Betűméret: A A A

Intézetünk története

2016. január 1-jétől a két, anatómiát oktató intézet összevonva, mint Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet működik tovább; igazgató 2021. január 1-jétől: Dr. Alpár Alán egyetemi tanár; elődje: Dr. Szél Ágoston egyetemi tanár (az épületben 2015. dec. 31-ig külön működő másik intézet, a Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet /korábbi II. sz. Anatómiai Intézet/ munkatársai is az egyesített intézetben dolgoznak tovább.

Tanévkezdő értekezlet az összevont intézet tagjainak részvételével


Az egyesülés előtti Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet alapítása (1769) óta 2016-ig változatlanul megtartotta jogfolytonosságát, annak ellenére, hogy neve többször változott (I. Sz. Bonctani Intézet, I. Sz. Anatómiai Intézet, I. Sz. Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet).

Az intézet korábbi igazgatói:

  • Trnka Vencel 1770–1790,
  • Báró János 1790,
  • Szening János 1790–1806,
  • Rácz Sámuel 1806–1807,
  • Stáhly Ignác 1808–1819,
  • Böhm Károly és Kieninger Boldizsár 1820–1823,
  • Stáhly Ignác 1823–1834,
  • Csausz Márton 1834–1858,
  • Arányi Lajos 1858–1859,
  • Lenhossék József 1860–1888,
  • Lenhossék Mihály 1889–1890,
  • Mihalkovics Géza 1890–1899,
  • Lenhossék Mihály 1899–1934,
  • Kiss Ferenc 1934–1961,
  • Donáth Tibor mb. igazgató 1961–1963,
  • Szentágothai János 1963–1977,
  • Tömböl Teréz 1977–1994,
  • Réthelyi Miklós 1994–2004,
  • Csillag András 2004-2014,
  • Gerber Gábor (mb. igazgató) 2014–2015.

A Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézetet 1875-ben Fejlődéstani Intézet néven alapították és 1878-tól II. Sz. Bonctani Intézet, majd 1931-től Bonctani, Szövet- és Fejlődéstani Tanszék néven működött. A tanszék az 1945 és 1950 között II. Sz. Anatómiai Intézet néven szerepelt, majd 1950-től, mint Szövet- és Fejlődéstani Intézet orvosi biológiát is oktatott. 1971-től az intézet neve – újabb oktatási profiljának megfelelően – II. Sz. Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetre változott, a biológia oktatására külön tanszék alakult.

Az intézet korábbi igazgatói:

  • Mihálkovics Géza 1875–1889,
  • Thanhoffer Lajos 1890–1909,
  • Tellyesniczky Kálmán 1909–1929,
  • Lenhossék Mihály 1930–1932 (mb. igazgató),
  • Huzella Tivadar 1932–1947,
  • Kiss Ferenc (mb. igazgató) 1947– 1949,
  • Törő Imre 1950–1971,
  • Halász Béla 1971–1995,
  • Oláh Imre 1995–2003,
  • Szél Ágoston 2003–2015.

A két párhuzamos intézet a Biológiai Intézet megalakulása és kiválása (1971) óta és az egyesítés után is négy féléven át, egyetlen tárgyként oktatta az anatómiát, a szövettant, a fejlődéstant, a sejtbiológiát és a tájanatómiát általános orvostanhallgatók és fogorvostan-hallgatók számára – magyar, német és angol nyelven is.

*  *  *

A jelenlegi épületben működő két intézet igazgatóit mutató márványtábla a főbejáratnál (2017-ben készült):


Kiss Ferenc – anatómiát és tájbonctant oktató tanszék

Mihalkovics Géza


SZÁZ ÉVES AZ ANATÓMIAI ÉPÜLET

(Írta: Dr. Réthelyi Miklós és Dr. Csillag András egyetemi tanár)

A 100 éves anatómiai épület

A 100 éves Anatómiai Épületben a beköltözéstől kezdve két intézet működött. Noha az intézetek nevei gyakran változtak, létüknek értelme folyamatosan ívelt át egy évszázadot: oktatni a tudásra kíváncsi hallgatókat és kísérletes munkával oltani az emberi test szerkezete iránt érdeklődő kutatók kíváncsiságát.

ka-anatkepeslap2

Anatómia épület (képeslap; Dr. Kiss Árpád gyűjteményéből)

A következő oldalakon a jelenlegi Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet sorsát és az ott dolgozók életét, munkásságát szeretném bemutatni. Az évszázadnyi idő Mihalkovics Géza irányításával kezdődött, ahonnan Lenhossék Mihály, Kiss Ferencz és Szentágothai János vezetésével jelzett szakaszokkal jutunk el napjainkig. Emlékük felidézése, munkásságukra történő visszapillantás történjen a közvetlen vagy közvetett utódok szavaival, írásaival. Induljon a visszaemlékezés az épület történetével, ahogy azt Szentágothai János leírta.

A SEMMELWEIS ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM ANATÓMIAI ÉPÜLETÉNEK ÉS TANSZÉKEINEK TÖRTÉNETE

Az 1769-ben Nagyszombatban megalapított, majd 1777-ben Budára és végül 1784-ben Pestre áttelepített Orvostudományi Fakultás (1951-ben vált el a Budapesti Tudományegyetemtől és vált önálló Orvostudományi Egyetemmé) egyetlen tanszéke az anatómiai, amely az alapítás óta változatlanul megtartotta jogfolytonosságát. Minden más tantárgynak érthető módon át kellett alakulnia az orvosi tudományok kétszáz éves fejlődése során. Az anatómia első tanára 1770-1790 években Trnka Vencel volt.

A fakultás első másfél évtizedében a tárgy szemléltető és gyakorlati oktatásáról alig lehetett szó. Csupán 1784 után javult a helyzet valamelyest, amikor a Pestre telepített fakultás a Hatvani (mai Kossuth Lajos) utca és az Újvilág utca sarkán levő volt jezsuita rendi kolostorban helyezkedett el. Itt az anatómia oktatására egy “theatrum anatomicum” állt rendelkezésre (boncolások bemutatására is szolgáló előadóterem) két munkaszoba és két “csontfőző helyiség”. Négy szobában helyezték el az egyetemnek II. József császár által adományozott anatómiai és sebészeti műtéttani viaszmodell-sorozatot. Sajnos később a tudományos és oktatási érdeklődés elfordulván a szemléltetés eme formájától, a Fontana által Firenze-ben készített modellek szakszerű kezelés és felügyelet hiányában részben elkallódtak, részben leromlottak, végül Budapest ostroma során 1944-45 telén nagy részük elpusztult.

A néhány megmaradt viaszmodell – szerencsére köztük a szakszempontból és művészi kivitelezés tekintetében legértékesebb, a női test nyirokér rendszerét ábrázoló modell megmenekült a pusztulástól – méltó elhelyezést kapott a Semmelweis Ignác szülőházában (Budapest, I., Apród utca 1/3) berendezett Orvostörténeti Múzeumban. 1790-1858 években az anatómiát Szening János (1790-1806), Rácz Sámuel (1806-1807), Stáhly Ignác (1808-1834) és Csausz Márton (1834-1858) oktatták még mindig a Hatvani utcában rendelkezésre álló kezdetleges körülmények között. Az anatómia oktatásában és tudományos művelésében fordulatot jelentett Lenhossék József kinevezése a tanszék élére 1859-ben. Lenhossék József (1818-1888) a hazai orvostudományunknak három nagy orvost adó “Lenhossék dinasztia” középső tagja, Lenhossék Mihály Ignác Magyarország “protomedicus”-ának és az “élettan-felsőbb anatómia”, kórtan, valamint gyógyszertan kiváló tanárának (az 1808-1821 években) fia, külföldön elsősorban Bécsben – sajátította el az anatómia tudományát az ugyancsak magyar származású Hyrtl mellett.

Magyarországra visszatérve előbb Kolozsvárt lett az anatómia tanára, majd 1859-ben került Budapestre. Az akkori időben korszerű szellemben modernizálta az anatómia oktatását és kutatását. Ő vetette meg a budapesti Anatómiai Intézet nagyértékű múzeumának alapjait. Különösen az érrendszerről és a központi idegrendszerről készített számos tudománytörténeti jelentőségű preparátuma még ma is az intézet birtokában van. Lenhossék József tervei alapján készült el 1878-ban a VIII. Üllői út 26. belső klinikai tömb keretében az első korszerű anatómiai intézet.

DSC00177Az anatómia oktatásának ez az épület azonban csak húsz évig adhatott otthont, mert a növekvő hallgatói létszám és a fejlődő tudományos és oktatási igények az épület kereteit túlnőtték. Az Üllői u. 26. telepi Anatómiai Épületet akkor átalakították a kórbonctan céljára és ma is ez az egyetem I. sz. Kórbonctani Intézete. Ekkor épült fel (1897-98), nagyobbára Mihalkovics Géza tervei nyomán, a mai anatómiai épület a IX. Tűzoltó u. 58. sz. alatt. Ez az épület akkoriban világviszonylatban is talán a legmodernebb anatómiai intézet volt.

mihalkovics-

Mihálkovics szobra az udvaron

Nagyvonalú tervezését bizonyítja, hogy jelenleg, több mint 70 év után kevés belső alakítással és a most már szükségessé váló teljes, főleg épületgépészeti rekonstrukcióval az épület még igen jól megfelelhet akár több évtizedre is a korszerű követelményeknek. Még Lenhossék József életében 1882-ben a tanszéket megosztották I. és II. anatómiai intézetté, a II.sz. intézetet előbb Mihalkovics Géza vette át, majd Lenhossék József halála után ő átkerült az I.sz. tanszékre és a II.sz. tanszéket Thanhoffer Lajos foglalta el. Mihalkovics Géza a fejlődéstan nemzetközi elismertségű művelője volt, Thanhoffer Lajos kiváló hisztológus. Sajnos Mihalkovics aránylag fiatalon, 1899-ben meghalt és Thanhoffer 1908-ban visszavonult. Az I.sz. tanszéken Mihalkovics Géza utóda a Lenhossék dinasztia utolsó és egyben legkiválóbb tagja Lenhossék Mihály (1863-1937) lett, a II. tanszéken Thanhoffer utóda Tellyesniczky Kálmán a sejttan és a művészeti bonctan kiváló művelője. Lenhossék Mihály az idegrendszer finomabb szerkezetének kutatójaként szerzett maradandó világhírnevet. Tellyesniczky 1930-ban vonult vissza, Lenhossék Mihály 1934-ben vonult nyugalomba.


lenhoff

Lenhossék előadásának sokszorosított jegyzete (1917)

Az 1933-34 években a két, eredetileg az egész anatómia párhuzamos oktatására berendezett tanszéket átalakították oly módon, hogy az I. sz. intézetből Kiss Ferencz igazgatása alatt az anatómiát és tájbonctant oktató tanszék és a II. sz. intézetből Huzella Tivadar igazgatása mellett egy biológiát-szövettant és fejlődéstant oktató tanszék lett. Ez a szervezeti forma egészen 1966-ig fennmaradt: 1950-től Törő Imre vezette a különvált orvosi biológiai és szövettani-fejlődéstani tanszéket, míg az anatómia tanszék igazgatói teendőivel az 1961-ben nyugalomba vonult Kiss Ferencz után előbb Donáth Tibort, majd 1963-tól Szentágothai Jánost bízták meg. Az oktatási reform és az állandósult magas hallgatói létszám indokolttá tette az épület két párhuzamos anatómiai tanszékének visszaállítását.

Az eredeti II. sz. tanszék Törő Imre vezetése mellett átmenetileg még az orvosi biológia oktatását is ellátta, majd ez a fontos orvosi alaptárgy külön intézetben a Nagyvárad téri Elméleti Tömbben nyert elhelyezést. Az I. sz. tanszék, a jelenlegi Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, az általános orvosi kar hallgatói mellett még a fogorvosi kar anatómiai oktatását is ellátja e feladatra kinevezett professzor (jelenleg Fehér Erzsébet) közvetlen irányítása mellett. Az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Szentágothai János akadémikus vezetésével a két Lenhossék, József és Mihály tudományos tradícióit folytatta mint a hazai agykutatás egyik bázisa. Szentágothai a kísérletes neurohisztológia klasszikusaként széles körű nemzetközi hírnevet vívott ki az Intézetnek és a róla elnevezett iskolának. Szentágothai 1977-ben visszavonult a tanszék éléről, és helyét Tömböl Teréz vette át, aki odaadó oktatómunkája mellett folytatta és továbbfejlesztette az idegrendszer finomszerkezetére irányuló kutatást. Nyugalomba vonulását követően 1994-től Réthelyi Miklós került a tanszék élére, aki a gerincvelő szerkezetével foglalkozó kutatásai révén nemzetközi elismerést szerzett. Vezetése alatt jelentősen fejlődött az Intézet kutatási környezete, doktori programok indultak, korszerűsödött az oktatás infrastruktúrája. 2004-től az Intézet igazgatójának Csillag Andrást nevezték ki. Az új igazgató a kísérletes agykutatás modern irányzatát képviseli, amely az összehasonlító neuroanatómia és a viselkedésbiológia módszereinek korrelált alkalmazása révén a tanulás és a motiváció alapjait kutatja. Az Intézet tudományos kutatómunkájának középpontjában a hagyományoknak megfelelően ma is a központi és környéki idegrendszer szerkezetének, kapcsolatrendszerének és működési mechanizmusainak vizsgálata áll. A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia – elsősorban az Intézetben működő nemzetközi hírű kutató-laboratóriumai révén – támogatja.

Budapest, 2004. július 16.


 


 Intézetünk igazgatói:

rm-lmea2

Lenhossék professzor előadása (1909)

  • 1770-1784 Trnka Vencel – cikk róla (forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)
  • 1784-1791 Hauptmann Károly
  • 1791-1805 Szennig János
  • 1805-1807 Rácz Sámuel
  • 1807-1819 Stáhly Ignác
  • 1819-1823 Böhm Károly, Kieninger Boldizsár
  • 1823-1826 Stáhly Ignác
  • 1827-1858 Csausz Márton
  • 1858-1859 Arányi Lajos
  • 1859-1888 Lenhossék József
  • 1888-1889 Lenhossék Mihály
  • 1890-1899 Mihálkovics Géza lexikon-cikk
  • 1900-1934 Lenhossék Mihály cikk (forrás: Magyar Anatómus Társaság); képek
  • 1935-1961 Kiss Ferenc
  • 1961-1963 Donáth Tibor mb. igazgató
  • 1963-1977 Szentágothai János
  • 1977-1994 Tömböl Teréz
  • 1994-2004 Réthelyi Miklós
  • 2004-2014 Csillag András
  • 2014-2015 Gerber Gábor mb. igazgató
  • 2016-2020 Dr. Szél Ágoston
  • 2021- Dr. Alpár Alán

Az épületben működő anatómiát, szövettant és – fejlődéstant oktató intézetek igazgatóinak arcképcsarnoka megtekinthető az Anatómiai Múzeumban 2018. májusától:

 

Képek:

vezetookt-n

Az Intézet néhány vezető oktatója (2004)

  1. Dr. Réthelyi Miklós, korábbi (1994-2004) igazgató
  2. +Dr. Tömböl Teréz, korábbi (1977-1994) igazgató
  3. Dr. Fehér Erzsébet, a fogorvosképzés korábbi intézeti vezetője, korábbi FOK dékánhelyettes
  4. + Dr. Hajdu Ferenc, korábbi igazgatóhelyettes
  5. Dr. Kiss Árpád, korábbi igazgatóhelyettes
  6. Dr. Csillag András, igazgató (2004-től)
  7. Dr. Palkovits Miklós, az MTA rendes tagja
  8. Dr. Majorossy Kálmán, korábbi igazgatóhelyettes
  9. +Dr. Donáth Tibor, korábbi (1961-1963) mb. igazgató

2017: márványtábla az épületben működő intézetek igazgatóival

 

Néhány archív intézeti csoportkép:

1959-orvosok

Az Anatómiai Intézet orvos dolgozói (1959)

A képen szereplők közül 3 kollégánk 2015-ben is az Intézet munkatársa volt.

(a kép kattintással nagyítható)

csoport2004

Intézeti csoportkép (2004) – fotó: Kiss Balázs

intezet-csoport2013

Intézeti csoportkép (2013)

(a kép kattintással nagyítható)