Az Intézet 1949-ben vált önálló oktatási és tudományos egységgé. A ma mintegy 16 oktatóval, összesen 29 fővel működő intézet feladata az Általános Kémia, a Szervetlen Kémia, az Analitikai Kémia, a Gyógyszerkémia és Analízis, valamint a Műszeres Gyógyszeranalízis főtárgyak és több kapcsolódó tárgy oktatása az egyetemi alap-, szak- és továbbképzésben, továbbá a Doktori Iskolában gyógyszerész, valamint más természettudományi és orvostudományi szakos egyetemisták és diplomások számára.
Általános Kémia és Szervetlen Kémia
Az Általános Kémia tárgy az első alkalom, ahol gyógyszerészhallgatók találkoznak a kémiaoktatással. A tárgy célja a kémiai alapfogalmak és a laboratóriumi alapműveletek elsajátítása. A tananyag legfontosabb részeit (nagy figyelmet fordítva az alapvető laboratóriumi számításokra) teljesen az alapoktól magyarázza a kettő szabadon választható tárgy: az Általános Kémiai Alapismeretek és az Általános és Szervetlen Kémiai Alapszámítások.
A Szervetlen Kémia tantárgy célja az alapvető szervetlen, bioszervetlen és környezeti kémiai ismeretek elsajátítása a gyógyszerészetben, gyógyszeriparban és a gyógyításban előforduló szervetlen vegyületek fizikai-kémiai ismereteinek megszerzése. A tantárgy az általános kémiában tanult törvényszerűségekre épül. A laborgyakorlatok során a hallgatók bevezetést nyernek a minőségi kémiai analízis alapjaiba, ezzel megkezdődik analitikai szemléletük kialakulása, melyet későbbi (analitikai kémiai, szerves kémiai, biokémiai, technológiai és gyógyszerészi kémiai) tanulmányaik során alkalmazni tudnak.
Analitikai Kémia
A tantárgy feladata és célja két szemeszteren át az analitikai kémiai módszerek (kvalitatív és kvantitatív, illetve klasszikus és műszeres analitika) elméleti megismertetése és gyakorlati alkalmazása, az analitikai szemléletmód kialakítása az anyag összetételének minőségi és mennyiségi meghatározásában. További cél a hallgatók logikus gondolkodási készségének kifejlesztése, elméleti és gyakorlati tudásuk komplex módon való kialakítása szervetlen és szerves gyógyszeranyagok kvalitatív és kvantitatív analízisére, valamint az elméleti tudás gyakorlati alkalmazása különböző eredetű minták összetételének mérése révén.
Gyógyszerkémia és Analízis
A Gyógyszerkémia és Analízis (korábban Gyógyszerészi Kémia) tárgy az intézet megalakulásának évében vált önálló stúdiummá, és 2021-ben alakult át a kurrikulum reform eredményeként. A korábban három szemeszterben oktatott tantárgy a gyógyszerészképzés igen fontos integráló része. Szintetizálja a kurrikulum nyolc korábbi kémiai kurzusának ismeretanyagát, szorosan kapcsolódik a képzés néhány nem kémiai főtárgyához (pl. élettan, kórélettan, gyógyszerhatástan, gyógyszertechnológia, farmakognózia), és természetesen önálló specifikumokkal is rendelkezik. E specifikumok közé tartozik a kémiai szerkezet és biológiai hatás összefüggéseinek vizsgálata, a gyógyszer- és biomolekulák kölcsönhatásainak tanulmányozása, a hatóanyagok fizikai-kémiai és farmakokinetikai sajátságainak jellemzése és leírása, a farmakonok transzport- és receptor formáinak meghatározása, valamint a gyógyszeranalízis. Jelenleg a Gyógyszerkémia és Analízis tárgyat két félévben oktatjuk hasonló tematikával, míg a Gyógyszerkönyv műszeres analitikai vonatkozásai a kötelezővé vált és a hetedik szemeszterben oktatott Műszeres Gyógyszeranalízis tárgy keretében jelennek meg.
A főtárgyak mellett a kötelezően, illetve szabadon választható tárgyak, továbbá a Doktori Iskolában akkreditált tárgyak is megtalálhatók Intézetünk oktatási profiljában.
- Molekulaszerkezet meghatározás spektroszkópiai módszerekkel
- A hatóanyag-felszívódás in vitro vizsgálómódszerei
- Előrejelzési módszerek a gyógyszerkutatásban (Ph.D. kurzus)
- Királis analízis (Ph.D. kurzus)
Kutatómunka a gyógyszeranalitika, a hatóanyag–jellemzés, új hatóanyagok, metabolitok szintézise és azonosítása, valamint a gyógyszerhatás-orientációjú fizikai-kémia területén folyik, alap- és alkalmazott kutatási szinteken az alábbi témákban:
a) Gyógyszerek és gyógyszercsaládok biológiai hatását befolyásoló tulajdonságok (protonálódás, lipofilitás, oldhatóság, membrán permeabilitás, kémiai és biológiai (metabolikus) stabilitás) fizikai-kémiai és farmakokinetikai paraméterekkel való jellemzése. A munkák gyógyszergyárakkal, továbbá angol, német, szlovén, svájci és amerikai kutatócsoportokkal kooperációban folynak.
b) Természetes alkaloidok és szintetikus analógjaik, valamint potenciálisan gyógyhatású, többgyűrűs kondenzált heterociklusok szintézise.
c) Enantiomerek és más rokonszerkezetű hatóanyagok, valamint biomolekulák elválasztása nagyhatékonyságú folyadék- (HPLC) és rétegkromatográfiás (TLC) módszerekkel, valamint kapilláris elektroforézissel (HPCE); az elválasztás mechanizmusainak vizsgálata.
d) Királis vegyületek meghatározása, enantiomer-tisztaságvizsgálat optikailag aktív vegyületek szerkezetkutatása és egyensúlyi reakciók jellemzése kiroptikai és elválasztástechnikai módszerekkel.
e) Gyógyszermolekulák kölcsönhatásai biológiai makromolekulákkal (DNS, fehérje) és gyógyszerformuláláshoz használt segédanyagokkal (ciklodextrinek, királis polimerek)
f) Bio- és gyógyszermolekulák mikro- és szubmikro-speciációja, mely a felszívódás, receptorkötés és metabolizmus folyamataiban alapvető jelentőségű protonálódási folyamatok ma ismert legrészletesebb jellemzését adja.
Valamennyi téma eredményei nemzetközi folyóiratokban, köztük számosan a tudományterület legrangosabb periodikáiban (J. Med. Chem., Sci. Rep., Eur. J. Pharm. Sci., Int. J. Mol. Sci., Int. J. Pharm., ChemMedChem, stb.) kapnak nyilvánosságot.