Klinikánk már a 2000-es évek eleje óta gondoz tartósan otthoni gépi lélegeztetést igénylő betegeket. Ezek kezdetben többnyire egyedi esetek voltak. A kezdeti nehézségek után 2014-től a megújult szabályozásnak köszönhetően az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika Otthoni Lélegeztetési Programja is megújult, így már a magyar betegek is könnyebben hozzájuthatnak az otthoni gépi légzéstámogatáshoz. A Program orvosokból és nővérekből álló csapatát invazív és neminvazív lélegeztetésben egyaránt járatos, mind intenzív terápiás, mind pulmonológiai tapasztalattal rendelkező szakemberek alkotják.

A Semmelweis Egyetem Otthoni Lélegeztetési Programja jelenleg az országban a legnagyobb ilyen program, az Egyetem társklinikáival való együttműködés következtében az otthoni lélegeztetésben részesülő betegeknek társbetegség ellátásában segítséget és hátteret tud nyújtani. 2000 óta több mint kétszáz beteg került bevonásra, a legrégebben gondozott beteg több mint 20 éve áll gondozás alatt.

A program célja a krónikus légzési elégtelenséggel küzdő betegek légzéstámogatásának beállítása, valamint gondozása. Tapasztalatunk szerint a megfelelő indikációval elkezdett légzéstámogatás a betegek életminőségét javítani képes. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a légzészavarok  hátterében számos különböző betegség állhat. A leglátványosabb javulás a tüdőbetegség valamint a túlsúlyos betegeket érintő ún. obezitás-hipoventilációs szindróma miatt kezelt betegeknél észlelhető. Hasonlóan jó eredmény érhető el a restriktív mellkasi deformitások és az izomdisztrófiák esetében. Ugyanakkor a progresszív motoneuron betegségek, valamint a gyors progressziójú izombetegségek esetében az életminőséget és a progressziót az alapbetegség határozza meg, de a légzéssel összefüggő panaszok ezen páciensek esetében is csökkenthetőek.

Betegeink egy részénél a légzéstámogatás ún. életbentartó kezelés, esetükben folyamatosan, vagy legalább a nap legalább 16 órájában lélegeztetésre van szükség (III szint). Másoknál a légzéstámogatás napi 8 – 16 órában javasolt, esetleg csak az alvás idejére korlátozódik (I-II szint). A légzéstámogatáshoz a mai kor követelményeinek és elvárásainak megfelelően a legmodernebb eszközöket használjuk. A hosszú távú lélegeztetés alkalmazható maszkon keresztül, úgynevezett neminvazív lélegeztetéssel, valamint légcsőmetszés során behelyezett tracheostomás kanülön keresztül végzett invazív lélegeztetéssel. Azt, hogy adott betegnél melyik módot választjuk első sorban szakmai irányelvek szabják meg, de ezt a páciens preferenciája is befolyásolhatja.

Fontosnak tartjuk, hogy az Otthoni Lélegeztetési Programmal történő együttműködés a beteg részéről opcionális, de programba kerülés esetén a betegnek és családjának minden esetben el kell fogadni a kezelés feltételeit. A nem megfelelő együttműködés a programból történő kizárást vonhat maga után. A pácienst az alapbetegsége részleteiről, a kezelés hasznáról, a kezelés elhagyásának esetleges következményeiről részletesen tájékoztatjuk, és a kezléssel kapcsolatos döntésekbe minden esetben bevonjuk.