Mi a szupervízió? Mikor használjuk?

A szupervízió olyan lélektani munkaforma, melynek célja a személyes, szakmai és szervezeti kompetencia- és hatékonyságnövelés, szem előtt tartva a felgyorsult világunkban oly fontos mentális egészség megőrzését és a munkahelyi kiégés megelőzését.
A szupervízió a hivatásgondozás és a munkahelyi lelki egészségvédelem hatékony eszköze.
Olyan partnerségre épülő, szerződésen alapuló tanulási folyamat, melynek elsődleges célja a tapasztalatokból való tanulás és a szakmai tevékenység reflexiója, ami tudatosabb, egyre professzionálisabb munkavégzést tesz lehetővé. 
A szupervízió biztonságos, szabad, minősítés-mentes reflexiós teret létrehozva rálátást biztosít szakmai életünkre, helyzeteinkre és segít saját működésünk tudatosításában, a munkavégzéssel kapcsolatos stressz-helyzetek, munkahelyi problémák, konfliktusok, érzelmi elakadások feldolgozásában. A résztvevők már meglévő, munkájukban használt kompetenciáira épít, azokat tudatosítja és fejleszti.

Akkor válassza ezt a fejlesztési formát, ha az a célja, hogy segítsen megőrizni és fejleszteni a szupervíziós folyamatban résztvevő szakemberek

  • önreflexiós és helyzetelemzési képességét,
  • munkabírását, empátiás készségét,
  • stressz-kezelési, stressz-tűrő képességét,
  • motiváltságát,
  • együttműködési képességét,
  • konfliktuskezelési stratégiáinak fejlődését,
  • asszertív kommunikációs képességét,
  • kompetencia-határainak felismerését,
  • a szervezeti-, kliens- (szupervizált = szupervízióban részt vevő) dinamika jobb megértését.

(Magyar Szupervizorok és Szupervizor-Coachok Társasága definíciója alapján)