Az Endotélsejt (EC) Munkacsoportban betegség-asszociált endotélsejt alapkutatást végzünk. Azaz, a kérdésfelvetés egy-egy adott betegség endotélsejtekre vonatkoztatott patofiziológiájából indul ki (ateroszklerózis, herediter angioödéma, trombotikus mikroangiopátiák, szepszis, COVID-19), és in vitro kísérleti rendszerekben próbálunk választ találni a kérdésekre. A kérdésfelvetéshez illetve az eredmények igazolására bekapcsolódunk a Kutatólaboratórium klinikai populációs vizsgálataiba is, betegek és kontrolljaik endotélsejtes plazmaparamétereinek méréseivel.
Legfontosabb eredményeink
- Az endotélsejtek nagy érzékenységgel fogják fel a különböző gyulladási jeleket, és azokra differenciált válaszreakciót adnak, így fontos szabályozószerepük van a gyulladási reakciókban.
- A különböző donorokból származó endotélsejtek genetikai hátterüknek megfelelően nagy szórást mutatnak a gyulladási válaszképességükben, így a „tipikus” működési mintázat megítéléséhez több donorból származó endotélsejt-vonalon végzett kísérlet szükséges.
- A komplementrendszer lektin útjának legfontosabb szerin proteáza, a MASP-1, gyulladási fenotípust indukál az endotélsejtekben a proteáz aktiválta receptorok (PAR) hasításán keresztül. Ez gyulladási citokinek és adhéziós molekulák expressziójában nyilvánul meg leginkább, de transzkriptomikai analízissel összesen több mint 40 gyulladási gén expresszióváltozását tudtuk kimutatni.
- A MASP-1 jelentősen emeli az endotélsejtek permeabilitását, ami fontos lehet az endotélsejt eredetű ödémák kialakulásában. Ennek hátterében a PAR-1 → miozin könnyűlánc foszforilálódás → aktin-szkeleton átrendeződés jelátviteli útvonal áll.
- A MASP-1 mellett más plazma szerin proteázok is képesek a permeabilitás növelésére, mint pl. a MASP‑2, a kallikrein és a C1r.
- Az endotélsejtek alapvető szerepét tudtuk kimutatni herediter angioödéma betegek rohamának kialakulásában. Szintén leírtuk, hogy a betegekben megváltozik számos endotélsejtre ható vazoaktív peptid plazmakoncentrációja.