Betűméret: A A A

Kognitív viselkedésterápia

A kognitív viselkedésterápiás megközelítés Aaron Beck nevéhez fűződik, aki az 1960-as években dolgozta ki terápiás rendszerét. E megközelítés lényege, hogy az emberek szemléletmódja és hiedelmei alapvetően meghatározzák az érzelmi reakcióikat és a viselkedésüket. Ez azt jelenti, hogy ugyanannak az eseménynek különböző jelentése lehet az egyes emberek számára. A kognitív terápia filozófiai gyökerei az ókori sztoikus filozófusokig vezethetők vissza: „Az embert nem maguk a dolgok, hanem az a mód zavarja meg, ahogyan a dolgokat látja” – írta Epiktétosz görög bölcselő.

A különböző pszichés megbetegedések esetén zavart szenved az információfeldolgozás, és így az események és történések torzult, félreértelmezett jelentést nyernek. Ennek következményeként alakulnak ki a különböző negatív érzelmi állapotok. Így például egy depressziós személy már egy kisebb kudarcot is saját értéktelensége bizonyítékaként értelmezhet. Egy hipochondriás szorongásban szenvedő pedig hajlamos lesz arra, hogy akár enyhe testi tüneteket is valamilyen súlyos betegség jeleként fogjon fel.

A kognitív-viselkedésterapeuták abban segítik pácienseiket, hogy felismerjék és megváltoztassák hibás, torzított gondolkodási folyamataikat. Ennek első lépése, hogy felismerjék azokat a gyakran visszatérő negatív automatikus gondolatokat, melyek a legkülönbözőbb szituációkban megjelennek, és minduntalan negatív érzelmeket eredményeznek. Az információfeldolgozás zavara az ún. „kognitív torzításokban” is megnyilvánul. Ilyen pl. a „minden vagy semmi típusú gondolkodás”, amikor is a személy szélsőséges, fekete-fehér kategóriákban gondolkodik (pl. „ha ma nem hívott fel a barátnőm, akkor nem is vagyok fontos neki”). A terápia célja ezeknek a torzított gondolatoknak, valamint az ezek mélyén húzódó téves vélekedéseknek, hiedelmeknek a felismerése és megváltoztatása. Ebben a folyamatban, és egyben saját javulásában is, a páciensnek aktív, együttműködő szerepe van.

Bár a kognitív viselkedésterápia elsősorban a jelenre, az aktuális problémákra fókuszál, annak a megértésére is hangsúlyt helyez, hogy hogyan és miért alakultak ki a torzított hiedelmek, valamint, hogy milyen tényezők tartják fenn a félreértelmezéseket. A torzítások és félreértelmezések azonosítása, korrekciója és reálisabb helyzetértelmezés kialakítása a pszichés problémák jelentős csökkenéséhez, klinikai javuláshoz vezet.

A kognitív viselkedésterápia ma már elismerten az egyik legfontosabb pszichológiai kezelési forma a pszichiátriai és pszichológiai problémák széles körében. Számos kontrollált vizsgálat bizonyítja hatékonyságát a depresszió, a pánikbetegség és egyéb szorongásos zavarok, valamint evészavarok kezelésében.

A kognitív viselkedésterápia un. rövid terápia (a zavar súlyosságától függően 10-20 ülés), mely idő alatt jelentős javulást lehet elérni az eljárás szakszerű alkalmazásával. A hatékonyságvizsgálatok eredményei szerint jelentős pozitív változás érhető el depresszió esetén 20, pánikbetegségnél 5, szociális szorongásnál pedig 14 ülés alatt.

Ma, amikor több reprezentatív országos vizsgálat számol be a magyar népesség európai mértékkel mérve katasztrofális lelki egészségi állapotáról, a depresszió és az öngyilkosság európai viszonylatban kiemelkedően magas előfordulási arányáról, rendkívül fontos a korszerű és hatékony, valamint költséggazdaságos pszichoterápiás módszerek minél szélesebb körű alkalmazása.