Fogorvostudományi Tagozat

A nappali és levelező doktori képzésre azok jelentkezhetnek, akik egyetemi diplomával (MSc, MA) rendelkeznek (a felvételi eljárásban még nem szükséges a végzettség igazolása, de a tanulmányokat csak  a végzettség igazolásával lehet megkezdeni). Kiváló kutatási eredmények igazolása esetén alapképzésben megszerzett diplomával és mesterképzésben folytatott tanulmányokkal is megkezdhető a doktori képzés, illetve az osztatlan képzés utolsó két tanévében is megkezdhető a doktori képzés.

Ún. képzés nélküli fokozatszerzőként, azaz egyéni fokozatszerzésre az jelentkezhet, aki:

• Egyetemi diplomával (MSc, MA, MD ) rendelkezik. 
• Szakmai gyakorlatot tud felmutatni (a több éves szakmai gyakorlattól eltekint a Doktori Iskola, amennyiben a jelentkező kiemelkedő publikációs tevékenységet tud igazolni). 

A doktori képzésre illetve fokozatszerzésre való jelentkezés során kötelező megjelölni a választott doktori tagozatot. A felvételi beszélgetéseket a doktori tagozatok szervezik. A program és a témaválasztás csak a második félévtől kötelező (kivéve egyéni fokozatszerzők, akik csak a leendő témavezető/konzulens ajánlásával jelentkezhetnek).

• Egy felvételi eljárás során csak egyetlen tagozatra lehet jelentkezni és egy program, egy meghirdetett témáját és témavezetőjét lehet megjelölni.

• Ha a jelentkező az első félévben még nem kíván programot, témavezetőt és témát választani, akkor az első félévben az adott doktori tagozat vezetője lesz a hallgató témavezetője.

• A második félévre csak a doktori iskola által jóváhagyott program, témavezető, illetve téma megjelölésével lehet beiratkozni.

A hallgatói helyek betöltése kizárólag az Egyetemi Doktori Tanács által központilag meghirdetett szóbeli felvételi vizsgán történő eredményes szereplés útján lehetséges.

Szóbeli Vizsga 

A felvételi beszélgetéseket a doktori tagozatok szervezik. Jellemzően 15-20 perces beszélgetés, ahol egyrészt a pályázó eddigi tanulmányairól, esetleges kutatási tevékenységéről (TDK) kérdezik a jelentkezőt, másrészt a tervezett kutatási tevékenységről szól (a kutatás témája, célkitűzése, nemzetközi beágyazottsága, módszerei, megvalósíthatósága). A beszélgetés során vizsgáztatók felmérik, hogy a pályázó rendelkezik-e azokkal a képességekkel és elkötelezettséggel, amelyek a doktori program sikeres elvégzéséhez szükségesek.

A felvételi során az értékelés alapja a jelentkező

1. korábbi eredményei, valamint
2. a felvételi beszélgetés során észlelt tudása és alkalmassága.

Előnyt jelentenek: tudományos munkában szerzett tapasztalat, előadások, közlemények, jó kutatási munkaterv, a szakmai munkához szükséges idegen nyelv magas szintű ismerete, kiemelkedő tanulmányi eredmény.

A korábbi eredmények értékelése – maximum 28 pont:

1. az egyetemi tanulmányok átlageredménye – maximum  8 pont
2. a korábbi tudományos munka értékelése – maximum  14 pont 
3. az egyéb eredmények (felsőfokú angol nyelvvizsga, második diploma, kiemelkedő szakma-specifikus teljesítmény) – maximum 6 pont

A felvételi beszélgetés értékelése – maximum 32 pont:

1. általános szakmai tudásszint és alkalmasság – maximum 16 pont
2. speciális, témaorientált tudásszintet és alkalmasság – maximum 16 pont

A bizottság tagjai anonim módon értékelik az elbeszélgetés során nyújtott teljesítményt, és táblázatban rögzítik a „szerzett pontszámot”. A felvételi elbeszélgetést követően, a bizottság tagjaitól összegyűjtött anonim értékelőlapok összesítésével a bizottság elnöke kiszámítja a jelentkező szerzett pontszámainak átlagát. A felvételi eredményét a hozott pontszám és az átlagolt szerzett pontszám összege határozza meg.

A bizottság előtt történő komplex vizsga során a hallgatók főtárgyból és melléktárgyból tesznek vizsgát. Minden egyes hallgató esetén a tárgyakhoz kapcsolódóan a tételsorok előzetesen kerülnek meghatározásra, s ezeket a hallgatók megkapják a felkészüléshez. Emellett a hallgatók a választott kutatási témájukról vetített képes bemutatót készítenek, amelyet 8-10 perces előadásban bemutatnak, a diavetítést elindítva és magyarázószöveggel kísérve a bemutatott diákat.

A vizsgán mind az elméleti, mind a gyakorlati részből feltett kérdések leírásra kerülnek a komplex vizsga során felvett jegyzőkönyvben is.

Az angol nyelvnek a tudományterület műveléséhez szükséges ismerete.

A nyelvismeret igazolására alkalmas dokumentumok:

• legalább középfokú komplex nyelvvizsga (B2)
• vagy a Szaknyelvi Intézet által legalább középfokú angol nyelvtudást igazoló dokumentum
• vagy a témavezető, vagy konzulens által kiállított nyilatkozat