Hallgatói vélemények
(1999/2000. tanév szigorlata, 80 visszaérkezett vélemény)
Kedves Kolléga!
A sikeres anatómia, szövet-, és fejlődéstan szigorlat után kérjük, hogy értékelje az intézetben eltöltött 4 félévet. Örömmel olvasnánk véleményét az intézetben folyó oktatásról, a félévek tananyagáról, a gyakorlat vezetők, előadók, az oktatás technikai feltételeit biztosító munkatársaink munkájáról. véleményét felhasználjuk a következő évek oktatási rendjének kialakításában.
Válaszok (a nevek elhagyásával):
1. Mindenképpen jó emlékeket őrzök majd az Intézetben hallgatóként eltöltött két évről, – bár nem egyforma mértékben. Csoportom abba a helyzetbe került, hogy másodévben az addig kitűnően oktató gyakorlatvezető helyett egy fiatal, szimpatikus – de oktatótevékenysége sem szakmai felkészültsége, sem emberi hozzáállása alapján nem alkalmas demonstrátor vette át a csoportot. Ennek komoly negatív hatásait észlelve több módon is próbáltunk ezen a helyzeten javítani, mind a gyak.vezetővel beszéltünk, és az intézetvezetőnél is jeleztük problémánkat. Változás nem történt, az oktatók hiányára hivatkozva. Ezt megértem, és tisztában vagyok az Intézet helyzetével. Azonban mégis le kell írnom egy sikeres szigorlat után is, hogy a csoportunkban ez a változás több embernek szigorlati bukásában igen erősen közrejátszott/közre fog játszani. Bár ne lenne igaz ez a jóslat. Senkit nem szeretnék felelősségre vonni, vagy hasonló, csak el kell mondanom, hogy az Intézetnek nem szabadna ilyen helyzetbe hoznia a csoportokat, mert rossz gyakorlatvezetővel az Intézet ettől elvileg független oktatási tevékenységei is süket fülekre találnak. (Ezt valaki találóan így fejezte ki, hogy a csoport demotiválódik, s ez így igaz.) Sőt, azt hiszem az említett gyakorlatvezető is kényelmetlen helyzetben volt egész végig, hisz ő is tisztában volt vele, hogy a feladatait nem tudja ellátni. Konklúzióként nem akarok tippeket adni, de ha nincs más megoldás, akár csoport-összevonással is, de mindenképp meg kellene őrizni a bonctermi oktatás színvonalát, hisz a lényeg mégiscsak ez az anatómiában. Továbbá engedni kellene az olyan fiatalokat csoporthoz jutni, akik eddig csak koruk miatt nem oktattak, pedig szerettek volna. Végül felajánlom, hogy segéderőként szívesen részt vennék az oktató munkában, amennyiben ezt a helyzet indokolja. (Bár azt hiszem tisztában vagyok vele, hogy ez mekkora felelősség és munka).
2. Az Intézet munkáját jól szervezettnek láttam. A boncolási élményen kívüli tanulásra nagyobb hangsúlyt helyezve megkönnyíthetnék a hallgatók munkáját. Gyakran nem találtam elég jónak a gyakorlatvezetők felkészültségét. A szigorlat légköre nem mentes a feszültségtől, én ezen enyhítenék, mindazonáltal nem szigorúbb a szükségesnél az osztályozás. Az előadások általában jól követhetők voltak, néha a tematika nem tűnt jól elosztottnak. Nagyon sokat segítene, ha az Intézetben elérhető táblázatok, kiegészítő tananyagok, papírok is a hallgatókhoz kerülnének, mint pl. fejlődéstani képletek, elhelyezkedését leíró anyagok.
3. Az előző két év tanulmányai közül számomra az anatómia jelentett a legtöbbet. Az előadók általában jól felkészültek volta, a gyakorlatok viszont nem adták meg mindazt, amit lehetett volna. Gyakorlatvezetőnk sajnos nem minden esetben volt a helyzet magaslatán. A felsőbb éves, de még nem végzett gyakorlatvezetőknek nincs elég idejük a gyakorlatokra való felkészülésre a saját vizsgáik és gyakorlataik miatt nem is tudnak részt venni minden gyakorlaton. Jó lenne, ha a gyakorlatvezetők csak az egyetemet már elvégzett emberek lennének, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a medikus gyakorlatvezetők munkájának fokozottabb ellenőrzésére lenne szükség. A tanmenet és a gyakorlatok, előadások, demonstrációk és vizsgák rendszere úgy jó, ahogy van. Jó lenne, ha a gyakorlatokon lehetőségünk lenne megismerkedni a szigorlati készítményekkel, vagy ahhoz hasonlókkal. A tankönyv (Szentágothai-Réthelyi) nagyon igényes, de nagy szükség lenne a Vezérfonal a neuroanatómiához c. munkához hasonlóan minden anyagrészből vázlatszerű, ismétlésre, áttekintésre alkalmas vezérfonalakra. A szigorlat előtti ismétlés során meggyűlt a bajom a tankönyv terjedelmes szövegével, amelyben a részletek között sokszor nehéz a lényeget megtalálni. Ezt sok csoporttársam az első olvasáskor történő aláhúzással igyekezett megoldani. Én ezt annakidején nem tettem meg (szerintem egy könyv nem arra való, hogy belefirkáljanak), és ennek most ittam meg a levét. Jó lenne a könyv minden részében világosan elkülöníteni a funkciós részeket. Összességében több táblázatra és felsorolásra lenne szükség, hogy az anyag átláthatóbb legyen, Ez nemcsak a szigorlati felkészülést, de a tankönyv későbbi tanulmányok során (visszakeresésre) való alkalmasságát is növelné.
4. Tananyag: szerintem elfogadható, s a féléves beosztások is jók. Gyakorlatokkal kapcsolatban az a véleményem, hogy lehetne többet boncolni. (én kevésnek éreztem az időt arra, hogy megfelelő mennyiségben boncoljak, és a preparátumokat is nézzem). Gyakorlatvezető: Rá kellett jönnöm, hogy a tanulás nem lehet gyakorlat vezető függő. Nálunk szerintem nem éppen a legmagasabb színvonalon folytak a gyakorlatok (változás látszódott az első két félév – más gyakorlat vezető – és az utóbbi 2 között).
Előadók: Az előadások általában jól követhetők voltak. Természetesen vannak olyan előadók, akiknek az előadásai jobban tetszettek, logikusabb felépítésűek voltak, de általában elégedett voltam. Az utolsó félévben tetszettek az összefoglaló órák, szerintem nagyon hasznosak. Boncsegédek: az első két félévben olyan boncsegédek voltak – ma már orvostanhallgatók – akik mindig rendesek voltak, bármi kéréssel fordulhatunk hozzájuk, a mostaniak viszont arrogánsak, ok nélkül lenézően viselkednek.
5. Gyakorlatvezetők: nagy színvonalbeli különbség lehet köztük – a TDK-sok felkészültsége nem mindig megfelelő, gondosabban oda kellene figyelni, hogy a gyakorlatok szakmai színvonala milyen.
Előadók: az előadások többsége jól felépített, de a hallgatók részéről előzetes ismeretekre szükség van a megértésükhöz. A tananyag a négy félévre nagyon jól van elosztva, az utolsó ismétlő félév nagyon jó. Az utolsó félévben viszont a heti 1 előadást kevésnek találom, az előadók nagy hadarás közepette is csak töredékét tudják elmondani annak, amit szeretnének, és így is tovább tartanak az előadások.
A hangulat az intézetben a négy félév során nagyon nyomasztó, ehhez képest a szigorlat kellemes meglepetés. Az élő személyen kitapintható, látható anatómiai képletek felismerésére nagyobb hangsúlyt fektetnék. A boncolásra és az ezen keresztüli tanulásra szintén több figyelmet fordítanék.
6. (Szerintem) az az intézet (a három közül, Élettan, Biokémia mellett) amelyik a legtöbb energiát fekteti a hallgatókba. Gondolok itt mind az oktatás, mind a számonkérés részére. Egyetlen gyakorlat aminek értelme volt a 2 év alatt. A vizsgáztatást viszont az Élettani intézet vezeti, abból a szempontból, hogy korlátozza bizonyos okok miatt bizonyára a nyugdíjkorhatárt elért oktatók szabadságát a hallgatók felé.
7. Nagyon szerettem az intézetbe járni, nemcsak az oktatás jó színvonala, de a hangulat miatt is. Oktatás vagy inkább az ennek részét képező számonkérés terén a 3. félévvel kapcsolatban tennék javaslatot. Tudomásom szerint régebben az évközbeni demonstrációk részét képezte az idegrendszer mikroszkópiája is, ezt később kiemelték a számonkérendő anyagból. Kétségtelen, hogy ez nagy terhet vett le a hallgatók válláról, így az enyémről is, azonban ennek, ha lehet ekképpen fogalmazni, meg volt a böjtje a vizsgaidőszakban. Már csak azért sem volna haszontalan visszaállítani „a régi rendet”, mert az nemcsak a vizsgára tanulást könnyítené meg, de később is biztosabb tudást (- lassabb felejtést) jelentene, amelynek jelentőségét, azt hiszem, nem kell hangsúlyoznom. Összességében azonban nagyon elégedett vagyok, az intézet valóban egy kicsit „szívemhez nőtt”. A tankönyv (Funkcionális Anatómia vagy egyszerűen csak „Funkci”) stílusát különösen kedvelem, ez úgy gondolom, tükröződik ezen véleménynyilvánításomon is.
8. Szerintem: egy részről helyes, hogy a gyakorlatvezető felsőbb éves diák, másrészről azonban időnként ellenőrizni kellene, az ő felkészültségüket is, mert ez nem mindig tökéletes. (Ez érthető is, hiszen nekik is kell mást is tanulni). Nagyon hasznosnak találtam, hogy Réthelyi professzor úr bejött az egyes gyakorlatokra és ellenőrizte a felkészültséget. Elég tanulságos volt. Az előadásokkal elégedett voltam, de volt olyan, amiről azt gondolom, hogy felesleges volt, mert a könyvben is érthető, s olyan témák is voltak, amit nem lehet lezavarni 45 perc alatt.
9. Lehet, hogy a véleményem nem lesz teljesen objektív egy jól sikerült vizsga után, hiszen most eléggé fel vagyok dobva, de azt hiszem higgadt állapotban is így gondolnám. Először is sajnálom, hogy vége az anatómiának, nagyon szerettem ebbe az intézetbe járni. Leginkább a régisége, a tradíciókkal „megszentelt” (jaj csak ne legyek azért túl patetikus) légköre tetszett. Azt hiszem, hogy büszke lehet a múltjára az Intézet, és ebben nem is kell, hogy modernebb legyen. (Ezt csak azért írom, mert sokan panaszkodnak a régimódisága miatt – nekem tetszik.) Ami viszont kevésbé tetszik – és ez is a konzervatív légkörhöz kötődik – az az, hogy nagyon merev a kapcsolat a tanárok és a diákok között. Ez mindkét félen érződik. Vannak tanárok, akik szeretik a „felsőbbrendű tanár” szerepet, és a legtöbb diák csak „adja alájuk a lovat” azzal, hogy szinte meg sem meri szólítani azokat a „nagy embereket”. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne adjuk meg a kellő tiszteletet, hanem azt, hogy lehetne a tanár – diák kapcsolat sokkal emberibb is. (Ez nem azt jelenti, hogy a diák egyenrangú a tanárral). Az oktatással így egészében elégedett voltam, a gyakorlatoknak jó hasznát vettük, néha az előadások előzetes készülés nélkül nehezen voltak követhetők. A „Funkci” a legjobb tankönyv, amivel találkoztam. Igazi izgalmas olvasmány néhol. Köszönök mindent.
10. Nagyon meg vagyok elégedve az elméleti oktatás rendjével és a konzultációs lehetőséggel, ellenben a gyakorlati bemutatás nem teljesen pozitívan értékelhető. Nem tartom helyesnek, hogy a gyakorlatvezetők munkája nem áll hatásos ellenőrzés alatt. Szerintem csak olyan TDK-ásnak szabadna csoportot adni, akinek hosszú távú tervei vannak az intézettel, és érdeke az, hogy napra készen segítse a hallgatókat. (Bizonyos gyakorlatvezetők tárgyi tudását nem jellemzem). A vetítések nagy segítséget nyújtottak. Jó lenne, ha a szigorlati készítmények és metszetek hozzáférhetőbbek lennének. Voltak olyan készítmények (pl. placenta), amelyeket a tanulmányaink során csak egyszer láthattunk, és a gyakorlatvezető sem hívta fel a figyelmünket.
11. Visszatekintve, nagyon hasznosnak tartom, hogy más egyetemekkel szemben 4 féléven keresztül folyik az anatómia oktatása. Az utolsó félév szükséges ahhoz, hogy az előzőleg megtanult ismereteket integráljuk. Az előadások során a rajzok másolása és követése nehézkes volt esetenként. A szövettani egyéni konzultáció nagy segítséget jelent.
12. Mindent köszönök Önöknek! Az intézet oktatásával maximálisan elégedett vagyok, két dolgot szeretnék viszont kiemelni. A harmadik félévben kicsit zavaró volt az, hogy más dologgal foglalkoztunk az előadásokon és megint mással a gyakorlatokon. A negyedik félévben hiányoltam a demonstrációk anyagából az arckoponya, gége, garat topográfiát.
13. Teljesíthető. Ez mindenképpen fontos. Ha javasolhatom, a felkészülést a szigorlatra már februárban kezdjétek el, de semmiképpen ne vigyétek túlzásba. Ha sikerül egyszer átrágni magatokat a tananyagon, a végső hajrára tökéletesen elég két hét (de nem győzöm hangsúlyozni az előtte való ismétlés fontosságát). Az intézet felé szeretném javasolni a fejlődéstan olyan mértékű oktatását, mely a számonkéréssel arányos. Negyedik félévben kevés a gyakorlati idő.
14. A 3. félév volt egyedül olyan, ahol az előadások ugyan a vizsga követelményére épültek, de a gyakorlatokon főleg a tájanatómiával foglalkoztunk, és a demók is erre fektettek hangsúlyt. Örültem volna, ha évközben is lett volna számonkérés a mikroszkópiából. Egyébként a hallott rémhírek nem igazolódtak be, sőt kellemesen csalódtam.
15. A tananyag megfelelően van elosztva a négy félév között, de a fejlődéstant meg a mikroszkópiát nem mindig lehet átlátni. A gyakorlatok, előadások megfelelőek.
16. A legnagyobb problémám az anatómiával kapcsolatban az volt, hogy túlzottan feszült volt a légkör. Ez alatt azt értem, hogy a demonstrációk, vizsgák és a szigorlat jelentősége sokkal nagyobbnak tűnik, sokkal félelmetesebbnek van feltüntetve, mint amilyen valójában. Sokszor éreztem úgy, hogy akármennyit is tanultam, ha utána egy kisebb hibát is ejtek, azt hatalmasnak tüntetik fel. Ez sokszor visszavetett a tanulásban.
17. Az oktatás magas színvonalához hasonlóan magas vizsgakövetelmény járt, aminek nem mindig láttam a későbbi hasznát, egyelőre.
18. A szigorlat sokkal barátságosabb volt, mint amit vártam. A készítmények szépek, de a gyakorlatok során is meg kellene nézni őket. A szövettani konzultációk és gyakorlatok számát növelni kellene, főleg az utolsó félévben.
19. Több emberséget lenne jó látni, főleg a vizsgáztatók részéről ellenzem, hogy mindig csak követelnek (rengeteget!!), de a keményen elvégzett, jó munkát alig méltatják. Pedig az állandó kudarcélmény nem inspirál tanulásra. Köszönettel.
20. Négy nehéz, de építő félév volt, mind szellemében mind tudományában.
21. A múzeum jó lenne ha vizsgaidőszakban is látogatható lenne, hisz ekkorra „érik össze” az anyag a fejekben, s ekkor lenne jó végig nézegetni a dolgokat alaposan még egyszer. A példás, emberséges vizsgáztatói stílusát köszönöm, ezt vártam volna a többi vizsgáztatótól is, akikkel találkoztam.
22. Számomra a gyakorlati vonatkozásai az anatómiának sokkal emlékezetesebbé teszi a tanulást, s látom, hogy mindezt nem hiába tanulom. Nagyon sok helyen éreztem, hogy az ismeretek teljesen önmagukért valók, s így nem csak nehezebb volt megtanulni, de motivációt sem éreztem.
23. Az oktatás magas színvonalú, a követelmények is ehhez igazodnak, bár a félévek tananyaga nehézség szempontjából nem egyforma, persze a mennyiség adott. A gyakorlatvezetőnk lelkiismeretessége és segítőkészsége megkönnyítette a felkészülést, különösen a konzultációk. Érdemes volt bejárni az előadásokra.
24. Az oktatásról és a tananyagról nem beszélnék bővebben, ezek fontossága nyilvánvaló, a milyensége nem hagyott kívánnivalót maga után. A gyakorlatok voltak a legjobbak és a leghasznosabbak, nagyon örülök, hogy jó gyakorlatvezetőm volt. A szigorlatról annyit, hogy közel nem volt olyan rémisztő, kellemes hangulatban zajlott, aminek szintén nagyon örülök.
25. Általában jónak tartom az intézetet. Ami hiányzott, az egy fejlődéstan jegyzet, ez sokat segítene. Véleményem szerint a mozgás szervrendszer arányát a tananyagban lehetne csökkenteni, viszont a törzskeresztmetszeteket jó lenne már a zsigertan tanulás közben is látni. A gyakorlatvezetőmnek köszönök mindent, mert nélküle nem lett volna ilyen jó a szigorlatom.
26. A gyakorlatvezetők nem nyújtottak túl sok segítséget, eredményemet 80 %-ban magamnak köszönhetem, – az előadások nem voltak rosszak, de jobb lett volna, ha az idegrendszeri mikroszkópia előadások nem esnek egybe a makroszkópia bonctermi tanulmányozásával, (így ugyanis a hallgatók többsége nem tudott lépést tartani és így kevésbé értette a mikroszkópiát). – jók voltak a bonctermi és szövettani konzultációk,- a Tömböl tankönyv ábráinak feliratozását nem ártana kijavítani néhány helyen.
27. Mind a gyakorlati, mind az elméleti oktatással teljes mértékben meg voltam elégedve, köszönöm.
28. A szigorlat számomra felemelő élmény volt. Igaz, az anatómiát nem lehet vizsgaidőszakokban megtanulni, ezért azt válaszoltam a vizsga előtti érdeklődőknek, hogy én is két éven át tanultam. Minden hallgatónak csak ezt tudom ajánlani. Amennyire lehet folyamatosan tanulja és ismételjen. Az oktatásról: a sikeresség 80 %-a a gyakorlatvezetőn múlik. Nem szeretnék senkiről semmi rosszat feltételezni vagy állítani, de szerintem az perdöntő, hogy a tanár megfelelően felkészülve, a ténylegesen fontos dolgokra hívja fel a hallgató figyelmét, és azt meg is követelje. Jobb évközben szenvedni és a vizsgákon jól szerepelni.
29. Az anatómia oktatást összességében jónak találtam, javítani talán a bonctermi anyagok minőségén kellene, mert sokszor olyan állapotban vannak, hogy azokon csak nagy nehézségek árán ismerhetők fel a képletek. A szigorlaton a vizsgáztatók nagyon humánusak és valóban jó hangulatú a vizsga, köszönök mindent.
30. Az egyetemen eddig megismert intézetek közül az egyik legszimpatikusabb intézet. Amire kicsit jobban oda kellene figyelni:
– a gyakorlatvezető tudása megfelelő-e, sajnos az emberhiány miatt fiatal, nem túl sok tapasztalattal rendelkező diákok is elég hamar gyakorlatvezetők lesznek, csoportjaik bonctermi tudásán ez a fiatalság sokszor tükröződik,
– talán másodévben több szövettan gyakorlatra lenne szükség (másfél óra alatt 25 metszetet végignézni igencsak nehéz) – már évközben is szükség lenne bonctermi konzultációk biztosítására, ugyanúgy, mint szövettanból,
– tetszik, hogy sok lehetőséget biztosítanak a tanuláshoz kazetta anyagokkal, múzeumi preparátumokkal,
– az anatómia előadások eléggé kedveltek voltak az évfolyam körében, egyedül a neuroanatómia része volt az ,ahol sokszor a vezérfonal tételes felsorolásait láthattuk, ezeknek szerintem nem volt túl sok értelme,
– fontosnak tartanám 2. év végén a szigorlat előtt pár előadáson a fejlődéstan újból való szemléltetését – ilyenkor sokkal jobban összeáll a kép, mint első év félévekor.
31. A 4 félév alatt több dologra is rádöbbentem. Részben az anatómiai oktatás ilyen mélységben való oktatása, részben az oktatók időnkénti kellemetlenkedése miatt arra a következtetésre jutottam, hogy sok mindent kellene változtatni. Vannak egyes neves professzorok, akik nélkül jobban lehetne élvezni és többet lehetne tanulni. A jobb szervezés érdekében illemleckéket és emberségtant ajánlok, hogy így talán pár évtizeden belül kellemes emlékekre emlékeztetne ez a hely. Remélem, hogy nem esik majd túl nehezükre, a változás mindnyájunknak jobbat tenne.
32. Az anatómia intézetekről már mindenki az egyetem előtt azt hallja, hogy ez a legnehezebb és a legborzasztóbb, mintha az intézet ezzel akarná kivívni a hallgatók tiszteletét. Szerintem arra kellene törekedni, hogy az intézetet azért zengje körül a megbecsülés, mert a diákok szívesen járnak ide, és azért tanulnak, mert élvezik, nem azért, mert rettegnek a vizsgáktól.
33. Nem hiszem, hogy vizsga alatt a hallgatók megalázása hozzájárulna ahhoz, hogy jobb orvosokká váljunk. Ez természetesen nem jellemző minden oktatóra, szerencsére vannak közöttük még „emberközeli” tanárok is.
34. A bonctermi gyakorlatokon nagyon jól éreztem magam, nemcsak a környezet volt barátias, hanem a hangulat is. Köszönöm a gyakorlatvezetőm segítségét. Messzemenően kimagasló tanár és ember. Az előadások a második tanévben szerintem nem voltak igazán az elvárásaimnak megfelelőek.
35. A fiatal gyakorlatvezetők felkészültségét fokozottabban lehetne ellenőrizni. A gyakorlatvezető tudásbeli hiányosságai egyrészt a szigorlat eredményét nagyban befolyásolják, másrészt a hallgatótól kettőzött erőfeszítést kívánnak, görcsös nehézkes a felkészülés. A felkészülés során gyakorta kényszerülünk ún. egyéni konzultációra, aminek sok értelmét nem látom (tanár nélkül). Elfogadhatatlan, ha egy gyakorlatvezető nem ismer fel egy képletet (pl. truncus sympathicus nyaki szakasza) és azt mondja, hogy majd megnézi a következő órára. Az anatómiát nagyon szerettem, szeretem, de a vizsgák alatt kialakított hangulatot kevésbé. A szigorlaton tapasztalt korrektség – a tanárok részéről nagyon kellemes meglepetés volt, köszönöm.
36. Az oktatás jól szervezett, a félévek jól felépítettek. A követelmények magasak (a másik évfolyamhoz képest), az első féléves demonstrációk nagyon hasznosak voltak. (Rádöbbentettek, hogy tanulni kell). A következő félévekben azonban csökkent a demonstráció szerepe, az évközbeni tanulás is kevesebb lett. A gyakorlatvezetők cseréje sokat rontott a helyzetünkön (B/2). Az előadások jók voltak, de az előadók (vizsgáztatók) a hallgatókhoz a legkevesebbet, sokszor az elemi tiszteletet (amit azért mindenkitől elvárhatunk) sem adták meg.
37. A mi csoportunknak nagy gondja volt az I. évvégi gyakorlatvezető váltás miatt. II. évet sokkal lazábban vették nálunk, holott az lett volna a fontosabb a szigorlat szempontjából. Szerintem figyelni kellene arra, hogy diákkörös „oktatók” ne készítsenek fel szigorlatra, mivel ők is még vizsgáznak más tárgyakból, és így igen kevés idejük jut saját csoportjukra. A másik dolog: a fejlődéstan „*…….magyarázatait” nem kellene ilyen hangsúllyal számon kérni a vizsgákon, helyette alaposabban meg lehetne tanulni az anatómiát és a szövettant.
38. Szerintem a legfontosabb a gyakorlatvezetőknek a szerepe a vizsgára való felkészülésben, ezért sokkal jobban meg kellene válogatni azokat az embereket, akiket kineveznek gyakorlatvezetőnek. Én sajnos olyanok csoportjába tartoztam, akiknek nem tudtak sokat segíteni a gyakorlat vezetők, mert tapasztalatlanok voltak, kevés hangsúlyt fektettek arra, hogy amit elméletben tanultunk, azt a gyakorlatban is lássuk és értsük a tetemeken, pedig ez lenne a legfontosabb. A tananyag felépítése jó, az előadások nagy része is jó, hasznos és fontos, főleg, ha már előtte tanultuk is azt az anyagot (tehát az összefoglaló előadások a legjobbak).
39. Én meg vagyok elégedve az anatómia oktatással, különösen tanárommal, akinek sikerült velem megszerettetni a tantárgyat. Úgy gondolom, hogy a szigorlat során a diákokban amúgy is meglévő stresszt inkább oldani kell, és nem fokozni, amúgy is nagy megpróbáltatás ez. Szerintem anatómiából nagyon sokat számít az ember gyakorlatvezetője, sokkal inkább, mint a többi tantárgyból, és maga a gyakorlat is. Ezért fontos, hogy olyan gyakorlatvezetők legyenek, akik tényleg odafigyelnek a csoportjukra.
40. A tanulás és az eredményes vizsgák szempontjából a leghasznosabbnak a gyakorlatvezetőnk munkáját tartom. Gyakorlatvezetőmnek sokat köszönhetünk, az ő oktatói tevékenysége többet ért sok-sok eladásnál, tanulással eltöltött óráknál. Az előadások megtartásába jó volna bevonni az idősebb professzorok, docensek mellé a tehetséges, jól oktató fiatal munkatársakat, így talán sok dolgot előbb, jobban megértenénk, már az előadások alatt. Vizsgatapasztalataim alapján szinte csak jókat mondhatok a vizsgáztató oktatók hozzáállásáról. Többet izgultam a szigorlat előtt, mint amennyire kellett volna, egy kicsit túlmiszticizáltnak érzem utólag visszatekintve a „szigorlatra készülést”. Nem volt sokkal vészesebb, mint bármelyik kollokvium.
41. Sajnálom, hogy az anatómia szépségeit beárnyékolja a demók és vizsgák híresztelt rémsége. Nem mintha olyan egyszerű és könnyű lenne itt jó jegyet szerezni, de lehetne sokkal jobb is, ha nem ilyen stresszhelyzet lenne. Sajnos itt is az a lényeg, hogy a hallgató jól tudja az anyagot, nem az, hogy szeresse. Persze lehet, hogy ennek így kell lennie.
42. Az elmúlt két év során számomra az anatómia volt a legkedvesebb tantárgy. A legelső évben ez volt az egyetlen, ami jelezte azt, hogy orvosi egyetemre járok. A tantárgy felépítését és a témakörök oktatási sorrendjét nagyon logikusnak találom. Úgy érzem a legtöbbet a gyakorlat vezetőmnek köszönhetek. A gyakorlatai alatt tanultam meg a tantárgy zömét. Az előadásokra rendszeresen jártam, de úgy érzem nem mindig segített a tanulásban. Ez az egyetlen negatívum, amit az intézettel kapcsolatban meg tudok jegyezni. Általánosságban szeretném megköszönni az intézet oktatóinak azt a tudást, amit kaptam.
43. Az oktatásról csak jókat lehet mondani. Az előadások szemléletesek voltak, a gyakorlatok hasznosak. Az egyetlen negatívum, ami eszembe jut, az a vizsgákkal kapcsolatos. Valószínűleg a hatalmas mennyiségű anyag az oka, hogy a számonkérések ennyire embert-próbálóak voltak, de szerintem a vizsgáztatók is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a vizsgák hangulata olyan nyomasztó, és komor volt. Szerencsére ez a szigorlatra nem vonatkozott, és az összes vizsgáztató barátságos volt a körülményekhez képest.
44. Első félévben csak másodszorra sikerült letennem a vizsgát, onnantól kezdve kész rémálom volt minden kollokvium. A szigorlat előtt két nappal már remegtem az idegességtől, aludni is alig bírtam. A szigorlaton tényleg türelmesek és jó indulatúak voltak az oktatók, pedig amikor a felsőbb éves ismerőseim elmesélték, hihetetlennek tartottam. Nem voltak nagy sikereim az anatómiával, de elsőre sikerült lezárnom a két évet. De biztos vannak még rajtam kívül, akiket ennyire megvisel ez a tantárgy, úgyhogy az ő érdekükben lenne jó, ha nem stresszelne mindenkit az intézet. Annyira hatalmas az anyag, hogy mindent megjegyezni képtelenség, de a szigorlatnál elfogadják ezt. Az utánam jövőknek sok szerencsét és kitartást kívánok.
45. A szigorlat a vártnál kellemesebb élménynek bizonyult, az oktatók segítőkészek és korrektek voltak. Az itt töltött 4 félév bár csak pillanatnak tűnt, mégis emlékezetes, élménydús volt. Bár a tanulás sosem kellemes, tudni nagyon jó, ezzel kívánok minden leendő vizsgázónak sok sikert, és hasznos időtöltést.
46. Nehéz tantárgy az anatómia, de érdemes tanulni. Jó dolog ennyi mindent tudni az emberi testről. Jó érezni, hogy milyen sokan irigyelnek, hogy birtokában lehetsz ennek a tudásnak. A barátaim, testvéreim mindig kíváncsian figyelnek, hogyha elmesélem, hogy miként néz ki a térdizület, és hogyan fejlődik a szív. Legyetek okosak, tanuljatok és a szigorlattól pedig ne féljetek!
47. A tananyag rendkívül érdekes. Az oktatókkal, gyakorlatvezetőmmel elégedett vagyok, mindig készségesen álltak rendelkezésemre. Amit negatívumként fel tudnék sorolni az, hogy szükség lenne a fejlődéstan tanulásához egy képes fejlődéstani atlaszra, ajánlott irodalomként. A szigorlat nehéz volt, de az oktatók hozzáállása segítséget nyújtott.
48. Az eddigi intézetek közül az Anatómiai Intézet oktatóinak hozzáállása és az intézet oktatási szemlélete volt a legszimpatikusabb. Az elsőéves előadások nagyon jók. A harmadik féléves kevésbé. Nagyon jó gyakorlatvezetőm volt, a gyakorlatokon eltöltött idő hasznos és aktív volt. A demonstrációk jegyei nem mindig tükrözik a valóságot, a vizsgákon az elbírálást objektívnek éreztem. Köszönöm, hogy itt megalapozhattam az orvosi tanulmányaimat.
49. Az intézet hangulata, légköre családias, bár ez nem minden helyzetre igaz. Például a vizsgákon lehetne jobban oldani a feszültséget és egy kicsit odafigyelni a vizsgázóra, aki általában azt sem tudja, hogy fiú-e vagy lány. A demók anyagát jobban körül kellene határolni. Például agy demó, nálunk kikérdezték Az agyvelő boncolása című könyvben található összes szerzői nevet. A demók legyenek objektívek. Az előadások rövidsége miatt sokszor az előadó összecsapja az óra végét és így elveszítjük a fonalat. Jó, ha az előadások rávilágítanak olyan részletekre, ami úgy általában nem világos. Nagyon jó, hogy az intézet sok gyakorlási lehetőséget nyújt. Bár szerintem jó lenne, ha a múzeum is nyitva lenne a vizsgaidőszakban. Nagyon tetszett, hogy minden oktató közvetlen a hallgatósággal. Ez sokat segített, amikor a vizsgázó szembe kerül velük a vizsgán, mert tudjuk, hogy ők is emberek. A jövőben szigorlatozóknak azt üzenném, hogy izgulni felesleges, tanuljanak és használják a józan paraszti eszüket. A vizsgáztató is ember és valamikor ő is volt vizsgázó. Köszönetet szeretnék mondani az intézet dolgozóinak. Ezt a két évet nem fogom elfelejteni. És végül szeretném megköszönni tanáromnak, hogy a tanítványa lehettem.
50. Általában véve megfelelőnek tartom az előadók és gyakorlatvezetők felkészültségét. De hadd jegyezzem meg, hogy a vizsgák során számtalanszor tapasztaltam, hogy az egyes könyvek írójának, ill. a vizsgáztatóknak más a véleménye bizonyos dolgokról és sokszor nem fogadják el a könyvben leírt tényeket. Ezért úgy gondolom, hogy talán egyeztetni kellene ezeket a nézeteket, mert ha ez nem történik meg, akkor továbbra is előfordulhat, hogy az ostor a vizsgázón csattan. Azt is jó lenne egyeztetni, hogy mi az, amit az első félévben kérdezhetnek vizsgán, mert így nem fordulhatna elő, hogy pl. az első félévben szívfejlődést kérdeznek az embertől. Egyébként az előadások, gyakorlatok színvonalát megfelelőnek tartom, látogatásuk mindenképen segít az anyag elsajátításában.
51. A szigorlati felkészítés idegileg és lelkileg nagyon megterhelő. Maga a vizsga viszont kellemes csalódást okozott. A vizsgáztatók türelme, nyugalma, emberi hangja sokat segített. A félévi vizsgák során és különösen a demonstrációk alkalmával ezt nem igen tapasztaltuk. Az előadások zöme hasznos volt a tananyag elsajátításában. Az idegrendszerre viszont több időt kellene szánni. A gyakorlatokat kifejezetten kedveltem. Szerintem azonban célszerű lenne időnként ellenőrizni a fiatal gyakorlatvezetők felkészültségét. Azonban a nehézségek ellenére is mindig szeretettel fogok visszagondolni az anatómiára és az intézet oktatóira.
52. Kellemesen csalódtam a szigorlati vizsgában. A kollokviumokhoz képest sokkal barátságosabb és nyugodtabb légkörben folyt. A leendő szigorlatozóknak az lenne a legfontosabb, hogy legyen elég kitartásuk a felkészülés alatt. Ha lelkiismeretesen végig tanulnak mindent (és értik is) nem lesz olyan nagy megpróbáltatás a szigorlat.
53. Az oktatás színvonalára nem lehet panasz. A félévi vizsgák kicsit szigorúak, de a szigorlatban kellemesen csalódtam. Jól éreztem magam az intézetben, de azért örülök, hogy túl vagyok az anatómián. Remélem az utánam következők is hasonló élményben részesülnek.
54. A 4 félév alatt – nem vitás – ez volt a legtöbb energiát igénylő tantárgy (és talán a legérdekesebb is). Így „utólag” azt mondhatom, hogy ezt a tantárgyat is embereknek találták ki. A sikeres szigorlat öröme pedig visszahozta a befektetett energiát. Az anatómia megtanulható.
55. Mindenekelőtt szeretném megköszönni az előadók és gyakorlatvezetők segítségét, munkáját. úgy érzem, hogy az előadásokra érdemes volt bejárni, sőt fontos része volt a tanulásnak, főleg az első évben. Mindegyik előadó egységesen jó előadásokat tartott. Fontosnak tartanám, hogy legalább az első évben vagy félévben minden csoport gyakorlott, idősebb gyakorlatvezetőt kapjon még akkor is, ha az illető személy nem tudja két éven át vezetni a csoportot, mert újabb elsősöket kap.
56. Alapvetően meg vagyok elégedve az Anatómiai Intézet munkájával, szellemével. Jónak tartom, hogy nagy hangsúlya van a tanulmányokban az idegrendszernek. Amin még úgy érzem, változtatni lehetne, az a mozgásrendszer, az izomműködés tanítása, úgy gondolom, az izmok összehangolt működésével egy kicsit többet kellene foglalkozni. Köszönöm, hogy megadták a megfelelő alapot további tanulmányaimhoz.
57. Az oktatás színvonalas az előadások érthetőek (általában), és sokat segítenek a tananyag megértésében. Azok a gyakorlat vezetők, akik még tanulók, sajnos kevés idővel rendelkeznek felkészülni a gyakorlatra, hiszen nekik is van mit tanulni. Ilyen szempontból kicsit kevés törődést éreztem.
58. Lehetőség szerint olyan gyakorlatvezetőket kellene biztosítani, aki az első félévtől kezdődően végig tudja vinni a csoportot. A boncteremben az lenne jó, ha egy tapasztalt gyakorlatvezető és egy TDK-s hallgató egyaránt segítene. Ha a kollokviumokon a vizsgáztatók közelébe tudnának jutni annak a kedvesebb és nyugtatólag ható stílusnak, melyet a szigorlaton tapasztaltam, nem lenne ilyen iszonyatosan félelmetes hangulata az anatómia vizsgáknak.
59. Jónak tartom azt, hogy a gyakorlati számonkérés szóban történik. A folyamatos számonkérést hasznosnak találom.
60. Az anyag nagyon nagy, így joggal félnek az emberek a szigorlattól. Általánosságban a boncterem elég nehéz, de az oktatók türelmesek. Az elméleti tételekre sok idő kell, legalább a tavaszi szünet környékén ajánlatos elkezdeni. Az biztos, hogy sok türelemre és gyakorlásra van szükség, hogy a szigorlat sikeres legyen.
61. Félévek tananyagának beosztása jó, egymásra épülő. Sajnos a Funkcionális Anatómia tankönyv nem mindenben elegendő részletességű, nagyon sokat számít a gyakorlatvezetők oktatása. Az is jó lenne, ha a kiegészítésekhez valamit kiadnának v. javasolnának, hol nézzünk utána. Negyedik félévben a szövettan ismétlésre szánt gyakorlatok száma nem elegendő, kicsit rendszeresebb ismétlés kéne. Sajnos, főleg az első félévben, nem minden előadás világos, követhető. A tanulmányi verseny mindkét évben nagyon érdekes és izgalmas volt. A vezérfonal és szövettani gyakorlatok c. jegyzetek nagyon hasznosak, jól lehet belőlük tanulni. A fejlődéstan nehezen érthető, ezen lehetne valamit változtatni. Nagyon sokat számít, hogy az embernek ki a gyakorlatvezetője. Egyszerű, sémás rajzokkal minden sokkal könnyebben tanulható. A szigorlatra jobban felkészíthetnék a hallgatókat lelkileg. Én nagyon megszerettem az anatómia tantárgyat. Szorgalmi időszakban is kellenének bonctermi konzultációk a gyakorlatokon kívül.
62. A két év alatt úgy érzem sikerült megismernem az alapokat, de ezt a tárgyat folyamatosan kellett tanulnom. Úgy gondolom a szigorlatra való felkészülésem alatt az új dolgokat, ami még volt, már nem tudtam megtanulni rendesen. A szigorlaton tényleg kedvesek voltak hozzám, türelemmel viselték meg-megakadó beszédemet. A szervsétán tényleg a nagyobb képleteket kérdezték tőlem, csak a végén 1-2 kisebbet, de mind olyan volt, amiről már többször is szó volt előtte.
63. Előadások: számomra azok voltak a jó előadások, amelyeken nem próbált mindent elmondani az előadó a témáról, de kiemelte a problematikusabb részeket, és amit elmondott, az érthető, követhető, rögzíthető volt. Az 1. félévben kevés ilyen előadás volt. Általános probléma: Könnyen elveszik az ember a részletekben, ahelyett, hogy átfogó képe lenne az egészről. Gyakorlatok: A bonctermi gyakorlatok nagyon hasznosak – bár ez is gyakorlatvezető függő.
64. Az előadások nagyon hasznosak voltak a tananyag egyes részeinek megértésében, illetve elsajátításában. Különösen a szemléltető eszközök használata, vagy a rajzos ábrák. A félévek tananyaga jó felépítésű, mert a második évben a tájanatómiával gyakorlatilag átismételtük az 1. év anyagát, ami nagy mértékben hozzásegít ahhoz, hogy összefüggéseiben lássuk az anatómiát és, hogy az ismereteink maradandók legyenek. A betegbemutatás érdekes volt, de talán jobb lett volna, ha a 2. félévre teszik az 1. féléves vizsgaidőszak után.
65. A tananyag nagyon sok, véleményem szerint érdemes „ésszel” tanulni a dolgokat már a legelején megérteni, nem pedig bemagolni. Az intézet egészen rendkívüli elméleti tudással rendelkezik, melyről az előadásokon logikusan lényegre törően lehet hallani. Szerintem az előadások nagyon hasznosak. Számomra a legnehezebb anyagrésznek a koponya és az agyi mikroszkópia számított. A Funkcionális anatómia nagyon jó, és érdekes. A vezérfonal is jó de nem elég csak abból tanulni. Rendkívül köszönöm a szigorlati vizsgáztatóim „nagyvonalúságát”.
66. Az anyag nagy, tanulni kell sokat, és akkor megy minden. Örülök, hogy ide jártam, élveztem a bonctermi gyakorlatokat. Elsőben nehéz volt átállni a latinra és könnyebb lett volna, ha a latin neveket olvashatóbban írják a táblára előadáson. Másodikban nagyon tetszett a neuroanatómia.
67. Az anatómia hatalmas, szerteágazó, s 4 félév alatt tökéletesen megtanulni nem lehet. A tanítási rendszer (szövettan gyakorlat/CD, boncterem, előadások) nagyon jók, érthetőek.
68. Az intézet nagyon fejlett, és nagyon jó és tapasztalt tanárokkal rendelkezik. Én részemről nagyon örülök, hogy Önöknél tanultam, mert az anatómiát így a legjobb módon tanultam.
69. A kollokviumokon kellemetlenebb tapasztalataim voltak, a vizsga sokkal kellemetlenebb volt. Valószínűleg azért, mert az anatómiát átlátni nehéz, és az első évben ez nekem sok nehézséget okozott. A szigorlat hangulata sokkal jobban tetszett. A két év során a gyakorlatvezetőm egy hallgató volt, ami valószínűleg megnehezítette az előrejutásomat. Ezzel szemben az előadások nagy segítségemre voltak. Hiányoltam a konzultációkat. A kérdéseimre sokszor nem tudtam választ kapni a gyakorlatokon a nálamnál alig tapasztaltabb gyakorlatvezetőtől.
70. Sajnálatos módon némelyik csoport nagyon gyakorlatlan gyakorlatvezetőt kap, aki a tudását nem a követelményeknek megfelelően adja át. Nagyon sok vizsgáztató esetében a számszerű adatok különböznek a hivatalos tankönyvben lévőktől, amit viszont csak az a vizsgázó tud, aki már egyszer „találkozott” az illető vizsgáztatóval. Az anatómia nem az a tantárgy, amelyet 2 év alatt lehet úgy elsajátítani, hogy nincs idő a leülepedésre. A gyakorlatok (az én életemben) nem azt a célt szolgálták, hogy minőségi maradandó tudást biztosítsanak, hanem inkább a mennyiségre összpontosítottak. Szükségesnek tartanám a II. évi szöveti demonstrációkat is. Sokkal hatásosabb lenne, ha az évközi demonstrációkat is tapasztalt „nagy tudással” bíró vizsgáztatók vezetnék, mert ekkor is sokkal többet tanulhatnának a vizsgázók.
71. Nagyon örülök a sikeres szigorlatnak. Rengeteg dolgot kellett megtanulni, nagy volt a 4 félév anyaga. Jó érzés visszagondolni az első napokra, amikor elkezdtem ismerkedni az anatómia rejtelmeivel, s arra a folyamatra, ahogy fokozatosan megszereztem ezt a tudást, mára már kialakult bennem egy közel teljes kép az anatómiáról. Az első félévben nehéz volt követni az előadásokat, sokszor mintha kínaiak beszéltek volna. A gyakorlatok elég hosszúak, ahhoz, hogy az ember elfáradjon szellemileg, de az utolsó félévben egyre inkább úgy tűnt, hogy rövidek, nincs idő elméleti konzultációra és a készítmények tanulmányozása mellett a boncolásra.
72. Mindössze egyetlen negatívumot tudnék felhozni a gyakorlatokkal kapcsolatban, mégpedig azt, hogy több időt kellene szakítani az egyéni és csoportos ismétlésre és minél több lehetőséget kellene biztosítani szervkészítmények megismerésére.
73. Az oktatás magas színvonalú, a félévek tananyaga elég bőséges ahhoz, hogy a természetes felejtés folyamatát figyelembe véve később is értékes ismeretekkel szolgáljon. Egyes gyakorlatvezetők kevésbé „oktatják” az anyagot. Az előadók kivétel nélkül magas színvonalon és élvezetes lendülettel adják át ismereteiket. Az oktatás technikai feltételei biztosítottak.
74. Nagyon jó érzés tölt el a sikeres szigorlat után. Az intézetben végig nagyon jól éreztem magam, szerettem előadásra járni. A gyakorlatvezetőmmel nagyon jó viszonyban vagyok, végig segítette tanulmányaimat. Véleményem szerint a negyedik félévben több szövettani konzultációs lehetőséget kellene biztosítani a hallgatóknak. További sok sikert, kitartást kívánok színvonalas munkájukhoz.
75. Az előadásról: a színvonalat jónak tartottam, bár egyes előadásoknál hasznos lett volna összefoglaló jegyzetet kapni, ami segített volna a vizsgáknál. A gyakorlatok igen hasznosak voltak. A szigorlaton, ami nekem másodszorra sikerült, jónak tartottam volna, ha az első szigorlaton már megfelelt részfeladatokat nem kellett volna ismételni. Ezen kívül a „hangulat” nem volt rossznak mondható, bár mivel az anyag rengeteg, a felkészülés meglehetősen kimerítő volt. De alapjában véve úgy érzem, kaptam egyfajta átlátást az anatómiáról és ezt köszönöm.
76. Az anatómia tantárgy oktatását, meghatározza a gyakorlatvezető munkája. Jó lenne, ha a fiatal demonstrátorok munkáját az intézet ellenőrizné, az eredményesség érdekében. A legnyomasztóbb érzés a 2 év alatt a feszültségérzet volt, amit folyamatosan éreztem a vizsgák és a demók előtt. Az osztályozásban és a vizsgákon szerintem néha nem az objektív tudást, hanem a szubjektív érzést is osztályozza a vizsgáztató.
77. Gyakorlati oktatás kiemelkedő, vizsgáztatás igen jó, előadások színvonalasak, szigorlati készítmények előismerete jó lett volna.
78. A gyakorlatok sok érdekes információt nyújtottak számomra, persze azt a gyakorlatvezetőim kiemelkedő szakmai tudásának köszönhetem.
79. A gyakorlatokon több elmélet kellene.
80. Első év elején lassúbb előadások, olvashatóbb írás a táblára. Több Anatómia tankönyvből összeszedve a kitűnő részeket, ábrákat 1 db tankönyvbe, és az legyen a számon kérendő anyag.