A Semmelweis Egyetem Levéltárának
KUTATÓTERMI SZABÁLYZATA
- A levéltárban őrzött iratanyag kutatásához a kutatónak a Levéltár vezetőjétől, illetve átruházott hatáskörben megbízottjától előzetesen kutatói látogatójegyet kell kérni.
- Látogatói jegyet kaphat az a személy, aki a „Kutatói nyilatkozat” aláírásával egyidejűleg kötelezi magát a levéltári anyag kutatásához előírt szabályok /az 1992. évi LXIII. adatvédelmi és az 1995. évi LXVI. levéltári törvény, a 10/2002. (IV.13.) NKÖM rendelet és egyéb vonatkozó jogszabályok/ betartására.
- A kutatási kérelemben meg kell jelölni a kutatás tárgyát, célját, a kutató nevét, születési idejét, helyét, anyja nevét, lakcímét, személyi azonosságot igazoló okmányának (személyi, jogosítvány, útlevél), vagy külföldi esetében útlevelének számát, a kutatás jellegét.
A kutatónak írásos nyilatkozatban vállalnia kell, hogy a megismert és kigyűjtött személyes adatokat az adatvédelmi törvényben és az egyéb vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon kezeli és használja fel, s megjelöli az adatkezelés helyét.
Külföldi állampolgárokra a Lvt. 24/A §-a értelmében más szabályok vonatkoznak.
- Kutatható:
a/ A Levéltárban őrzött, az 1990. május 1-je után keletkezett, a keltezés naptári évétől számított 30 éven túli, és az 1990. május 2-a előtt keletkezett, a keltezés naptári évétől számított 15 éven túli levéltári anyag, (a levéltári törvény 24-25. §-okban felsorolt kivételekkel), továbbá időbeli korlátozás nélkül az a levéltári anyag, amelyet már nyilvánosságra hoztak, illetőleg amelynek tartalmát az adatvédelmi törvény szerint mindenki megismerheti.
b/ Az 1990. május 2-a előtt keletkezett, a keltezés naptári évétől számított tizenöt éven belüli levéltári anyagban – ideértve a belső használatra készült, valamint döntéselőkészítést tartalmazó levéltári iratokat is – a kutatást az átadó szerv hozzájárulásával a levéltári törvény 23.§ (3) bekezdésében maghatározott kuratórium engedélyezi. Jogutód nélkül megszűnt szerv levéltári anyagában, továbbá az 1991. évi LXXXIII. törvény 2.§-ában meghatározott iratokban a kutatást a kuratórium engedélyezi.
c/ Az 1990. május 1-je után keletkezett, a keltezés naptári évétől számított 30 év lejárta előtt a belső használatra készült, valamint a döntéselőkészítést tartalmazó levéltári anyagban folytatható kutatást az átadó szerv hozzájárulásával a levéltár engedélyezi. Ugyancsak a levéltár engedélyezi a jogutód nélkül megszűnt szerv anyagában történő kutatást.
d/ A személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő 30 év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított 90 év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított 60 év.
A védelmi idő lejárta előtt is kutatható a d/ pontban meghatározott levéltári anyag, ha a kutatás – a kérelmező költségére – anonimizált másolattal is megvalósítható, vagy a kutatáshoz az érintett, illetőleg annak halálát követően bármely örököse vagy hozzátartozója a kutató kérésére hozzájárult, vagy a kutatásra tudományos célból van szükség – feltéve, hogy a levéltári törvény 22.§-a (1) bekezdésében meghatározott 30, illetőleg 15 év már eltelt – és a kutató a (3) és (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek eleget tesz.
A levéltár a fenti tudományos célú kutatást akkor köteles engedélyezni, ha a kutató csatolja a tudományos kutatást rendeltetésszerűen végző, közfeladatot ellátó szervnek – a kutató részletes terve alapján megadott – támogató állásfoglalását.
- A kutató a látogatói jegy kiadásának megtagadása esetén bírósághoz fordulhat. A kutatás teljes, vagy részleges megtagadásáról a levéltár írásbeli határozatot köteles kiadni.
- A levéltár vezetője a látogatói jegyet véglegesen vagy időlegesen visszavonhatja attól, aki levéltári anyagot tulajdonított el, vagy szándékosan megrongált, illetőleg a kutatásra kiadott anyag rendjét önkényesen megváltoztatta. Nem kutathat az, akinek látogatói jegyét visszavonták. Az intézkedést a kutató bíróság előtt megtámadhatja.
- Kutatás csak a levéltár kutatótermében és kutatási időben végezhető. A kutatási időt az I. sz. melléklet tartalmazza.
- Látogatói jeggyel rendelkező kutató levéltári anyagot csak kérőlap, kísérőlap, továbbá őrjegy szabályszerű kitöltésével és benyújtásával igényelhet. Minden egyes raktári vagy levéltári egységről külön őrjegyet kell kiállítani és azt a kutatásra kiemelt levéltári anyag helyén kell őrizni. A levéltári anyag visszahelyezésekor az őrjegyet a levéltáros áthúzással megsemmisíti.
Az egyszerre benyújtható kérőlapok száma négy, az egy kérőlapra kiadható levéltári anyag mennyisége a raktári egységenként kikért iratanyag esetében egy doboz, vagy egy csomó, kötetek esetében tíz kötet, jelzetenként kikért iratanyag esetében tíz jelzetre kiterjedő. A jelzetenként kikért iratokat a kutató legkorábban a kérőlap beadása utáni második munkanapon kaphatja meg.
- A kutató a levéltár iratanyagáról térítés ellenében fénymásolatot kérhet. A fénymásolás díját a 2. sz. melléklet tartalmazza.
- A kutatásra kiadott levéltári anyag rendjét megbontani, azt bármi módon rongálni, egyes darabjaira jelet írni, szövegüket megváltoztatni, szövegrészeket aláhúzni, átrajzolni tilos. A kutatóteremben tilos hangoskodni, dohányozni, étkezni, s onnét az iratokat kivinni. A kutatóteremben (ill. a kutatáshoz használt asztalon) csak jegyzetpapír, grafitceruza, laptop használható. A kutatás ideje alatt a táskákat stb. elkülönítetten, erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.
- A levéltár kutatási célból levéltári anyagot a 10/2002. NKÖM rendelet 54-56.§-ainak előírásai szerint kölcsönöz.
Budapest, 2002. október 31.
levéltárvezető