Cikkünk az időközben megszűnt digitális fotólaborról:
Elektronikus képfeldolgozó rendszer
Örömmel közöljük, hogy egyetemünkön új digitális fotólaboratórium kezdte meg működését, amely a Doktori Iskola hallgatói és oktatói számára hozzáférhető. Az elektronikus képfeldolgozó rendszer nagyteljesítményű dialevilágítóból, kisfilmes dia- és negatív-szkennerből, thermodiffúziós nyomtatóból és CD-íróval, ZIP-meghajtóval felszerelt számítógépes rendszerből áll. A laboratórium az Anatómiai Tömbben (Bp., IX. Tűzoltó u. 58.) üzemel és előzetes bejelentés alapján vehető igénybe.
Kontaktszemélyek: Dr. Szél Ágoston (3672, szel@ana2.sote.hu) és Urák Beáta (3611, ubea@ana2.sote.hu).
Nyersanyagot (film, írható CD, fotópapír stb.) a felhasználónak kell biztosítani, de a műszerek igénybevétele ingyenes és a munka elvégzéséhez technikai segítséget nyújtunk. A szükséges nyersanyag specifikációjáról és a levilágításra alkalmas képformátumokról célszerű előre érdeklődni. A fájlméret függvényében hálózati elérés is lehetséges.
A beruházás költségeit részben a Humánmorfológiai Intézet és az Anatómiai Intézet, részben a Doktori Iskola 4056/1999. sz. nyertes FEFA pályázata (témavezető: dr. Szél Ágoston) fedezte. Az érdeklődők jelentkezését szeretettel várjuk!
Dr. Szél Ágoston
egyetemi tanár, a doktori tanács tagja
(Megjelent: Semmelweis Egyetem újság, 2001/4. szám)
A fotólabor berendezései:
Color Film Record
Digitalizált fotók profi berendezéssel
Az ÁOK Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai, valamint Anatómiai Intézetében néhány éve működő digitális fotólaboratórium a közelmúltban újabb nagy értékű berendezésekkel egészült ki. A fejlesztés beruházási költségeit a Doktori Iskola fedezte FEFA-pályázatból. A részletekről dr. Szél Ágoston egyetemi tanárt, a Doktori Tanács tagját kérdeztük.
– Mi indokolta a maga nemében igen korszerűnek mondható laboratórium felállítását?
– A tudományos kutatásokat végző PhDhallgatók eredményeikről rendszeresen tartanak előadásokat és jelentetnek meg közleményeket. A megfelelő szemléltető anyag elkészítése mindig komoly feladat és rendkívül fontos része a publikációnak. Az illusztrációk minősége jelentős mértékben hozzájárulhat egy tudományos prezentáció vagy cikk sikeréhez. A számítógépes adatfeldolgozás magas színvonalú képi ábrázolást tesz lehetővé. A szövegszerkesztéshez szükséges infrastruktúra ugyan minden tanszéken biztosított, de a képi feldolgozásra – nagy teljesítményű számítógépek és kiegészítő berendezések hiánya miatt – nem minden doktori programban van lehetőség. Ezt az űrt kívánja az új laboratórium megszüntetni. Az egyetem oktatóinak és PhD hallgatóinak komoly feladatot jelentett annak megszervezése, hogy jó minőségű diapozitívok készülhessenek, nem is szólva a munkálatok költségeiről, amelyek ára évről évre egyre inkább emelkedik. Az időtényező is rendkívül fontos szempont, hiszen külső laboratóriumok nemritkán csak hosszas kidolgozási idő mellett vállalják el a munkát. A kutató számára pedig az a lényeges, hogy a lehető leggyorsabban, legolcsóbban, mégis a lehető legjobb minőségben készülhessenek el az előadások szemléltető anyagai.
– Milyen berendezésekkel rendelkezett a laboratórium korábban és melyek az új beszerzések?
– Az elektronikus képfeldolgozó rendszer korábban digitális kamerából, thermodiffúziós nyomtatóból és CD-íróval felszerelt számítógépből állt. Most nagy teljesítményű dialevilágítóval, dia- és negatív-szkennerrel, valamint egy új vezérlőszámítógéppel egészült ki. Az előbb utaltam a gyorsaságra: míg korábban sok órát is igénybe vehetett a levilágítás, most egy tekercs diafilmet néhány perc alatt elkészíthetünk. A másik új lehetőség a korábbi évtizedek analóg technikájával készült, fekete-fehér vagy színes diafelvételek és negatívok digitalizálása. Ezzel az eljárással a sokszor megismételhetetlen képi információ maradandóvá tehető vagy megkönnyíti a további feldolgozást. A digitalizált képek CD-re másolhatók vagy esetleg e-mailen továbbíthatók. Ugyanígy, hálózaton fogadhatók a levilágító berendezés nyersanyagai, vagyis a számítógépes programokkal készített grafikai objektumok, diagramok vagy éppen mikroszkópos felvételek is.
– Hogyan sikerült előteremteni a beruházáshoz szükséges anyagiakat?
– Amikor a digitális fotólabor felállításának gondolata korábban felmerült, nyilvánvaló volt, hogy meglehetősen költségigényes, több millió forintot kitevő beruházással számolhatunk. A jelenlegi finanszírozási rendszert ismerve egyetlen intézménynek sincs megfelelő anyagi kerete arra, hogy ilyen nagyságrendű beruházást egyedül vállaljon. A digitális fotólaboratórium felállítását ezért két intézet, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet és a Humánmorfológiai és Fejlődésbiológai Intézet közösen finanszírozta. Az újabb beszerzéseket pedig a Doktori Iskola FEFA pályázata szolgáltatta. A vezetésem alatt álló témapályázat 5 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást nyert el. Ez az összeg kiegészítette a két intézet saját erőből létrehozott tőkéjét, így a komplett rendszernek voltaképpen három egyetemi „részvényese” van. Az Anatómai Tömbben egyébként a Doktori Iskola két programja, az idegtudományi és a fejlődésbiológiai program is működik, amelyek hallgatói felhasználói és egyben kiszolgálói is a digitális fotólaboratóriumnak.
– Egy ilyen horderejű beruházásnak hamar híre megy az egyetemen. Vélhetően már sokan érdeklődtek a digitális laboratórium iránt. A három „részvényesen” kívül voltaképpen kik használhatják még?
– Bejelentkezés alapján rendelkezésére állunk a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolája bármely résztvevőjének. A nyersanyagokat (például filmet, CD-t vagy fotópapírt) természetesen a felhasználónak kell biztosítani, de maga a kidolgozás, a képfeldolgozás ingyenes, mivel alapvető célunk a szűkös anyagi keretekkel rendelkező doktori kutatóhelyek támogatása és kiszolgálása. A berendezések működtetését egyelőre magunk végezzük, hogy a számítógépes rendszer meghibásodását megakadályozzuk. Ebben a munkában a két tanszék dolgozói és az érdekelt programok PhD hallgatói vesznek részt – külön díjazás nélkül.
Ilonka Mária
(Idézet a Semmelweis Egyetem újságból, 2001/7. szám)