Elméleti és Transzlációs Orvostudományok Doktori Iskola

Az Elméleti és Transzlációs Orvostudományok Doktori Iskola (vezető: Dr. Kellermayer Miklós) 5 multidiszciplináris kutatási és oktatási PhD programból áll. A programok az élettani tudományok válogatott részeit képviselik; a programvezetők nemzetközileg elismert szaktekintélyek. Történelmileg 1993-ban először valamennyi program önállóan került akkreditálásra, majd 2002-ben ezek egyetlen doktori iskolába integrálódtak 2005-ig Dr. Monos Emil vezetésével.
PhD programjaink legfőbb célja a Magyarországra jellemző népbetegségek, illetve vezető halálokok mechanizmusainak kutatása (például szív-érrendszeri és vesebetegségek, hipertónia, kövérség) és olyan környezeti, fizikai tényezők vizsgálata (ultraibolya és röntgensugárzás), melyek az egész társadalmat érintik. Az érbetegségek ritka formái (pl. accelerált atherosclerosis, mikroangiopátiák) mechanizmusainak vizsgálatával további izgalmas kutatási lehetőségek nyíltak. Valamennyi vizsgálati területünk a molekuláris szinttől a betegágyig terjed. Az élettani és kórélettani folyamatok nanoméretű, molekuláris és sejtes hátterének vizsgálata és az eredmények szerv, illetve szervezet szintjén történő integrálása olyan új tudományos felfedezésekhez és módszerek kidolgozásához vezethetnek, melyek a betegségek megelőzését, mechanizmusainak megértését, gyorsabb diagnózisát, eredményesebb terápiáját és könnyebb rehabilitációját teszik lehetővé. Az iskola programjának kínálatában a számos alaptudományi projekten kívül hagyományosan jelentős mértékű alkalmazott klinikai kutatások is szerepelnek.
Várjuk az alábbi tudományterületek, illetve kutatások iránt érdeklődő tehetséges fiatal kollégákat, akik előképzettségük alapján alkalmasak elméleti és/vagy klinikai kutatómunkák végzésére.

---

01. Szív-és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
Programvezető: Dr. Merkely Béla

A program célja a különböző kardiovaszkuláris kórállapotok és a sportolói szív szabályozási folyamatainak, valamint e betegségek illetve sportélettani változások diagnosztikai és terápiás lehetőségeinek komplex kutatása humán vizsgálatokban és állatkísérletes modellekben elsősorban az endokrin szívműködés peptidhormonjai; az aritmogenezis mechanizmusai; az aritmiák non-farmakológiás kezelésének új lehetőségei; kardiovaszkuláris szabályozó ágensek hatásmechanizmusa; a szívsebészeti kardioprotekció új ágensei; a kardiovaszkuláris farmakogenomikai vizsgálatok, valamint a kardiális/endotheliális progenitor sejteknek a szív átépülésében és regenerációjában betöltött szerepének vizsgálata terén, melyek egyúttal a témavezetők fő tudományos érdeklődési területei.
A hallgatók nemzetközileg elismert, kiváló oktatók és kutatók vezetésével juthatnak előre mind alapkutatásbeli, mind pedig klinikai kutatásaikban, utóbbit kiemelten az invazív- és nem-invazív kardiológia, az intenzív terápia, a szívsebészet és érsebészet terén. A témavezetők saját posztgraduális szakterületi kurzusok keretében adják át az egyes témákhoz kapcsolódó ismereteket, ami elméleti és gyakorlati képzést jelent.
A programban eddig 40 PhD hallgató szerzett fokozatot, és jelenleg további 8 hallgatónk áll fokozatszerzési eljárás alatt.

---

02. A vérkeringési rendszer normális és kóros működésének mechanizmusai
Programvezető: Dr. Benyó Zoltán

A téma területén folynak széleskörű kísérletes kutatások, sokrétű hazai és külföldi tudományos kooperációban. A vérkeringési betegségek a haláloki statisztikákban világszerte vezető helyet foglalnak el. A vérkeringési rendszer normális működésének kellően pontos ismerete nélkül a kóros keringésváltozások lényegét nem lehet megérteni, így korszerű diagnosztikán alapuló oki terápia nem folytatható, az egészségmegőrzés szempontjai nem érvényesülhetnek. A program célkitűzése ezért az egészséges és kóros vérkeringési folyamatok mechanizmusainak kutatása, e területen elkötelezett fiatal szakemberek képzése, nevelése, és az ismeretek orvosi köztudatba való átvitele graduális és posztgraduális szinten egyaránt. A gesztor-intézet honlapján is megtalálható az a közel negyven téma, melyekből a PhD képzés iránt érdeklődők válogathatnak (http://www.humanelettan.usn.hu). Évről-évre önálló képzési kurzusokat is szervez a program a „Klinikai kardiovaszkuláris fiziológia” és “A kísérletes és a klinikai orvostudomány korszerű vizsgáló és mérési módszerei” témákban magyar és angol nyelven.

---

03. Celluláris és molekuláris biofizika
Programvezető: Dr. Kellermayer Miklós

A program elsődleges célja olyan modern, komprehenzív biofizikai tudás és kísérleti készségek átadása, amely kiváló alapot teremt az élettani, kórélettani és klinikai állapotok és folyamatok kvantitatív, matematikai és fizikai alapokon nyugvó megértéséhez. A programban megjelenő kutatási tematikák átívelnek az egyedi biomolekulák tulajdonságaitól és működésétől az élő sejtekben és az élő szervezetben zajló folyamatokig: nanobiotechnológia, polimér fizika/kémia, egymolekula biofizika, citoplazmáris (citoszkeletális és motorfehérjék) és membránfehérjék (különböző transzporter családok), nukleoprotein komplexek (helikáz/DNS, hiszton/DNS, viruskapszid/RNS), illetve fibrilláris extracelluláris fehérjerendszerek (amiloid, fibrin) szerkezeti dinamikája és nanomechanikája, lipid alapú nanovehikulumok (liposzómák) vizsgálata és fejlesztése, in vivo organizmus szintű folyamatok (pl. nanopartikulumok biodisztribuciója) követése. A kutatást különleges és egyedülálló módszerek és megközelítések támogatják: molekuláris dinamika szimuláció, atomerőmikroszkópia, lézercsipesz, in vitro motilitási próba, multifoton mikroszkópia, nanoSPECT/CT, nanoPET/MRI, modern spektroszkópiák, illetve molekuláris és sejtbiológiai metodikák. A kutatást számos meghirdetett kurzus segíti és helyezi tágabb tudományos perspektívába.

---

04. A folyadék- és elektrolitháztartás szabályozásának élet- és kórélettana – Keringés és vérnyomás szabályozása
Programvezető: Dr. Zsembery Ákos

A program célja, hogy segítse a nephrologia, illetve a kapcsolódó tudományok iránt érdeklődők kutatómunkára történő alkalmassá tételét. A témavezetők az élettan, a kórélettan, a belgyógyászat, a gyermekgyógyászat, a transzplantáció és a klinikai nephrologia nemzetközi hírű képviselői, akik komplex multidiszciplináris szemlélettel oktatnak és kutatnak és elkötelezettek a folyadék és elektrolitháztartás, a vérnyomás és a veseműködés szabályozás jobb megértése iránt. Eredményeik különösen a vesehemodinamika és mikrocirkuláció, a különböző krónikus veseelégtelenséghez vezető betegségek mechanizmusa és progressziója, a diabeteses nephropátia, a szöveti fibrózis és a transzplantált vese kilökődési mechanizmusa területén elismertek. Fontos terület az intracelluláris jelátvitel, a TGF-beta és a renin-angiotenzin hatása, az afferens arteriola és a juxtaglomeruláris apparátus működése és morfológiája. Az utóbbiak vizsgálatának eredményeképpen a glomeruláris filtráció új szabályozási mechanizmusát is leírták. A kiterjedt epidemiológiai, pszichonephrologiai és alvási kutatások számos új, közvetlen klinikai haszonnal járó eredményre vezettek. A kutatásokat újabban kiterjesztettük a nanomedicina területére is.
A programban eddig 46-an végeztek, és ennek mintegy fele klinikai szakterületen szerzett PhD fokozatot.

---

05. Vaszkuláris patofiziológia / atherosclerosis
Programvezető: Dr. Prohászka Zoltán

A program célkitűzései magukban foglalják olyan humán klinikai vizsgálatok tervezését, kivitelezését majd értékelését, amelyek segítségével az angioödémás kórképekben bekövetkező patofiziológiai elváltozások jobban megismerhetők és feltérképezhetők, az atheroscleroticus talajon kifejlődő szív- és érrendszeri betegségek valamint akcelerált atheroscleroticus megbetegedések pathomechanizmusa feltárható, és a thromboticus microangiopathiás kórfolyamat pathofiziológiája jellemezhető. Célkitűzés olyan laboratóriumi módszerek kidolgozása és alkalmazása, amelyek segítséget nyújtanak a fenti kórképek differenciáldiagnosztikájában, a nyomon követésben, a prognosztikában és a terápia hatékonyságának felmérésében.
Jelen téma célkitűzése továbbá azon faktorok endotélsejtekre gyakorolt hatásának vizsgálata, amelyek kiemelt prognosztikai vagy diagnosztikai esetleg terápiás jelentőségűnek mutatkoztak a fenti kórképekben.

---

06. Az orvosi képalkotás és radioteranosztika
Programvezető: Dr. Maurovich Horvat Pál

A kardiovaszkuláris betegségeken belül a coronaria (koszorúér) betegségek vezetik világszerte a halálozási statisztikákat, és a stroke-kal közösen a szív- és érrendszeri halálozás mintegy 80%-áért felelősek.

A koronáriabetegség hátterében a szívet ellátó koszorúerekben kialakuló érfal-meszesedés (plakk-képződés) áll. A plakkok idővel nőhetnek, fokozatosan szűkítve az éret, nehezítve ezzel a vér áramlását.

A hagyományos rizikófaktorok, csak korlátozottan alkalmasak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának, illetve lefolyásának predikciójára. Ezért további erőfeszítések szükségesek a kardiovaszkuláris kockázat előrejelzésének, valamint a páciensek rizikóstratifikációjának a pontosítására.

Az újgenerációs, fotonszámláló detektorral ellátott CT-szkennerek (PCCT) alapjaiban reformálhatják meg a koszorúér-betegségben szenvedő páciensek klinikai ellátását gyógyszeres kezelésük személyre szabásával. A PCCT részletgazdagabb leképezést biztosít, így potenciálisan olyan újszerű képi biomarkerek is azonosíthatók lehetnek, melyek a korábbiaknál hatékonyabban képesek előrejelezni a jövőbeli nem-kívánatos kardiovaszkuláris eseményeket.

CT vezérelte antiateroszklerotikus terápia

Korábbi sztatin-vizsgálatokban leggyakrabban a plakkok térfogatának csökkenését figyelték meg, de a plakkok összetételének is igen fontos szerepe van a az akut koronária-szindróma kialakulásában.

Egyre több, invazív képalkotással nyert adat utal arra, hogy a sztatinok előnyös hatásában nagyobb szerepet kap a plakkok lipidtartalmának módosulása, a plakktérfogat változásával szemben. Ma még nem áll rendelkezésre neminvazív képalkotás vizsgálati eredmény abban a vonatkozásban, hogy a sztatinterápia megváltoztatja-e a plakkok lipidtartalmát, struktúráját és a koronária áramlási viszonyokat.

Vizsgálati hipotézisünk szerint a sztatinterápia megváltoztatja a koronáriaplakkok morfológiáját, javítja az áramlási viszonyokat és elősegíti a plakkstabilizációt. Feltételezzük, hogy ezek a változások PCCT-vel igen jó térbeli felbontással és spektrális képalkotási lehetőségekkel követhetők. Hipotézisünk szerint a sztatinterápia olyan morfológiai változásokat eredményez a plakkokban, amelyek hosszabb távú követés során is kimutathatók maradnak. Úgy véljük, hogy a PCCT alkalmazása új lehetőséget teremt a sztatinterápiára nem reagáló betegek korai azonosítása terén, ami megalapozhatja a személyre szabott gyógyszeres kezelés lehetőségét.

---

07. A szöveti adaptáció mechanizmusai
Programvezető: Prof. Várbíró Szabolcs

Az interdiszciplináris program elsődleges célja az élettani és patológiás folyamatok adaptációjának megértése a molekuláktól a betegágyig. A programban megjelenő kutatási témák a különböző szöveteket érő fiziológiás vagy káros behatások adaptációját vizsgálja Az élettani és kórélettani folyamatok sejtes, molekuláris valamint a szervezet szintjén történő integrálása új tudományos eredményekhez vezethetnek, melyek nem csak a különböző (kór)állapotok, betegségek patomechanizmusának mélyebb megértését, hanem új diagnosztikus és terápiás lehetőségeket is magukban rejtenek. A program keretében nem csak alaptudományi, hanem alkalmazott klinikai kutatások is szerepelnek. A PhD hallgatók nemzetközileg elismert, kiváló kutatók és oktatók vezetésével juthatnak el a fokozatszerzésig.

---

Fő- és melléktárgyak listája programonként

Letöltés