Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. augusztus 07.
535278 Összes oltás

 

Ismertető

Vezető:
Prof. Dr. Nagy Zoltán Zsolt

Szemészeti Klinika1085 Budapest, Mária utca 39.
E-mail: nagy.zoltan_zsolt@med.semmelweis-univ.hu
Telefon: + 36 1 459 1500/54534 vagy 4591500/54611

Titkár:
Császár Gábor

Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar 1088 Budapest, Vas u. 17.
Telefon: +36 1 486 5901 vagy +36 20 670 1959
E-mail: csaszar.gabor@se-etk.hu

 

Tisztelt Hallgatók!

2020. május 27-én, hosszas előkészítési folyamat után megalakult az Egészségtudományi Doktori Iskola.

A Patológiai tudományok Doktori Iskola Egészségtudományok programja átkerült az új doktori iskolába, ezzel együtt a képzést 2016. szeptember 1. után kezdő, az Egészségtudományok programban részt vevő hallgatók is.

Nem kerültek át az új doktori iskolába azok, akik 2016. szeptember 1-ét megelőzően kezdték a képzést a Patológiai tudományok  Doktori Iskolában, illetve azok sem, akik 2016. szeptember 1-én kezdték és a 2020-2021-es tanévben fejeznék be a tanulmányaikat.

A Patológiai tudományok  Doktori Iskolából átkerült hallgatók esetében, akik 2020. szeptember 1. előtt kezdték meg a tanulmányaikat, nincs követelményváltozás. Továbbra is benyújthatják a disszertációt publikációs pontos rendszerben.

Azon hallgatókra, akik 2020. szeptember 1. után kezdték meg a képzést immár az új doktori iskolában, a Doktori Szabályzat hatályos rendelkezéseinek megfelelő IF követelmény vonatkozik.

Dr. Nagy Zoltán Zsolt

egyetemi tanár

az Egészségtudományi  Doktori Iskola vezetője

 
Programok Programvezető
01. Klinikai és összehasonlító egészségtudományok
Prof. Dr. Nagy Zoltán Zsolt
02. Elméleti és preklinikai egészségtudományok
Dr. Földvári-Nagy Lászlóné Dr. Lenti Katalin
03. Társadalom és egészség
Dr. Vingender István
04. Nép- és közegészségtudományok
Prof. Dr. Ács Nándor

Programok leírása

PROGRAMOK LEÍRÁSA

Az Egészségtudományi Doktori Iskola (Vezető: Dr. Nagy Zoltán Zsolt) fő célkitűzése az elméleti és preklinikai ismeretek, a klinikai és összehasonlító egészségtudományi kutatások, valamint a nép- és közegészségtudományok ötvözése, továbbá az egészségtudományok társadalomtudományi területeinek erősítése. További célja, hogy az Egyetemen folyó doktori képzéseket kiegészítve biztosítsa az egészségtudományok megjelenését, így hangsúlyosabbá téve a népegészségügyi igények részét képező preventív, hazai és nemzetközi egészség-megőrző programokat, melyek a társadalom egészét érintik.

A Doktori Iskola törzstagjainak és témavezetőinek tudományos kutatási programjai az egészségtudomány sokrétűségéhez igazodva négy programban fogják össze a választható kutatási témákat az egészségtudományok iránt érdeklődő fiatal kutatóknak. Az egészségtudományok tudományági programjai, kurzusai és témái az egészség-, és társadalomtudományi elméletek, kutatások találkozási pontját is adják. Az egészségtudományok számos területét felölelő kurzusok és témák segítik és biztosítják a magas szintű képzést és a kutatásokhoz szükséges ismeretek elsajátítását. A négy program összesen közel 50 kurzusa lehetőséget ad minden hallgatónak a témájához szükséges ismeretek megszerzéséhez. A Doktori Iskola törzstagjai, programvezetői az egészségtudományok nemzetközileg is elismert képviselői, személyük garantálja a Doktori Iskolában folyó magas színvonalú elméleti és gyakorlati mentori munkát.

 

Az Egészségtudományi Doktori Iskola négy programja szervesen kapcsolódik egymáshoz és az egészségtudományok széleskörű szemléletét tükrözik. A Klinikai és összehasonlító egészségtudományok, valamint az Elméleti és preklinikai egészségtudományok programok az egészségtudományok számos területén kínálnak lehetőséget az elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzéséhez; többek között a kardiovaszkuláris, mozgásszervi, perinatális, reprodukciós, szülészeti és nőgyógyászati, onkológiai, diagnosztikai, gasztroenterológiai, táplálkozástudományi és dietetikai, optometriai, ápolási, oxiológiai és sürgősségi, morfológiai és fiziológiai és az epidemiológiai egészségtudományi területeken.  A Doktori Iskola Társadalom és egészség programja adja a másik két program mellett a társadalomtudományi módszereket alkalmazó egészségtudományok képviseletét és súlyának megerősítését az Egyetemen folyó doktori képzések rendszerében. A negyedik program a Nép- és közegészségtudományok az egészségügy tudománytörténetével, az egészségügyi jog aktuális problémáinak kérdéskörével egészíti ki a három programot, valamint olyan fontos nép- és közegészügyi területeken folyó epidemiológiai módszereket alkalmazó kutatásokkal teszi teljessé az egészségtudományok multidiszciplináris szemléletét, mint a környezeti expozíciók egészségkárosító hatásainak becslése, veleszületett fejlődési rendellenségek vizsgálatai, veszélyes kórokozók kimutatása és differenciáldiagnosztikája.

 

Az 1. sz. program, a „Klinikai és összehasonlító egészségtudományok” (vezető: Dr. Nagy Zoltán Zsolt) programjának témái felölelik az ápolástudományi, a családgondozási, a szülészeti és nőgyógyászati klinikai területeket, az epidemiológiai, dietetikai és táplálkozástudományi kérdéseket. Továbbá lehetőséget biztosítanak a morfológiai és fiziológiai, a fizioterápiás kutatásoknak és a szemészeti vizsgálatoknak, valamint a klinikai egészségtudományok mellett foglalkoznak az oxiológiai és sürgősségi ellátás témaköreivel, kutatási területeivel is.

A Klinikai és összehasonlító egészségtudományok program oktatási és kutatási tevékenységében résztvevők számos kurzust hirdetnek, melyek a bevezető, alapozó ismereteken túl speciális tudást is adnak a magas szintű képzés biztosításához. A számos meghirdetett kurzus magába foglalja a program célkitűzéseit, a klinikai egésztudományok számos területét öleli fel. Ismereteket nyújt az ápolásról, a korszerű betegellátásról olyan jelentős területeken, mint az idegsebészet vagy az aorta betegségek. A különböző egészségtudományi területek jobb megismerését szolgálja többek között a látás patofiziológiájával foglalkozó kutatási és klinikai területeket, a szemészeti klinikai vizsgálatok tervezését és végrehajtását, valamint a point-of-care eljárások pre- és inhospitális ellátásban való alkalmazását tárgyaló kurzusok. A mélyebb, alaposabb ismeretek megszerzését teszik is lehetővé teszik a program kurzusai, többek között a szöveti őssejtekkel, a véralvadás zavaraival kapcsolatos kurzusok. Továbbá a program kurzusai lehetőséget adnak számos betegség megelőzésében és kezelésében kiemelkedő szerepet játszó területek megismerésére, segítve a hatékony prevenciós lehetőségek feltérképzését is, mint a gyermekkori depresszió aktuális kérdései, a közétkeztetés innovációs lehetőségei, az alkalmazott dietetikai kutatások, táplálkozástudományi ismeretek és dietoterápiás intervenciók és nem utolsó sorban az idősek tápláltsági állapotának monitorozása, valamint a táplálkozási attitűd befolyásolása.

A programban számos olyan kiváló klinikus folytat oktatási, kutatási és témavezetői tevékenységet, akik hazai és nemzetközi elismertséggel rendelkeznek, mely garancia arra, hogy szakmai támogatásuk mellett a hallgatók a választott témájukban magas színvonalú szakmai fórumokon, tudományos folyóiratokban mutathatják be eredményeiket.Ennek alapján teljesül a program összeállításánál kitűzött kiemelten fontos szempont, hogy a fokozatszerzéshez szükséges követelmények teljesíthetők legyenek a doktori képzés megadott ideje alatt.

 

 

Az 2. sz. program, a „Elméleti és preklinikai egészségtudományok” (vezető: Dr. Földvári-Nagy Lászlóné Dr. Lenti Katalin) programjába tartozó kutatások célja, hogy elméleti alkalmazott és részben alapkutatási háttérrel támogassa az egészségtudományi és népegészségügyi kutatásokat az Egyetem keretében az Egészségtudományi Doktori Iskola tevékenysége során. További cél, hogy biztosítsa és segítse a kutatási gyakorlat szempontjából az állatkísérletes és humán vizsgálatokat elméleti és módszertani vizsgálati módszerekkel. Ennek megfelelően a tervezett doktori iskolánkat is jellemzi az a sajátosság, hogy törekszik az egészségtudományi és klinikai kutatások támogatására transzlációs vizsgálatokkal is, tehát a releváns állatkísérletes modellek alkalmazásával. Az egészségtudomány egyik kiemelt feladata a prevenció elméleti és gyakorlati kérdéseinek tudományos kimunkálása, melynek fejlődése jelenleg várhatóan előtérbe kerül a népegészségügy fokozott igényeinek megjelenésével. Ezen túlmenően az egészségtudomány hozzájárulása iránti igény a rehabilitációban is bővül mind elméleti, mind gyakorlati szempontból. Továbbá egy-egy adott egészségügyi feladat megoldása érdekében a gyógyító célú, döntően klinikai kutatási tevékenységet magas igényű kiegészítő egészségtudományi kutatási hozzájárulással célszerű eszközölni, ami lehetővé teszi az egészségügyi szakdolgozói munkaközösségek szakszerű bevonását is. Ehhez a munkához az elméleti alkalmazott kutatáson kívül kapcsolódhat a diagnosztikai és terápiás eszközök fejlesztése és innovációja iránti igény is, mely szintén részét képezi a doktori iskola bírálatra megküldött kutatási terveinek és kapcsolatot jelent a jelen program és a ’Klinikai és összehasonlító egészségtudományok’ program között.

Tekintettel arra, hogy az egészségtudományi kutatás önmagában is multidiszciplináris és szerteágazó, a kutató teamek egyik újszerű feladata kitekinteni a társtudományok felé azzal a céllal, hogy önmagukat erősítsék, és új dimenziókat nyissanak az élettudományok irányába is. Az egészségtudományra jellemző, hogy ha alap vagy alkalmazott kutatásokat végez is tegye egyértelművé a gyakorlati megvalósítás céljait és körülményeit, mivel kiemelten sürgetővé vált valamennyi korosztály részére az egészségmegőrzésnek és a betegségek megelőzésének szükségessége.  

 

Az 3. sz. program, a „Társadalom és egészség” (vezető: Dr. Vingender István) programja az egészségproblematika teljes vertikumát felöleli elsősorban társadalomtudományi szemléletben. Nem csupán az egészség-betegség jelenségvilágával, hanem az egészséges és a beteg ember életével, életkörülményeivel, életkilátásaival is foglalkozik, tárgyalja, az egészséggel kapcsolatos gondolkodásmód, értékek, attitűdök, hitek és hiedelmek világát, mindazon kognitív percepciókat tehát, amelyek az egészséggel vannak összefüggésben. A program felveti az egészség és a betegség állapotát befolyásoló szociális miliő kérdéskörét, a megbetegedések szocioökonómiai és szociokulturális következményeit, Az egészség szociálepidemiológiai kérdéseit, vagyis azt, hogy az egészségtőkéből kinek mennyi jut a társadalomban, milyen egyenlőtlenségek tagolják e tekintetben azt, és ki hogyan hasznosítja ezt a tőkeformát, hogyan válik egyesek birtokában inkorporális tőkéből korporatív tőkévé az egészség. Ugyanakkor az egészség társadalomtudományi programja nem marad meg annak mikroszociális elemzésének szintjén, hanem tovább lép a mezoszférába és áttekinti az egészségügyi szervezetek felépítésének és működésének sajátosságait, az egészségügyi ellátórendszer társadalmi struktúráját, azokat a strukturális és hálózati jegyeket, amelyek átszövik az egészségügyi intézményrendszert. Vizsgálja az egészségügy alrendszerének meghatározó csoportjait, a köztük lévő egyenlőtlenségeket, a társadalmi kapcsolatokat, a társadalmi felelősségvállalás kondícióit, a gondolkodás, a tudás, a tanulás, a szakmai és általános szocializáció réteg-specifikus jegyeit és perspektíváit. A program közvetlenül tanulmányozza az egészségügyi szakmák éthoszát, szakmai karrierútjait, konfliktusai, az életkörülmények a munkavégzés a szakmai és a civil élet kapcsolatának, illetve a megélt egészségügyi világ (életvilág) sajátosságait. Nem különben a program az egészség megőrzésének, helyreállításának, a betegségek kialakulásának, viselésének kulturális aspektusait is témává teszi.

A Társadalom és egészség doktori program vállalja és képviseli mindazon tudományos kutatási módszereket és eljárásokat, amelyek ezen tudományok sajátjai. Így kvantitatív és kvalitatív egészségtudományi kutatásokat is ambicionál, köztük a talán leginkább elterjedt survey típusú vizsgálatokat, de interjúkon alapuló, fókuszcsoport-kutatásokat, esettanulmányokon alapuló általános érvényű elemzéseket, dokumentumelemzéseket, forráselemzéseket, tartalomelemzéseket, megfigyelésen alapuló vizsgálatokat, és társadalomelméleti levezetéseket is befogad.

 

Az 4. sz. program, a „Nép- és közegészségtudományok” (vezető: Dr. Ács Nándor)  program kurzusai és kutatási témái felölelik az egészségügyi és orvosi jog kérdéseit, a környezetegészségtant, a toxikus anyagok és egyéb környezeti befolyások szervezetre gyakorolt hatásának vizsgálatát, a veleszületett szív-és érrendszeri rendellenességek epidemiológiáját, a humán virológia területét, a veszélyes kórokozók kimutatását és differenciáldiagnosztikáját, a várandósság alatt az anyát ért betegségek és gyógyszerhatások magzati következményeit, valamint a medicina fejlődésének történetét, a gyógyszerképzés századait és a szexualitás, illetve a fogászat tudománytörténetét.

Az orvostörténet segít a multidiszciplináris megközelítésben, hogyan viszonyul a medicina a tudományokhoz, a művészetekhez. Részletesen tárgyalja a medicina kapcsolatát a természet- és társadalomtudományokkal, a technika fejlődésével, és azok kultúrtörténeti vonatkozásaival, valamint a művészetekkel, az alternatív medicinával, a népi gyógyászattal. Az egészségügyi jog aktuális problémái valódi interdiszciplináris terület. A jog, akár az orvostudományok, vagy tágabb értelemben az egészségtudományok területe felől közelítve más-más aspektusokból tárható fel. Az egészségügyi ellátórendszer bármely területéről érkező hallgató megtalálhatja azt az irányt, melynek jogi kérdései a saját területén hasznosíthatók lehetnek. A humán virológia lehetőséget nyújt az új vírusok, új módszerek, új lehetőségek megismerésére. A bakteriális és virális eredetű fertőzések kimutatása és differenciál diagnosztikája kiemelt szerepet tölt be az veszélyes kórokozók azonosításban, a minél gyorsabb és pontosabb azonosítás kulcsfontosságú az e kórokozók által okozott betegségek terjedésének megelőzésében. A környezetegészségtan a környezeti expozíciókkal, a legfontosabb szennyező anyagoknak, a víz- és levegőszennyezés globális környezet-egészségügyi hatásaival foglalkozik. A szálló por és egyéb légszennyezők egészségkockázatai mellett, ismereteket nyújt az extrém hőmérsékletek, hideghullámok hatásairól, különös tekintettel a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából. A veleszületett fejlődési rendellenességek oki tényezőinek epidemiológia vizsgálata a szülészeti ellátás egyik fontos területéről szolgáltat információkat, a veleszületett fejlődési rendellenességek megelőzéséról és szűrésének lehetőségeiről.

Témavezetők/ témakörök

Az Egészségtudományi Doktori Iskola kurzusai

Témavezetők/témakörök: Letöltés

 

Képzési/ Vizsga Tájékoztatók

Doktori Iskola Tanácsa

 
Doktori Tanács Jegyzőkönyv Letöltés
2022 Március 28. Letöltés (Pdf)
 
 
 

Éves beszámolók

Éves Beszámolók Letöltés
2021 Letöltés