Dr. Karikó Katalin a Semmelweis Budapest Award díjazottja

A díjátadó ünnepségen dr. Merkely Béla, az egyetem rektora emlékeztetett: dr. Karikó Katalin a hetvenes évek vége óta kutat, kísérletezik eltökélten. Már akkor az mRNS-technológiában látta a gyógyítás egy új módszerét, amikor erre jóformán még senki sem gondolt. Sőt, akkor is kitartott elképzelései mellett, amikor senki nem hitt neki, és elszántan dolgozott tovább akkor is, amikor nehézségekbe és falakba ütközött.

Felfedezésével emberek millióinak életét menthette meg, és neki köszönhető az is, hogy ma már egy biztonságosabb világban élhetünk, hisz van fegyverünk a COVID-19 vírussal szemben, amely a későbbiekben, akár egy újabb pandémiában sokkal gyorsabban bevethető.”

– hangsúlyozta a rektor, hozzátéve, hogy enélkül nem sikerült volna ilyen hatékonyan leküzdeni a járványt; sokkal tovább tartott volna, és jóval több áldozatot követelt volna.

„Védekezésre tanítani az emberi szervezetet – ez az orvoslás egyik legősibb tudása. Az immunsejteket úgy alakítani, hogy megvédjék és ha lehet, meggyógyítsák a testet: a legmodernebb tudományos irányzatok egyik legnagyszerűbb vívmánya.” – jelentette ki dr. Merkely Béla. A rektor szerint a professzor asszony és kollégái által kidolgozott technológiával nemcsak a vírusok ellen, hanem egy sor más betegség ellen is hatékonyabban vehetjük fel a harcot, ami komoly távlatokat nyit a gyógyításban.

„Köszönjük, hogy megtanított minket arra, hogy ne csak lássuk, értsük és értékeljük az mRNS technológiában rejlő csodálatos lehetőséget, de hasznosítsuk és használjuk is. Ezt a hálát fejezi ki a most átadott díj, amely nemcsak a tudós kimagasló munkáját, hanem az ember kiválóságát: egyedülálló állhatatosságát és csodálatra méltó kitartását is elismeri” – zárta gondolatait a rektor.

A Semmelweis Budapest Award átvétele után dr. Karikó Katalin egy átfogó előadás keretében számolt be pályája legfontosabb mérföldköveiről, szakmai és emberi szempontból egyaránt. Először arról esett szó, milyen kanyargós út vezetett odáig, hogy az 1961-ben felfedezett messenger – azaz hírvivő – RNS 60 évvel később az FDA (az amerikai Élelmiszer és Gyógyszer Engedélyeztetési Hivatal) által jóváhagyott COVID-19 vakcina alapja legyen.

Előadása második felében dr. Karikó Katalin személyes hangvételű áttekintést adott fiatalkora meghatározó pillanatairól, amelyek szakmai útját egyengették. Dr. Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetemen szerezte diplomáját, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végezte PhD képzését. A központ lipid laboratóriumában egész munkásságára kiható mentorokra lelt Duda Ernő és Kondorosi Éva személyében, itt ismerkedett meg ugyanis azzal a technológiával, amely liposzómákba csomagolva juttat be különböző anyagokat emlős sejtekbe. Ezt követően Tomasz Jenő RNS laboratóriumában dolgozott, hogy a biokémia terén is elmélyítse tudását, ahol az RNS antivirális tulajdonságait vizsgálta. A Szegeden eltöltött évek után az Egyesült Államokban folytatta munkáját; a Pennsylvaniai Egyetemen kezdett mRNS-sel foglalkozni 1989-ben, ahol molekuláris biológusként hosszú éveken át kitartóan kísérletezett az eljárással. „Néhány nagytudású, lelkes munkatársammal karöltve, közös erővel dolgoztunk a stroke-os betegek kezelésének új megközelítésén. Néha nem kell a sikerhez több, mint néhány lelkes ember” – hangsúlyozta dr. Karikó Katalin.

Elhivatottsága ellenére itt sem kapta meg a kellő támogatást, ezért 2013-ben a BioNTech-hez szerződött, ahol tovább folytathatta kutatásait. Mint mondta, összességében nemcsak azoknak tartozik hálával, akik megnehezítették az életét, hanem azoknak is, akik bíztak benne, támogatták, és akiktől sokat tanult, megemlítve például a Pennsylvania Egyetem kardiológiai és idegsebészeti részlegét. A professzor asszony zárszavában köszönetet mondott tanárainak, mentorainak és családjának, külön kiemelve Orosz Lászlót, Duda Ernőt és Kondorosi Évát, akik Szegeden töltött évei alatt inspirálták, s ahol elmondása szerint sok más pályatárásával együtt megtanulta a legfontosabbat: azt, hogy miként kell kutatni. „Nagyon fontos lenne, hogy azok tanítsák a feltörekvő generációt az egyetemeken, akik maguk is élen járnak a kutatásban; célszerű lenne, ha a kutatóintézetek és a szakirányú felsőoktatás egy helyen összpontosulna” – jelentette ki dr. Karikó Katalin.

A Semmelweis Budapest Award friss díjazottja elárulta: jelenleg arra szeretne több figyelmet fordítani, hogy megszólítsa a fiatalabb generációt. Két, gyermekeknek szánt könyv is megjelent az életéről, az egyik idén májusban Magyarországon, a másik az Egyesült Államokban. „A belső indíttatásból választott hivatás, a kutatói lét szépségeit szeretném átadni a fiataloknak, illetve azt, hogy ez mennyi erőt és örömet adhat” – tette hozzá.

Galéria

10kép

Dr. Karikó Katalin az mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését felfedezéseivel megalapozó kutatóbiológus, biokémikus; a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti, az Academia Europaea megválasztott tagja. A biológus diploma megszerzését követően az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában kezdte pályáját, már ekkor az RNS terápiás alkalmazásának lehetősége foglalkoztatta. Idővel az Egyesült Államokban folytatta kutatómunkáját, majd 2005-ben Drew Weissmannal közösen jelentős áttörést ért el a Pennsylvaniai Egyetemen. Elsőként dokumentálta azt, hogy az mRNS nukleozid komponenseinek mely kémiai módosításai segítenek növelni annak stabilitását illetve csökkenteni immunogenitását, amellyel megteremtette a rendszer terápiás alkalmazásának alapjait. A következő kihívást a módosított mRNS hatékony bejuttatása jelentette a szervezet élő sejtjeibe. Erre 2017-ben tanítványával, Pardi Norberttel együtt találtak megoldást azzal, hogy a módosított mRNS-t megfelelő lipidburokba csomagolták. Ezek az eredmények lehetővé tették az új típusú koronavírus elleni mRNS- alapú vakcinák széles körű alkalmazását, és világszerte komoly tudományos elismerést hoztak dr. Karikó Katalinnak, akinek nevéhez több mRNS- technológiához kapcsolódó szabadalom is kötődik. A professzor asszony támogatásával Pardi Norbert évek óta aktív együttműködésben áll Jakus Zoltán kutatócsoportjával a Semmelweis Egyetemen. A közelmúltban egy nyirokérnövekedési faktor kifejezésén keresztül indukáltak szervspecifikus nyirokérnövekedést, majd sikerrel visszafordították a kísérletes nyiroködémát. Dr. Karikó Katalin munkáját számos rangos elismeréssel díjazták már; néhány közülük: Lasker-DeBakey Clinical Medical Research Award, Rosenstiel-díj, Bill Foege Globális Egészségügyi díj, Louisa Gross Horwitz Díj, Vilcek-díj, The 2022 Tang Prize in Biopharmaceutical Science.

Kiss Viktória
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem