Az egyetem idén rendhagyó módon összegyetemi nyílt napot tartott, melyet a járványhelyzetre való tekintettel online rendezett meg. A január 15-16-i eseményen nemcsak az egyetem mind a hat karát, de középfokú szakképző iskoláit, tudományos diákköri és tehetséggondozó programját is megismerhették az érdeklődők. A programokra 3700-nál is többen regisztráltak; a legtöbben az Általános Orvostudományi Kar, az Egészségtudományi Kar és a Fogorvostudományi Kar tájékoztatóira jelentkeztek, de a többi program is népszerű volt.
„Hallgatóink Semmelweis méltó örökösei”
„Több mint 100 programunkon keresztül nyerhetnek bepillantást abba, hogy milyen hallgatónak lenni Magyarország és Közép-Európa vezető orvos- és egészségtudományi egyetemén, amely a felvételi jelentkezések alapján hazánk legnépszerűbb intézménye a maga szakterületén” – fogalmazott az Online Nyílt Napot megnyitó rektori köszöntőjében dr. Merkely Béla, aki felhívta a figyelmet: az idei az első alkalom, hogy az egyetem online formában rendezte meg az eseményt, alkalmazkodva a járványhelyzethez. A rektor röviden bemutatta az intézményben folyó oktatási és kutatási tevékenységet, hangsúlyozva, hogy a betegellátás ezekkel szerves egységben működik; majd kitért arra, hogy az egyik legnagyobb presztízsű Times Higher Education szakegyetemi rangsora szerint az egyetem a világ 250 legjobb felsőoktatási intézménye közé tartozik, a cél pedig, hogy bekerüljön a top 100-ba.
„A koronavírusjárvány alatt mindenki az orvosokra, ápolókra, nővérekre, gyógyszerészekre, vagy épp kutatókra figyel, hiszen ők azok, akik nap mint nap emberéletekért küzdenek és a fertőzés legyőzésén dolgoznak. A Semmelweis Egyetem már a járvány magyarországi megjelenésekor a vírus elleni harc élére állt” – mondta el a rektor, külön kiemelve a hazai orvosképzőkkel összefogva megvalósult H-UNCOVER országos reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálatot, amely nemzetközi szinten is egyedülállónak számított. „A pandémia idején hallgatóink nemcsak kortársaiknak, de az egész országnak példát mutattak, és mutatnak: eddig több ezren vettek részt tanulmányaik mellett a járvány elleni védekezésben. Joggal nevezhetik tehát magukat névadónk, Semmelweis Ignác méltó örököseinek. Ennek másik oldala, hogy az egyetem mindent megtesz azért, hogy még a világjárvány idején is biztonságos munkahely és oktatási intézmény legyen egyetemünk: tavasz óta biztosítjuk a hallgatóink és munkavállalóink ingyenes PCR-vizsgálatát és az elsők között kezdtük meg a koronavírus elleni védőoltást” – emelte ki dr. Merkely Béla, aki saját pályaválasztására is visszaemlékezett. „Gimnazistaként az első fakultációs tantárgyaim a történelem és a matematika voltak, de belgyógyász nagyapámnak fontos szerepe volt abban, hogy áttértem a biológia és fizika fakultációra, majd a gimnázium után felvételt nyertem az akkori nevén Semmelweis Orvostudományi Egyetemre. Nagyapámtól tanultam azt az intelmet is, ami a mai napig meghatározza a mindennapi gyógyító tevékenységemet: <Ha beteghez készülsz fiam, akkor tedd magad kényelembe, készülj rá teljesen, és fordulj felé minden figyelmeddel>. Bármelyik orvos- egészségtudományi képzésünket is válasszák, sose feledjék, hogy hivatásunk alapja a betegeink iránt érzett felelősség!” – idézte fel. A rektor arra kérte a felvételiző diákokat, hogy legyenek nyitottak és kíváncsiak, ezeket a képességeket pedig akkor se veszítsék el, ha szeptembertől Semmelweis-hallgatóként csatlakoznak az egyetem valamelyik képzéséhez.
ÁOK: orvosi hivatásról testközelből
„Az orvosi az egyik legszentebb hivatás, ha ezt választják akkor a szenvedő emberiség megsegítését tűzik ki célul, ha pedig felvételt nyernek hozzánk, egy csodálatos közösség tagjaivá válnak” – mondta dr. Kellermayer Miklós dékán az programjának megnyitóján. Az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) rendezvényét pénteken élőben lehetett követni, amelyet szombaton megismételtek, a két napra összesen több mint 1500-an regisztráltak.
A dékán tájékoztatójában bemutatta a kar történetét, az orvosképzés célját és szerkezetét; beszélt az előző tanévtől elindult tantervi reformról is, részletesen bemutatva az egymásra épülő modulokat (elméleti, preklinikai, klinikai), valamint szólt a különböző tantárgyakról, az orvosi készségek elsajátítását segítő skill centrumról, a klinikákon, betegágy mellett megvalósuló gyakorlatokról. Kitért arra, hogy a kar hallgatói közössége közel hatezer főből áll, akik magyar, angol, illetve német nyelvű képzésben vesznek részt. Kiemelte, hogy a felvételi követelmények teljesítéséhez két érettségi vizsgatárgyat (biológia, valamint fizika vagy kémia) kell emelt szinten választania a jelentkezőknek. Az általános tájékoztatót követően dr. Kellermayer Miklós a beküldött kérdésekre is válaszolt, ennek keretében szólt egyebek mellett a felvételi követelményről, a ponthatárokról, amelyek a képzési területen hagyományosan a Semmelweis Egyetemen a legmagasabbak, 3-5-szörös a túljelentkezés. A kérdések mentén sok más mellett részletezte, hogy mit jelent demonstrátornak lenni, miként lehet szakorvossá válni, hogy lehet bekapcsolódni a kutatómunkába és melyek az átjelentkezés szabályai.
Az ÁOK programjában ezt követően dr. Alpár Alán, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatója beszélt az orvosi hivatásról testközelből, majd az első évfolyamon kardinális tárgyakról hangzottak el információk dr. Csala Miklóstól (Molekuláris Biológiai Tanszék), dr. Kellermayer Miklóstól (Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet), valamint dr. Alpár Alántól, majd a Hallgatói Önkormányzat is tartott fogadóórát. A nyílt nap résztvevőit egy videó segítségével egyetemi körsétára vitte negyedéves orvostanhallgató, majd az egyetem három polgára, dr. Szijártó Attila, a Tudományos Diákköri Tanács elnöke, az I. Sz. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika igazgatója; dr. Szőke Dániel, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ rezidense; és dr. Törőcsik Beáta, a Biokémiai Tanszék igazgatóhelyettese fogalmazta meg gondolatait arról, hogy „Miért a Semmelweis?”.
ETK: csaknem húsz képzés mutatkozott be
Az Egészségtudományi Kar (ETK) az egészségügy területén választható hivatások nagy választékával várja a felvételi iránt érdeklődőket – derült ki a kar programjaiból. A nyílt napon a mentőtiszt szakirányt dr. Székely Andrea, az Oxiológiai és Sürgősségi Ellátás Tanszék egyetemi docense, tanszékfelelőse és Ozsvárt Barbara tanársegéd; a szülésznő szakirányt dr. Rigó János, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikai Ismeretek Tanszék egyetemi tanára, tanszékvezetője; a védőnő szakirányt Szöllősi Katalin, a Családgondozási Módszertani Tanszék főiskolai tanársegédje; az ápoló szakirányt és az ápolás szak szépségeit, kihívásait és elhelyezkedési lehetőségeit pedig dr. Balogh Zoltán, az Ápolástan Tanszék főiskolai tanára, tanszékvezetője, dékánhelyettes mutatta be.
A hang-, beszéd-, és nyelésterapeuta specializációt dr. Szabó Edina, a tanszék főiskolai docense a hang-, beszéd-, és nyelésterapeuta specializációt ismertette. A Közegészségtudományi Tanszékről Burgettiné dr. Böszörményi Erzsébet főiskolai docens, Csima Zoltán tanársegéd, dr. Sinka Magdolna főiskolai docens és Kádár László adjunktus a népegészségügyi ellenőr specializációt mutatta be. A radiográfia specializációról Demjénné Németh Sarolta, a Képalkotó Diagnosztikai Analitikus és Orvostechnikai Tanszék tanársegédje; az optometrista specializációról pedig Réz Kata, a Szemészeti Klinikai Ismeretek Tanszék mestertanára tartott előadást. Szó esett az egészségügyi tanár mesterképzésről dr. Földvári-Nagy Lászlóné dr. lenti Katalin, a Morfológiai és Fiziológiai Tanszék főiskolai tanárának előadásában; a gyógytornász szakirány és a fizioterápia szak követelményeiről, alkalmazási területeiről pedig dr. Horváth Mónika, a Fizioterápia Tanszék főiskolai tanára, tanszékvezetője, dr. Mayer Ágnes főiskolai docens, Friedrichné Nagy Andrea és Bodnár Hajnalka mestertanárok, valamint Máhli Zsuzsanna tanszéki mérnök számolt be.
A kar szakirányú továbbképzései közül az egészségtudományi szakfordító-tolmács és az angol egészségtudományi szaknyelvi kommunikátor (Horváth Ágnes és Bakó Alexandra Vivien, a Társadalomtudományi Tanszék nyelvtanárai), az addiktológia konzultáns (dr. Kapitány-Fövény Máté Gergely, az Addiktológiai Tanszék adjunktusa), a podiáter (dr. Balogh Zoltán főiskolai tanár, dékánhelyettes, az Ápolástan Tanszék tanszékvezetője), valamint a dietetika szakirány (Veresné dr. Bálint Márta, a Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék tanszékvezető főiskolai tanára) és a táplálkozástudományi mesterképzés (Hermánné dr. Juhász Réka, a Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék egyetemi docense és Hajas Lívia tanársegéd) kapott helyet a programban. Valamennyi előadást kérdezz-felelek fórum követett.
EKK: „az adat életet ment”
Az Egészségügyi Közszolgálati Kart (EKK) az eseményen a Digitális Egészségtudományi Intézet (DEI) képviselte, melynek tevékenysége az elektronikus egészségügy területéhez köthető: ide tartozik minden, az egészségügyi szereplők által használt informatikai eszköz és rendszer, rendszer- és folyamatszervezési módszertan, ágazaton belüli és kívüli adatáramlást és -elemzést lehetővé tevő szabványos megoldás, valamint az ellátásban használt prevenciós, diagnosztikai, terápiás és rehabilitációs informatikai eszköz is.
Az EKK programjában dr. Szócska Miklós dékán, a DEI vezetője az egészségügy informatikai támogatásába, az eHealth fogalmába és történetébe avatta be az jövő egészségügyi szervezőit bebizonyítva, hogy “az adat életet ment”. A további előadók, többek közt Nagy-Kutasi Andrea mesteroktató, Tóth Tamás egyetemi tanársegéd vagy Kalmár István ügyvivő szakértő előadásaikban nagy hangsúlyt fektettek az oktatott tantárgyak ismertetésére. Emellett szó esett az egészségügyben alkalmazott informatikai rendszerekről, dr. Remete Sándor Gergő óraadó oktató pedig a digitális egészségügy tantárgycsoportot mutatta be.
FOK: a foghúzástól a digitalizációig
A magyarországi fogorvosképzés zászlóshajója a Semmelweis Egyetem – maga a képzés is itt indult el az országban először, a Fogorvostudományi Kar (FOK) pedig nemcsak Magyarországon, de Európában is elsők között alakult meg itt 1955-ben – mondta el nyitóbeszédében dr. Gerber Gábor dékán. Mára elmondható, hogy a hazai fogorvosok közel kétharmada itt szerezte a diplomáját, az oktatói gárdánk tudományos elismertsége pedig nemzetközi szinten is kiemelkedőnek számít – tette hozzá. A FOK dékánja röviden bemutatta a kar és a képzés történetét, majd a fogorvostudomány szépségeiről is beszélt. Ahogy fogorvos körökben mondani szokták, minden fog végén egy ember van – ez azt jelenti, hogy nekünk is az egész emberrel kell foglalkoznunk a kezelések során – mutatott rá. Az 5 éves fogorvosképzés elvégzése után diplomát kapók máris részt vehetnek a betegellátásban, ami óriási felelősség nemcsak a hallgatók, de az oktatók és az egyetem részéről is – emelte ki, hozzátéve: épp ezért a fogorvostudományi képzés nem könnyű, de számtalan szépsége van. Az ész és kézügyesség mellett egyre több szerepe van a művészetnek, az esztétikának is – ezeket mind megtanulhatják itt, a Semmelweis Egyetemen – hívta fel a figyelmet dr. Gerber Gábor.
Ezt követően online fogadóóra következett, melyen a dékán mellett dr. Bartha Károly dékánhelyettes, a Konzerváló Fogászati Klinika egyetemi docense és igazgatóhelyettese, Gecse Veronika, a kar Dékáni Hivatalának hivatalvezetője, valamint a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) két tagja, Kreuter Patrik és Kapai Ádám válaszoltak a felvételi iránt érdeklődők kérdéseire. Szó esett többek között az egyetem képzései közötti átjárhatóságról, az ösztöndíjakról, valamint a HÖK működéséről, a kollégiumokról, a gólyatáborról és arról is, mennyi szabadidővel rendelkezik egy fogorvoshallgató, és hogy lehet azt a legjobban beosztani.
Ezt online előadások követték, melyeken hasznos információkkal szolgáltak a felvételi eljárásról, az intézetekről, a tantárgyakról és a gyakorlatokról. Olyan kérdésekre keresték a választ mint, hogy mi az oka a fogorvosoktól és szájsebészektől való félelemnek. Pontosabb képet kaphattak az érdeklődők a foghúzásokról, az arc-állcsont protézisekről, a fogpótlás lehetőségeiről saját foggal vagy a legmodernebb impantátumokkal. Szombaton többek közt a gyerekfogászat, a fogszabályzás, a mikroszkópos gyökérkezelés került terítékre, illetve hogy kimutatható-e a koronavírus a nyálból.
Dr. Hegedűs Tamás, a kar egyik frissen végzett fogorvosa saját egyetemi tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel, majd vezetésével virtuális sétán ismerhették meg az érdeklődők a kar oktatási helyszíneit. Szintén videóban mutatták be, hogyan zajlik egy nap a Fogpótlástani Klinika dolgozói számára.
GYTK: ember- és értékközpontú képzés
„Gyógyszerésszé válni egyfajta látásmódot is jelent” – mutatott rá beszédében dr. Antal István. A Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) dékánja köszöntőjében magáról a karról, annak épületeiről és történelméről nyújtott átfogó képet. Kiemelte, hogy a gyógyszerészképzést az ember- és értékközpontúság vezérli. A képzés során a tudás és a készségek megszerzése mellett megfelelő szakmai magatartásra, hitvallásra is szert tesznek az itt végzett szakemberek, és a legfontosabb, hogy a beteg kerül középpontba.
A gyógyszerészképzés célja, hogy a gyógyszerhez és annak alkalmazásához szükséges összes tudásanyagot, beleértve a szemléletet és az etikus magatartást is biztosítsuk – foglalta össze. A képzés kapcsán kiemelte annak sokrétűségét, felhívva a figyelmet a gyógyszerész azon képességére, hogy együtt tudjunk működni az egészségügy többi szereplőjével és a beteggel.
A GYTK is fogadóórán válaszolt a kar képzései iránt érdeklődők kérdéseire. Dr. Antal István kifejtette, miben tér el a Semmelweis Egyetemen folyó oktatás a többi magyarországi képzőhelytől. Kiemelte az egyetemen a kurrikulumreform keretében bevezetett új tantárgyakat, a gyakorlatorientáltabb, modern elvárásoknak megfelelő képzést. A dékán a kérdések nyomán kitért az elhelyezkedési lehetőségekre is. Dr. Tábi Tamás dékánhelyettes, a Gyógyszerhatástani Intézet igazgatója az Erasmus ösztöndíjlehetőségekkel kapcsolatban érkező kérdéseket válaszolta meg. Dr. Béni Szabolcs dékánhelyettes, a Farmakognóziai Intézet igazgatója, egyetemi docens pedig a gyógyszerészi munka gyakorlatáról beszélt. A szakmai gyakorlatokat és a felvételi eljárást érintő kérdésekre dr. Kocsis Erika hivatalvezető válaszolt. A résztvevőket főleg a ponthatárok és az emelt szintű érettségiként teljesítendő tárgyak érdekelték. Nyariki Noel, a HÖK kari vezetője a kollégiumi elhelyezést illető kérdésekre válaszolt.
A GYTK kétnapos programján a fogadóóra mellett 12 előadást láthattak az érdeklődők. Pénteken többek között részletezték, mire számíthatnak egyetemi évek alatt a sikeresen ide felvételizők, Nyariki Noel gyógyszerészhallgató és a kari HÖK vezetője pedig videón kalauzolta végig a programon részt vevőket a karon folyó oktatás, tanulás vagy épp a kutatás legjellegzetesebb helyszínein és hallgatói terein; ezt követően fiatal, sikeres gyógyszerészek mutatták be saját szakterületüket. A két nap során szóba került a gyógyszerforma fejlesztés és -vizsgálatok, valamint bepillantást engedtek a gyógyszerkészítésbe és a klinikai gyógyszerellátás rendszerébe; bemutatkozott a Szerves Vegytani Intézet és a Farmakognóziai Intézet is Szombaton egy interaktív fórum keretében a jelenlegi hallgatók látták el tanácsokkal felvételire készülő diáktársaikat.
PAK: bepillantás egy egyedülálló képzésbe
A Pető András Kar (PAK) virtuális szobájában a dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea köszöntötte az érdeklődőket. A karon a hazánkban és külföldön is egyedülálló Pető-módszert oktatva képeznek konduktorokat. „A konduktor olyan pedagógus, aki képes az idegrendszer károsodása következtében dominánsan mozgásproblémával küzdő gyermekek és felnőttek fejlesztésére” – magyarázta a dékán. A konduktív pedagógia módszerét dr. Pető András orvos hozta létre 1940-ben mozgássérült személyek fejlesztésére – idézte fel, hozzátéve: a Pető-módszer – melyet 75 éve alkalmaznak sikerrel a fejlesztési munkában – segítséget nyújt a személyiség minden irányú kibontakoztatásában, a társakkal való együttműködésben, a társadalmi beilleszkedésben. Az egyedülálló gyakorlóterülettel rendelkező intézmény 50 éve foglalkozik konduktorképzéssel. Ahogy azt dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea kiemelte, Konduktív Pedagógia Központjukban minden kor- és esetcsoporttal találkozhatnak a hallgatók: korai fejlesztőcsoportok, szegregált és integrált óvodai csoportok, általános iskolai csoportok, felnőtt és fiatal felnőtt csoportok is megtalálhatóak itt.
Az online nyílt nap keretében a felvételizők bepillantást nyerhettek a képzésbe, képet alkothattak a konduktori hivatásról és az elhelyezkedés lehetőségekről, illetve kisfilmen tekinthették meg a felvételihez szükséges alkalmassági vizsgát. Akinek ezt követően is voltak kérdései, az a hallgatói tájékoztatón vagy fogadóóra keretében tehette fel azokat. A legtöbben az alkalmassági vizsgára és az előzetes alkalmassági vizsgára voltak kíváncsiak, de érintették a kérdések az előzetes vizsgára való jelentkezést, és az esetleges kizáró tényezőket. Érkezett kérdés arra vonatkozóan is, hogy milyen személyiségjegyek szükségesek a konduktori hivatáshoz, és mit takar pontosan a pedagógiai rehabilitáció specializáció.
TDK: kutatás már a hallgatói évek alatt
Az egyetemi klinikákon és intézetekben számtalan kisebb kutatócsoport működik, ahol nagy szeretettel várják azokat a hallgatókat, akik részt szeretnének venni az alap vagy klinikai kutatásokban – emelte ki nyitóbeszédében a Tudományos Diákkört (TDK) bemutató programok kezdetén dr. Szijártó Attila, a Tudományos Diákköri Tanács elnöke, az I. Sz. Sebészeti és Intervenciós Gasztroenterológiai Klinika igazgatója, egyetemi tanára. A TDK-hoz csatlakozó hallgatók számtalan esetben olyan mentorra is találhatnak, aki az egész életpályájukat meghatározza. Miközben az ember elmerül saját tudományos területében rájöhet arra, mennyire széles diszciplínában mozog – mutatott rá dr. Szijártó Attila a TDK előnyeire, hozzátéve: az abban részt vevők megfelelő kritikai érzéket is tanulnak, amely a napi klinikai rutinban, a további kutatások során, de a mindennapi életben is hasznos.
A TDK online szobáiban többek közt kiváló tudományos diákköri nevelők és kiváló diákköri hallgatók is beszámoltak TDK-s tapasztalataikról, az egyes karok pedig bemutatták, milyen kutatómunkára nyílik lehetőség náluk a TDK-s hallgatóknak.
A programokon résztvevők a hallgatók szemszögéből is bepillanthattak a kutatómunkába. Az ÁOK, a FOK, a GYTK és a PAK hallgatói megosztották tapasztalataikat többek közt arról, mi szükséges a sikeres tudományos diákköri munkához és hogyan segít a gyakorló orvossá válás folyamatában. Kiderült, hogyan zajlik a diákköri munka és milyen lehetőségeket nyit meg.
Kerpel: személyes kapcsolat kiváló mentorokkal
A Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Program nyílt napján dr. Fekete György elnök köszöntötte az érdeklődőket és mutatta be röviden a programot, valamint annak névadóját, a világhírű gyermekorvost. A Kerpel-program személyes kapcsolatot kínál kiváló mentorokkal, akik tanulmányi és tudományos kérdések mellett akár a mindennapok problémáiban is segítik mentoráltjaikat. A program közösséget, számos rendezvényt és ösztöndíj lehetőséget is kínál. Évente körülbelül 25-30 magyar és 4-5 külföldi hallgatót vesznek fel a „kerpelesek” közé a tanulmányi, tudományos és egyéb eredmények, valamint szóbeli meghallgatás alapján. Az egyetemi tehetséggondozó program 30 budapesti és vidéki középiskolával áll kapcsolatban – emelte ki köszöntőjében az elnök.
A Kerpel-program nyílt napján ezt követően összesen 29 előadás hangzott el, amelyek során számos egyetemi intézet, klinika, tanszék, kutatócsoport mutatkozott be, ismertetve egy-egy jellemző kutatási területet is. Választ kaphattak arra is az érdeklődők, hogy mi okozza a világjárványokat, hol és hogyan találhatnak hiteles választ az egészségügyi kérdésekre az interneten, de szó esett a kapunyitási krízisről, és tanulássegítő, memóriabővítő módszerekről is. Az érdeklődők számára egy virtuális tárlatvezetésen engedtek betekintést az Anatómiai Múzeum világába. A résztvevők mindkét nap zárásaként elsőkézből kaphattak információt a Kerpel-Fronius Tehetséggondozó program hallgatóitól arról, miért érdemes csatlakozni a programhoz.
Középfokú egészségügyi képzések
A nyílt napon külön programmal jelent meg az egyetemhez 2019-ben csatlakozott négy középfokú egészségügyi szakképző intézmény, amelyek ingyenes, iskolarendszerű, illetve érettségire épülő, technikumi szakközépiskolai és szakgimnáziumi képzéseket kínálnak nappali és esti munkarendben. A képzést elvégzők államilag elismert középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget szereznek.
Az érdeklődők élő bejelentkezésben pillanthattak be a Kanizsai Dorottya Többcélú Szakképző Intézmény, a Bókay János Többcélú Szakképző Intézmény, valamint a Semmelweis Ignác Többcélú Szakképző Intézmény következő tanévének képzési lehetőségeibe. A Raoul Wallenberg Többcélú Szakképző Intézmény külön programmal várta a nyolcadikosokat és a szakmai oktatás iránt érdeklődőket.
A Semmelweis Online Nyílt Nap programjait a Zoomon keresztül követhették az érdeklődők, számos esetben lehetőség volt kérdezni az előadókat és hallgatókat is. Ha azonban valamelyikre betelnek a helyek, élő közvetítés formájában is nézhetőek maradtak az előadások.
Borbély Zsuzsanna, Dobozi Pálma, Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
