Pandémiás tervezési és felkészülési eszköztár

Pandémiás tervezést és felkészülést segítő oktatási anyagok vállalkozásoknak

A COVID-19 válság rámutatott arra is, hogy a felkészülés és védekezés valamennyi – globális, nemzeti, lokális – szintjén erősebb járványügyi felkészültségre van szükség. Ezért minden vállalkozásnak és intézménynek érdekében áll felmérni és értékelni azt, hogy melyek azok a célzott járvány biztonsági fejlesztések, amelyek hiánypótlók, és a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján a leginkább megtérülhetnek. 

A Projekt keretében a munkacsoportunk célja, hogy a vállalkozások és intézmények a jövőben esetlegesen felbukkanó új pandémiás időszakokra javítsák a felkészültségüket, amelyhez többféle támogató eszközt fejlesztünk ki. 

Pandémiás készültség vállalkozások számára oktatási anyagok pdf-ben: 

1. Kockázatértékelés
2. Pandémiás tervezés, fertőzésmegelőzési stratégiák készítése és alkalmazása
3. Munkahelyi szűrések és tesztelések
4. Távolságtartást elősegítő intézkedések
5. Maszkhasználatot támogató intézkedések
6. Személyi higiénét, a fertőtlenítést és a szellőzést támogató intézkedések
7. Kommunikáció és munkatársak ösztönzése
8. Védőoltások alkalmazása

e-Bug oktatási eszköztár tanárok részére

Magyarországon a gyermekekre fókuszált egészségfejlesztés és egészségbiztonság oktatásának a jelenlegi hiányos részeit tervezzük kitölteni az e-Bug oktatási eszköztár újra bemutatásával. 

Az e-Bug oktatási eszköztár főbb jellemzői: 

• 3-16 éves korig, korcsoportonként biztosít anyagokat. 

• Naprakész tudományos bizonyítékokon alapuló tudást biztosít. 

• Megfelelő facilitálás mellett játékos interaktív tanulást tesz lehetővé. 

• Egyszerű a tanítási órákba való integrálása. 

• Ismeretterjesztő közösségi játékok, kísérletek, tesztfeladatok, amelyek a pedagógusok oktatási anyagait is kiegészíthetik. 

• Lefedi a következő területeket: Hasznos és ártalmas mikrobák, fertőző megbetegedések, higiéné (pl. Kéz-, száj, légúti, állat és élelmiszer higiéné), tudatos antibiotikum-használat, védőoltások. 

Az eszköztár alapvető ismereteket ad át, egyéni és közösségi szinten is oktat gyermekeket és képez tanárokat. A felmerülő betegségekkel kapcsolatos kérdésekre befogadható választ ad. 

e-Bug Magyarország rövid története 

2006: együttműködő partner a fejlesztésben. 

2013: csatlakozás a 27 országból álló e-Bug hálózathoz, az ÁNTSZ-OTH-n keresztül. 

2013-2014: országszerte 315 mintaiskola. 

2015: e-Bug koordinátorok hálózata; játékos tudomány műhelyfoglalkozások, e-Bug konferencia, jelmezversenyek. 

2016: 14,500 diáknak 2,000 instruktor tartott kézmosásról szóló tanórát. 

2017-2024: a teljes programban való részvétel megszakadt. 

A védőoltásokkal kapcsolatos attitűdök és az azt befolyásoló tényezők felmérése

A védőoltás az egyik legeredményesebb és legköltséghatékonyabb népegészségügyi beavatkozás, amely döntő szerepet játszik a fertőző betegségek megelőzésében. A COVID–19-pandémiát követően azonban világszerte jelentősen csökkent a WHO Kiterjesztett Immunizációs Programja (Expanded Programme on Immunization – EPI) által javasolt védőoltások átoltottsága. Magyarországon az ajánlott védőoltásokkal való átoltottság elmarad a többi EU tagországban elérttől és a kockázati csoportok védettségéhez szükséges mértéktől isi. A COVID-19 pandémia után arra utaló bizonyítékok is megjelentek, hogy a gyermekkori védőoltásokba vetett bizalom mértéke is csökken Magyarországonii. A nem megfelelő átoltottság soktényezős jelenség, melynek hátterében logisztikai, népegészségügyi és társadalmi szintű tényezők mellett a célcsoport bizalma, attitűdje is azonosítható. A védőoltási programok elfogadottságának fenntartása érdekében elengedhetetlen a lakosság véleményének, ismereteinek és attitűdjeinek időszakos vizsgálata a védőoltásokkal és az oltási programmal kapcsolatban. 

Az ESK 2025-ben és 2026 elején négy országos, reprezentatív kérdőíves kutatást végez a magyar lakosság védőoltásokkal kapcsolatos attitűdjeinek és véleményének, a korábbi és jövőbeli pandémiákkal összefüggő tapasztalatainak és elvárásainak, valamint a járványügyi intézkedések megítélésének feltárására. 

A négy felmérés témája és adatfelvételi időszakai: 

• 1. felmérés: A COVID-19 és az influenza elleni védőoltások elfogadása, és a két védőoltással kapcsolatos attitűd különbsége a felnőtt lakosság, különösen a 60 év felettiek körében Adatfelvétel időpontja: 2025 tavasz. 

• 2. felmérés: Gyermekkori védőoltások elfogadottsága és annak befolyásoló tényezői a felnőtt magyar lakosság körében, kiemelten a 18 év alatti gyermeket nevelők között. Adatfelvétel időpontja: 2025 ősz. 

• 3. felmérés: Pandémiával kapcsolatos személyes tapasztalatok, reakciók, valamint tervek, aggodalmak, és járvánnyal kapcsolatos ismeret(szerzés) a felnőtt lakosság körében. Adatfelvétel időpontja: 2025 ősz. 

• 4. felmérés: Az iCARE (International COVID-19 Awareness and Responses Evaluation) nemzetközi kutatás keretében a pszichológiai, társadalmi és környezeti tényezők befolyásának vizsgálata a pandémiás intézkedések elfogadására és betartására a felnőtt magyar lakosság körében. Adatfelvétel időpontja: 2026 január. 

A kutatások célja nem csak a magyar lakosság járványokkal és védőoltásokkal kapcsolatos percepciójának a feltérképezése, hanem az eredményekre alapozott konkrét, naprakész, gyakorlatban hasznosítható ajánlások megfogalmazása a védőoltás elfogadás növelésére és a pandémiás felkészültség javítására. A konklúziók nyilvánosan elérhetőek lesznek a honlapunkon, és tudományos publikációkban is közzétesszük őket. 

A lakosság oltásbizonytalanságának csökkentését segítő oktatási és segédanyagok egészségügyi dolgozók számára

Magyarországon a védőoltási program kezdeti sikerei ellenére is csak a teljes lakosság 63,2%-a részesült COVID-19 elleni alapimmunizálásban. Az emlékeztető oltások tekintetében meredek csökkenés figyelhető meg a COVID-19 ellen egy éven belül oltottak arányában. A sérülékeny, időskorú népességet tekintve a 2023 őszétől elérhető, frissített összetételű COVID-19 elleni oltóanyag esetében még 0,5%-ot sem ért el hazánkban az átoltottság 2024 januárjában. A leginkább megbízható információforrásnak a védőoltásokkal kapcsolatban a magyar lakosság továbbra is az egészségügyi dolgozókat tartjaiii, ezért is kiemelten fontos, hogy olyan bizonyítottan hatékony kommunikációs eszközökkel egészítsék ki szakmai tudásukat, melyek segítik az oltási bizonytalanság csökkentését. 

Központunk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kifejlesztett oktatási anyaga alapján, a hazai viszonyokra adaptált oktatási csomagot fejlesztett ki a háziorvosok és a COVID-19 elleni védőoltási programban résztvevő egészségügyi szakemberek számára. Célja, hogy az egészségügyi dolgozókat felruházza olyan ismeretekkel, készségekkel, önbizalommal és kommunikációs eszközökkel, amelyek segítik őket a COVID-19 elleni védőoltás elfogadásával kapcsolatos bizonytalanság csökkentésében. Az oktatási anyagban ismertetett kommunikációs technika könnyen elsajátítható, és más védőoltások kapcsán is sikerrel alkalmazható. 

Az oltásokkal kapcsolatos bizonytalanság növekvő népegészségügyi jelentőségére tekintettel Központunk az orvostovábbképzési felületen (OFTEX) “Oltásokba vetett bizalom – helyzetkép, meghatározó tényezők, cselekvési lehetőségek” címmel akkreditáltatta (kódszám: SE-SZTOK/2025.II/00156, 16 pont) egésznapos képzési programját és 2025 szeptemberében sikeres képzést tartott 200 szakember számára. További információ: https://semmelweis.hu/esk/esemenyek/kepzesek/oltasokba-vetett-bizalom-helyzetkep-meghatarozo-tenyezok-cselekvesi-lehetosegek/  

Letölthető: Mintakérdések az oltásbizonytalanság csökkentése érdekében 

„Kommunikáció a páciensekkel a COVID-19 elleni védőoltásról” oktatási anyag egészségügyi dolgozók számára

OKTATÁSI ANYAG

1. Kommunikáció a páciensekkel a COVID-19 elleni védőoltásról

SEGÉDLETEK

1. Egy oldalas Plakát (mintaüzenetek)

EPIMAT: Epidemic Intelligence szakrendszer

Központunk egyik kiemelt feladata a COVID–19 világjárvány tapasztalataira és a legfrissebb tudományos bizonyítékokra épülő pandémiás tervezési és felkészülési eszköztár részeként az EPIMAT nevű szoftver fejlesztése. Ez a modellezési és szimulációs lehetőségeket kínáló interaktív platform teret biztosít epidemiológusok, biostatisztikusok és matematikai modellezők számára a közös munkára, valamint a meglévő kutatási eredmények bemutatására. 

Az EPIMAT feladatai:  

• Kutatási tér biztosítása: A modellező, elemző és epidemiológus kutatók együttműködésének elősegítése, adatok megosztása a kutatók között. 

• Publikálható tartalmak: Nyilvánosan hozzáférhető elemzések és oktatási anyagok közzététele a társadalom számára. 

• Deperszonalizáció: A rendszerbe beépített funkció, amely a szenzitív személyes adatokat már feltöltéskor anonimizálja. 

• Oktatási modul: Online elvégezhető tananyag tesztekkel együtt. 

• Interaktív modellező: differenciálegyenletes modellek szimulációjára szolgáló alkalmazás. 

• Dashboard készítés: Az adatok vizualizációjára alkalmazott korszerű dashboard készítésére szolgáló alkalmazás. 

Publikációk

1. Ligeti, Anna Sára; Oroszi, Beatrix; Luca, Csaba; Bilics, Edit; Ágoston, József ; Röst, Gergely; Koltai, Júlia Socioeconomic determinants and reasons for non-acceptance to vaccination recommendations during the 3rd – 5th waves of the COVID-19 pandemic in Hungary BMC PUBLIC HEALTH 24 : 1 Paper: 1796 , 10 p. (2024) DOI WoS  CorvinusKutatasok Scopus PubMed  SZTE Publicatio
2. Luca, Csaba ; Bilics, Edit; Oroszi, Beatrix Hogyan lehet integrálni az egészségbiztonság témakört az iskolai egészségfejlesztésbe? NÉPEGÉSZSÉGÜGY 101 : 2 p. 123 (2024)
3. Bilics, Edit; Luca, Csaba; Krisztalovics, Katalin; Oroszi, Beatrix Egészségügyi dolgozók szerepe és lehetőségei az oltás elfogadásával kapcsolatos bizonytalanság csökkentésében NÉPEGÉSZSÉGÜGY 101 : 2 p. 167 (2024)
4. Luca, Csaba; Bilics, Edit; Oroszi, Beatrix A COVID-19 elleni védőoltások elfogadása Magyarországon NÉPEGÉSZSÉGÜGY 100 : 2 p. 80 (2023)

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

UK Health Security Agency