Tájékoztató a 2026/2027. tanévi
kollégiumi jelentkezésről

Elsőéves hallgatók (gólyák) számára

1. Mely kollégiumokba lehet jelentkezni?

A kollégiumi jelentkezési eljárásban az alábbi négy kollégium jelölhető meg:

• Balassa János Kollégium;
• Bókay János Kollégium;
• Kátai Gábor Kollégium;
• Markusovszky Lajos Kollégium.

A kollégiumokról további információ a Kollégiumok Igazgatóságának honlapján található: https://semmelweis.hu/kollegiumok/

A kollégiumokban kb. 200 férőhely áll rendelkezésre a gólyák elhelyezésére.

2. A jelentkezési eljárás legfontosabb időpontjai

A szociális űrlap megnyitásának időpontja tervezett. Figyeld a Neptunban és az egyetemi tájékoztatási felületeken megjelenő értesítéseket.

I. Általános kollégiumi jelentkezés (Ezt minden kollégiumba jelentkezőnek el kell végeznie)

3. Hogyan kell jelentkezni?

A kollégiumi jelentkezés elengedhetetlen lépése a kollégiumi jelentkezési űrlap kitöltése és benyújtása a Neptun-rendszerben.

A jelentkezési határidő: 2026. augusztus 12. (szerda) 12:00.

A határidőig nem elegendő megkezdeni az űrlap kitöltését: a jelentkezést véglegesen be is kell nyújtani.

A kollégiumok sorrendjének megadása

A jelentkezés során a kollégiumokat a saját preferenciád szerint sorrendbe kell állítanod.

• Első helyre azt a kollégiumot jelöld, amelyikbe a legszívesebben kerülnél.
• Ezt követően add meg a többi kollégiumot a számodra megfelelő sorrendben.
• Ha mindenképp szükséges tanulmányaidhoz a kollégiumi elhelyezés, akkor javasolt mind a 4 kollégiumot megjelölni.

A megadott sorrendnek jelentősége van. Sikeres felvétel esetén abba a legelőrébb megjelölt kollégiumba kerülsz, amelyben a rangsorban elfoglalt helyed alapján még van szabad férőhely.

4. Miért a rászorultság a legfontosabb szempont?

A kollégiumi férőhelyek elosztásakor a legfontosabb szempont a hallgatók szociális helyzete.

A kollégiumi elhelyezés az albérlethez és más piaci lakhatási lehetőségekhez képest jelentősen kedvezőbb árú. Az Egyetem ezért elsősorban azoknak szeretne segítséget nyújtani, akik e támogatás nélkül csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudnák megoldani a lakhatásukat, és emiatt az egyetemi tanulmányaik megkezdése is lehetetlenné válna.

5. Milyen szempontok alapján születik meg a kollégiumi felvételi döntés?

A döntés során először összevetik a rendelkezésre álló kollégiumi férőhelyek számát az egyes rászorultsági kategóriákba tartozó jelentkezők számával. Ez alapján meghatározzák, hogy az adott eljárásban mely rászorultsági kategóriák elhelyezésére elég a kollégiumi férőhelyek száma.

A magasabb rászorultsági kategóriába tartozó jelentkezők előnyt élveznek az alacsonyabb kategóriába tartozó, illetve a rászorultsági kategóriába nem sorolt jelentkezőkkel szemben.

Mi történik, ha egy csoporton belül több a jelentkező, mint a férőhely?

Az azonos rászorultsági kategóriába tartozó elsőéves hallgatók között az egyetemi felvételi pontszám alapján állítanak fel sorrendet, ha az adott kategória minden tagja számára már nem jut férőhely.

Hogyan kerülhet be az, aki egyáltalán nem tartozik rászorultsági kategóriába?

A bekerülésről ebben az esetben az egyetemi felvételi pontszám alapján kialakított sorrend, a jelentkező által megadott kollégiumi sorrend és a még rendelkezésre álló férőhelyek száma dönt.

A férőhelyek kiosztásának sorrendje

1. Először a férőhelyre jogosító rászorultsági kategóriákba tartozó jelentkezőket veszik figyelembe, a magasabb rászorultsági kategóriától az alacsonyabb felé haladva.
2. Ha valemelyik kategória számára már elfogynának a helyek, akkor azonos kategórián belül az egyetemi felvételi pontszám alapján kialakított sorrend dönt.
3. Ha ezt követően marad szabad férőhely, akkor az egyik rászorultsági kategóriába sem sorolt jelentkezőket veszik figyelembe.
4. Ezekben a csoportokon belül is az egyetemi felvételi pontszám alapján kialakított sorrend dönt.
5. Minden jelentkezőnél a megadott sorrendben vizsgálják meg a választott kollégiumokat.
6. A jelentkezőt abba a legelőrébb megjelölt kollégiumba veszik fel, amelyben a rangsorban elfoglalt helye alapján még van szabad férőhely. Ha csak olyan kollégiumba lenne már hely, ahova az adott jelentkező nem jelentkezett, akkor nem kerül be sehova.

Aki az eljárás során nem kap kollégiumi férőhelyet, a rászorultsági kategóriája, illetve az adott csoporton belüli rangsorban elfoglalt helye alapján várólistára kerül, szintén az egyetemi felvételi pontszám szerinti sorban.

II. Szociális (rászorultsági) alapú elbírálás

Ez a rész csak a rászorultsági alapon jelentkezőkre vonatkozik

6. Mit kell tenned, ha szociális alapon szeretnél jelentkezni?

A kollégiumi jelentkezési űrlap mellett a szociális adatlapot is ki kell töltened a Neptun-rendszerben, és fel kell töltened a szükséges igazolásokat.

A szociális adatlap tervezett megnyitása: 2026. augusztus 13.

Ezzel egyidejűleg válik elérhetővé a beadandó igazolások aktualizált listája.

A szociális adatlap benyújtásának határideje: 2026. augusztus 17. (hétfő) 12:00.

A szociális adatlap kitöltése nem helyettesíti az általános kollégiumi jelentkezést. A kollégiumi jelentkezési űrlapot minden esetben külön, 2026. augusztus 12-én 12:00-ig kell benyújtani.

7. Hogyan állapítják meg a szociális helyzetet, és hogyan történik a kategóriába sorolás?

A szociális helyzet megállapításakor az Egyetem két fő körülményt vizsgál:

1. a hallgató háztartásában (és az őt eltartani köteles szüleit akkor is figyelembe véve, ha nem egy háztartásban leknak a hallgatóval) az egy főre jutó havi jövedelmet;
2. azt, hogy fennáll-e valamely igazolt, kiemelt rászorultsági körülmény.

A jövedelmi helyzet és az igazolt rászorultsági körülmények együttes vizsgálata alapján a jelentkező az I., II. vagy III. rászorultsági kategóriába kerülhet, vagy nem sorolható rászorultsági kategóriába. A kategóriába sorolásról a Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság (SZEB) dönt.

Az alacsony egy főre jutó jövedelem tehát önmagában is megalapozhatja a rászorultságot. Egy igazolt, kiemelt rászorultsági körülmény kedvezőbb rászorultsági kategóriát eredményezhet.

8. Kinek a jövedelmét kell figyelembe venni?

Az egy főre jutó jövedelem kiszámításakor főszabály szerint azoknak a személyeknek a jövedelmét kell igazolni, akik a hallgatóval azonos lakcímen, életvitelszerűen együtt élnek.

A 25 évnél fiatalabb hallgatók esetében a hallgató szülei esetében a jövedelmüket akkor is figyelembe kell venni, ha nem laknak együtt a hallgatóval. Ez azért történik így, mert a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a szülő akkor is köteles eltartani a gyermekét, ha az már nagykorú, de egyetemre jár.

9. Melyek a kiemelt rászorultsági körülmények?

Kiemelt rászorultsági körülménynek minősül, ha a hallgatóra az alábbi feltételek valamelyike vonatkozik:

9.1. Hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet

A hallgató hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek minősülhet, különösen akkor, ha:

• a szülő vagy a szülők legfeljebb nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkeznek;
• a szülő vagy a szülők legalább 12 hónapja tartósan munkanélküliek;
• a hallgató korábban átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek volt;
• a hallgató elégtelen lakókörnyezetben él.
• elégtelen lakókörnyezetnek minősülhet különösen:
• a szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezet;
• a félkomfortos lakás;
• a komfort nélküli lakás;
• a szükséglakás;
• az olyan lakókörnyezet, amelyben csak korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek.

9.2. Fogyatékosság vagy egészségi állapot miatti rászorultság

A hallgató fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult személynek minősülhet, ha:

• fogyatékossági támogatásra jogosult;
• rokkantsági járadékra jogosult;
• megváltozott munkaképességű, és C1-E kategóriába sorolták, vagyis egészségkárosodásának mértéke meghaladja az 50 százalékot;
• munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette.

9.3. Saját gyermek nevelése vagy ápolási kötelezettség

Kiemelt rászorultsági körülménynek minősülhet, ha a hallgató:

• saját gyermeket nevel és családfenntartónak minősül; vagy
• ápolási díjra jogosult, mert tartósan gondozásra szoruló személyt ápol a saját háztartásában.

9.4. Árvaság vagy félárvaság

Kiemelt rászorultsági körülménynek minősül, ha a hallgató árva vagy félárva.

9.5. A gyámság nagykorúság miatti megszűnése

Kiemelt rászorultsági körülménynek minősülhet, ha a hallgató korábban gyámság alatt állt, és gyámsága a nagykorúvá válásával szűnt meg.

9.6. Egyéb, különös méltánylást érdemlő helyzet

A SZEB más, megfelelően igazolt élethelyzet alapján is szociális szempontból rászorultnak tekintheti a hallgatót, ha olyan különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn, amely jelentősen befolyásolja a hallgató vagy családja életkörülményeit. Ilyen lehet különösen, ha a hallgató lakóhelye szerinti országban háborús helyzet vagy humanitárius veszélyhelyzet áll fenn.

10. Kinek nincs teendője a szociális űrlappal?

Nem szükséges szociális adatlapot benyújtania annak a jelentkezőnek, aki:

• nem kéri, hogy a szociális helyzetét figyelembe vegyék;
• az egy főre jutó havi jövedelem és a rászorultsági körülmények alapján nem tartozhat egyik rászorultsági kategóriába sem;
• kizárólag az egyetemi felvételi pontszáma alapján szeretne részt venni a kollégiumi rangsorolásban.

A fenti táblázat alapján nem sorolható rászorultsági kategóriába az a hallgató, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a 170 000 forintot, illetve akinek az egy főre jutó havi jövedelme 140 001 és 170 000 forint közé esik, és nincs igazolt rászorultsági körülménye.

Ezeknek a jelentkezőknek nem kell szociális adatlapot kitölteniük, és szociális igazolásokat sem kell feltölteniük.

A kollégiumi jelentkezési űrlapot azonban nekik is határidőben be kell nyújtaniuk. A bekerülésük lehetőségét és rangsorolásukat az 5. pont ismerteti.

III. Igazolások és hiánypótlás

Ez a rész kizárólag a szociális alapon jelentkezőkre vonatkozik.

11. Hogyan kell igazolni a megadott adatokat?

A szociális adatlapon tett nyilatkozatok önmagukban nem elegendők. A jövedelmet és a kiemelt rászorultsági körülményeket az aktuális pályázati tájékoztatóban meghatározott dokumentumokkal kell igazolni.

Az aktualizált igazolási lista és szabályok közzétételére a szociális űrlap megnyitásával egyidejűleg kerül sor.

Problémát jelenthet, ha valamely szükséges adat vagy igazolás:

• hiányzik;
• nem a megfelelő időszakra vonatkozik;
• nem olvasható;
• nem teljes;
• nem a megfelelő személyre vonatkozik;
• nem az előírt formában kerül benyújtásra.

Ilyen esetben előfordulhat, hogy az adott körülményt nem veszik figyelembe, vagy a jelentkező nem sorolható be rászorultsági kategóriába. Ha a hallgató egy főre jutó jövedelme nem számítható ki, akkor nem sorolható be a rászorulók közé.

Valótlan adat megadása a pályázat elutasítását, későbbi észlelése esetén pedig a kollégiumi elhelyezés megszüntetését is eredményezheti a fegyelmi eljárás megindítása mellett.

12. Mi a teendő, ha valamely igazolást nem sikerül határidőre beszerezni?

A szociális adatlapot akkor is határidőben be kell nyújtani, ha valamely szükséges igazolás beszerzése még folyamatban van.

Az adatlapon egyértelműen meg kell jelölni:

• melyik igazolás hiányzik;
• miért nem áll még rendelkezésre;
• mikor indítottad el a beszerzését;
• várhatóan mikor tudod benyújtani.

A hiányzó dokumentumot, amint rendelkezésre áll, haladéktalanul pótolni kell a meghatározott módon.

A hiánypótlásra a szociális űrlap lezárását követően, soron kívül kerül sor. Emiatt fontos, hogy a hiányzó igazolás beszerzését ne halaszd el, és a dokumentumot a lehető leghamarabb szerezd be.

Ha egy igazolás beszerzése folyamatban van, ez önmagában nem jelenti azt, hogy elveszíted a jelentkezés lehetőségét. Fontos azonban, hogy ezt jelezd az adatlapon, és a dokumentumot mielőbb pótold! Az igazolás folyamatban lévő beszerzése nem mentesít a szociális adatlap benyújtási határidejének betartása alól.

IV. Fontos tudnivalók minden jelentkező számára

13. A határidők betartása

A jelentkezési határidők betartása kiemelten fontos. A határidő elmulasztása esetén főszabály szerint nincs lehetőség a jelentkezés utólagos benyújtására.

Kivételt csak olyan rendkívüli és megfelelően igazolt körülmény jelenthet, amely a jelentkezőtől függetlenül akadályozta a benyújtást. Ilyen lehet például súlyos egészségügyi esemény, baleset vagy más rendkívüli válsághelyzet.

14. Az eredmények, a beköltözés és a jogorvoslat

Kérdés esetén felkeresendő e-mail cím: osztondij@semmelweis.hu

A kollégiumi felvétel előzetes eredményeinek kihirdetése várhatóan és tervezetten 2026. augusztus 26-án történik.

A kollégiumi beköltözés várhatóan 2026. augusztus 28-tól kezdődik.

A hivatalos határozatokat legkésőbb szeptember első hetéig kézbesítik.

A döntés ellen a hivatalos határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet fellebbezést benyújtani.

Pontos információk a beköltözésről elérhetőek itt:

https://semmelweis.hu/kollegiumok/hallgatoi-elet/bekoltozesi-informaciok/