertőző betegségek megelőzését és az egészségtudatos életmódot elősegítő kompetenciák fejlesztését nemcsak a gyermekek, hanem az aktív korú, felnőtt lakosság körében is.

Egy ország járványügyi biztonsága az emberek otthonában, az iskolákban, valamint a munkahelyeken kezdődik. Az újabb világjárványok súlyos következményei ellen a leghatékonyabb védekezési mód az egészségvédelem és az egészségfejlesztés és az ehhez szükséges egyéni és szervezeti képességek fejlesztése. A fejlesztés eredményeivel hozzájárulunk az ország magasabb szintű járványügyi biztonságának kialakításához, és egy mostaninál egészségtudatosabb, reziliensebb generáció felnövéséhez.

Célunk az igényeknek megfelelő, tudományos bizonyítékokon alapuló pandémiás tervezési és felkészülési eszköztárral segíteni Magyarországon a közösségek és gazdálkodó szervezetek felkészülését a fertőző betegségek elleni hatékony védekezésre.

Bővebben

Pandémiás tervezési és felkészülési eszköztár fejlesztése intézmények és vállalkozások számára

A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központja (a továbbiakban: SE ESK) feladata hozzájárulni Magyarország népegészségügyi jelentőségű fertőző és nem-fertőző betegségek elleni védekezéséhez, egészségbiztonságához és a betegségterhek társadalmi szintű csökkentéséhez; ezzel az egészségben eltöltött életévek növekedéséhez, ez által egészséges és produktív humán-erőforrás biztosításához. Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium (ENL) RRF-2.3.1-21-2022-00006 azonosítószámú projekt keretében az SE ESK feladatai között szerepel pandémiás tervezési és felkészülési eszköztár fejlesztése intézmények és vállalkozások számára.

Számos olyan új és visszatérő fertőző betegség, illetve kórokozó megjelenésével kell számolni a (közel)jövőben, amelyek a COVID-19 világjárvánnyal megegyező, vagy annál még nagyobb mértékű megbetegedési, halálozási, illetve társadalmi, gazdasági terheket, problémákat okozhatnak. Ahogy a járványok és világjárványok eredete és összetettsége egyre komplexebb, a társadalmakra és gazdaságokra gyakorolt hatásuk összetettsége is egyre nagyobb.

A COVID-19 rávilágított a világjárvány elleni védekezés gyengeségeire és hiányosságaira, és a levonható tanulságokra is. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a hiányosságok olyan világjárványvédelmi készültségi és reagálási struktúrát eredményeztek, amely nem tudta megfelelően kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket. Számos felülvizsgálat és jelentés készült, melyek nagyszámú egyedi ajánlást fogalmaztak meg a világjárványra való felkészültség és reagálás rendszerének, finanszírozásának és irányításának fejlesztésére vonatkozóan. Ezeket az SE ESK összegzi és továbbfejleszti a társadalom különböző csoportjai számára.

A COVID-19 válság rámutatott arra is, hogy a felkészülés és védekezés valamennyi – globális, nemzeti, lokális – szintjén nagyobb beruházásra van szükség. Ezért minden vállalkozásnak és intézménynek érdekében áll felmérni és értékelni azt, hogy melyek azok a célzott fejlesztések, amelyek hiánypótlók, és a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján a leginkább megtérülhetnek.

A Projekt keretében a munkacsoportunk célja, hogy a gazdálkodó szervezetek és intézmények az esetlegesen beköszöntő új pandémiás időszakokra javítsák a felkészültségüket, amelyhez többféle támogató eszköz kerül kifejlesztésre.

Publikációk

Horváth JK, Komlós K, Krisztalovics K, Röst G, Oroszi B. A COVID-19 világjárvány első két éve Magyarországon. Népegészségügy. 2022;99(1):6–19.
BVERA. Gyakorlati útmutató a vállalati pandémiás terv elkészítéséhez és végrehajtásához. Vállalati Fehér Könyv. [Internet]. Medinfo – Koronavírus információk. 2021 [idézi 2022. augusztus 11.]. Elérhető: https://medinfocovidinfo.wordpress.com/2021/02/02/gyakorlati-utmutato-a-vallalati-pandemias-terv-elkeszitesehez-es-vegrehajtasahoz-vallalati-feher-konyv/
Oroszi B, Horváth JK, Túri G, Krisztalovics K, Röst G. Az epidemiológiai surveillance és járványmatematikai előrejelzések szerepe a pandémiás hullámok megelőzésében, mérséklésében – hol tartunk most, és hová kellene eljutni. ScientSec [Internet]. 2021. július 30. [idézi 2022. augusztus 11.];2(1):38–53. Elérhető: https://akjournals.com/view/journals/112/2/1/article-p38.xml
Röst G, Bartha FA, Bogya N, Boldog P, Dénes A, Ferenci T, és mtsai. Early Phase of the COVID-19 Outbreak in Hungary and Post-Lockdown Scenarios. Viruses [Internet]. 2020. július [idézi 2022. április 9.];12(7):708. Elérhető: https://www.mdpi.com/1999-4915/12/7/708
WHO Review Committee on the functioning of the International Health, Regulations (2005) during the COVID-19 Response. Strengthening preparedness for health emergencies: implementation of the International Health Regulations (2005). o. 9.
Wilder-Smith A, Osman S. Public health emergencies of international concern: a historic overview. J Travel Med. 2020. december 23.;27(8):taaa227.
Woolf SH, Masters RK, Aron LY. Changes in Life Expectancy Between 2019 and 2020 in the US and 21 Peer Countries. JAMA Netw Open. 2022. április 1.;5(4):e227067.
World Health Organization. WHO global influenza preparedness plan : the role of WHO and recommendations for national measures before and during pandemics [Internet]. World Health Organization; 2005 [idézi 2022. május 18.]. Report No.: WHO/CDS/CSR/GIP/2005.5. Elérhető: https://apps.who.int/iris/handle/10665/68998
Report of the Review Committee on the Functioning of the International Health Regulations (2005) during the COVID-19 response [Internet]. 2021 [idézi 2022. május 18.]. Elérhető: https://www.who.int/publications/m/item/a74-9-who-s-work-in-health-emergencies