Az emberi test felépítésének megismerése minden orvos-egészségügyi stúdium alapja. Nem véletlen, hogy a medikusok tanulmányaik első két évében találkoznak az orvosi pálya legmeghatározóbb ismeretanyagával, az anatómia, szövet- és fejlődéstan tantárgy keretein belül. Hiba lenne azonban azt hinni, hogy az első két éven átívelő masszív tantárgy az emberi test morfológiájának leírására szorítkozik. Az is tévedés, hogy a szerkezettel foglalkozó alaptudomány évtizedek vagy évszázadok óta ismert, lényegében változatlan tényeket közöl, amelyek oktatása és tanulása legfeljebb mennyiségük miatt jelenthet kihívást.

Az első tévedést azzal szeretném eloszlatni, hogy Lenhossék Mihálynak, minden idők egyik legnevesebb magyar anatómus professzorának közel száz éve megjelent háromkötetes munkája valóban még a deskripció vagyis a leírás jegyében született. Szentágothai János fél évszázaddal később azonban már „Funkcionális anatómia” címmel jelentette meg mérföldkövet jelentő, korszakalkotó, szintén háromkötetes tankönyvét, amelyet Réthelyi Miklós átdolgozásában mind a mai napig használunk. Az orvosi egyetemek anatómia oktatása viszont ma már nem képzelhető el markáns klinikai szemlélet nélkül, ami azt jelenti, hogy elengedhetetlen a morfológiai ismeretek orvosi jelentőségének hangsúlyozása is. Ez a klinikai anatómia, amelynek gyors térhódítását intézetünkben az angol és német nyelvű oktatás is nagymértékben elősegítette.

Az összetett (leírás, működés és klinikum hármasságát) hirdető tantárgy kiemelten fontos részét képező neuroanatómia, szövettan és fejlődésbiológia pedig olyan dinamikusan fejlődő diszciplínák, amelyek releváns tankönyvei szinte már kiadásuk pillanatában elavultak, és oktatóink csak a gyakorlatok és az előadások során tudják a legfrissebb, naprakész ismeretanyagot átadni hallgatóiknak – saját, világviszonylatban elismert kutatómunkájukra alapozva.

A komplexitás, a dinamizmus és az erőforrások jobb kihasználásának igénye hívta életre 2016-ban a Semmelweis Egyetem két, óriási hagyományokkal rendelkező anatómiai intézetének összevonását. Az egyesített Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet a Lenhossék-féle leíró anatómiára és a Réthelyi-Szentágothai-féle funkcionális anatómiára építve a legmodernebb neuroanatómiai (Palkovits Miklós), szövettani (Röhlich Pál), fejlődésbiológiai (Oláh Imre) és klinikai (Szél Ágoston) ismereteket felhasználva készíti fel hallgatóit az exponenciálisan növekvő orvosi ismeretek befogadására. Az elmondottak a kari sajátosságok figyelembevételével igazak a fogorvosi, gyógyszerészi és egyéb egészségtudományi képzések során oktatott morfológiai tárgyakra is.

Budapest, 2018. szeptember 1.
Szél Ágoston, egyetemi tanár, intézetigazgató

A jelenlegi Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet két, hosszú ideig különálló intézet – az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet és a Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet – egyesítése eredményeképpen 2016. január 1-én jött létre. A két hasonló profilú, mégis sok tekintetben eltérő hagyományú intézet egyesítése hosszan tartó folyamatos munka során valósul meg. Célunk, hogy a két intézet nemes hagyományait az egyesítés után tovább tudjuk vinni. Továbbra is komoly hangsúlyt fektetünk a klasszikus leíró bonctan hangsúlyozására – azzal, hogy a jelenkor igényeit kielégítő klinikai szemlélet minél erőteljesebben érvényesüljön. Szeretnénk fenntartani az egykori „Fejlődésbiológiai Intézet” által bevezetett fejlődésbiológiai szemlélet is.

Az intézet négy fél éven át, egyetlen tárgyként oktatja az anatómiát, a szövettant, a fejlődéstant, a sejtbiológiát és a tájanatómiát általános orvosok és fogorvostan-hallgatók számára – magyar, német és angol nyelven is. A mikroszkópos anatómia előadásában a mai szintetikus anatómiai tárgyalási mód érvényesül, amelynek anyagát a táj- és klinikai anatómia (pl. réteganatómia) egészíti ki. Hallgatóink közvetlen oktatói irányítás mellett végeznek tetemboncolási és mikroszkópos gyakorlatot. Az Intézet Anatómiai Múzeumot működtet, amely elmélyült tanulásra szolgál. A félévek végén kollokvium, a morfológiai tanulmányok végén szigorlat a számonkérés formája, év közben beszámolókkal ellenőrizzük a hallgatók előmenetelét. Évente tanulmányi versenyt rendezünk és összegyűjtjük, majd feldolgozzuk a hallgatóknak az oktatásról alkotott véleményét.

A Semmelweis Egyetem hallgatóinak az oktatása mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közös szervezésben, a biomérnök és az orvos-mérnök képzés keretei között, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közös szervezésben az orvosi biotechnológia mesterképzés keretei között oktatjuk az anatómiát.

A posztgraduális képzés keretében két doktori programban is részt vesz Intézetünk. A Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola szervezésében részt veszünk a PhD-hallgatók képzésében kurzusok és kísérletes munkalehetőségek biztosításával. Az intézet kutatómunkájának kiemelten fontos területe a központi és perifériás idegrendszer. Neuroendokrinológiai témakörben folynak kurzusok, illetve számos választható téma áll a doktorandusz hallgatók rendelkezésre (gonadműködés, prolaktin- és oxytocinelválasztás, gastrointestinalis peptidek, hypothalamo-hypophysealis rendszer ontogenezise).

A „Fejlődésbiológiai Intézetben” 1997-ben indult az „Embriológia, elméleti kísérletes és klinikai fejlődésbiológia” c. PhD-program, amely a lymphomyeloid és vérképző rendszer korai fejlődésével, a retina fejlődésével, a placodális elemek indukciós viszonyaival, az endo- és exocytosis sejtbiológiájával foglalkozik. 

Az intézetben működik egy plasztinációs laboratórium , ahol időálló anatómiai preparátumok készítése folyik. A szövettani metszeteken történő tájékozódás érdekében az intézet szövettani gyakorlótermei multimédiás táblákkal vannak felszerelve.

A tetőtérben nemrég elkészült új bonctermeink nemcsak a hagyományos anatómiai gyakorlatok megtartására biztosítanak teret, hanem a plasztinált és nedves szeletpreparátum-sorozat tanulmányozására; a monitorokon megjeleníthető, korszerű képalkotó eljárásokkal (CT, MRI) készült képek is összevethetőek e testszeletekkel.