Kedves I. éves Kolléga!
Szeretettel köszöntöm a 2003/2004. tanév elején az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet valamennyi oktatója és a magam nevében, és kívánom, hogy a kemény munka mellett sok örömöt és szépséget is találjon tanulmányaiban.
Az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet oktatói egységes tanmenetbe 
szerkesztve három tantárgyat oktatnak: bonctan (anatómia), szövettan (hisztológia) és fejlődéstan (embryológia). Természetesen mindhárom tantárgyat az EMBERre vonatkoztatva.
A hallgatók csoportokba osztva vesznek részt a gyakorlati oktatásban a boncteremben, ill. a szövettani gyakorlóban, az előadások – a tanteremben – az egész évfolyam számára szólnak. Minden csoport munkáját gyakorlatvezető irányítja.
Fontos, hogy minden hallgató már a félév elején megértse az anatómia, szövet- és fejlődéstan oktatásának rendjét, mert csak ezen ismeret birtokában tudja majd hatékonyan felhasználni az Intézet nyújtotta lehetőségeket (előadások, gyakorlatok).
Az I. félévben az anatómiát a mozgásrendszer megtanulása jelenti (csonttan, ízülettan, izomtan). Az anatómia oktatásának a súlya a bonctermi gyakorlatokon történik, ahol a csontokat kézbe lehet venni, majd később ízületeket és a végtagok izomzatát, ereit és idegeit lehet (és kell) boncolni. A félév végén – korábban kiboncolt készítményeken – bemutatásra kerülnek a nyak és a törzs ízületei, izmai is.
A boncteremben fehér köpenyben szabad tartózkodni, a köpenyeket az Intézet biztosítja. A boncoláshoz mindenki szerezzen be egy anatómiai csipeszt 
és egy szikét (boncfelszerelés). A balesetek elkerülése érdekében fontos, hogy használaton kívül a csipesz és a szike jól záródó tokba kerüljön.
A boncteremben szükség lesz a tankönyv – Szentágothai-Réthelyi: Funkcionális anatómia, Medicina – , és az Anatómiai Atlasz megfelelő kötetére. Atlaszból ajánlott a Kiss-Szentágothai, Az ember anatómiájának atlasza, Medicina. Tanácsos, hogy mindenkinél legyen íróeszköz és jegyzettömb a gyakorlaton elhangzottak feljegyzésére.
Az anatómia az előadásokon is kiemelkedő súlyt kap. Az előadások nagy része összefoglaló előadás, feltételezi a részletek ismeretét. Tessék élni az előadások nyújtotta lehetőségekkel, és úgy tervezni a tanulást, hogy az előadásból a lehető legnagyobb nyereség származzon.
Az anatómia tanulása: A boncteremben látott 
csontokat, ízületeket, izmokat össze kell vetni az atlasz ábráival. Az egyes képletek leírásának gyakorlásához célszerű már a boncteremben elolvasni a tankönyv fejezeteit. A tanulás otthon történik a tankönyv és az atlasz segítségével. Ajánlott egyszerű rajzokat készíteni a képletek és azok részeinek a bevéséséhez. Az anatómiát minden nap elő kell venni, és folyamatosan tanulni kell!
Az I. félévben szövettanból az alapszöveteket fogják megtanulni (hámszövet, kötő- és támasztó szövet, izomszövet és idegszövet). Valamennyi szövettani téma egy-egy előadáson kerül bevezetésre. Azért, hogy egy-egy téma előadása megelőzze az ugyanazon témához kapcsolódó gyakorlati munkát, anatómiai és szövettani előadások váltakozva hangzanak el a tanteremben. Tessék odafigyelni az előadásokon elhangzottakra, hogy a gyakorlaton a feladatok már ismerősek legyenek.
Az előadást követően kerül sor a szövettan gyakorlatra, ahol minden hallgatót egy binokuláris mikroszkóp, és egy 100 szövettani metszetet tartalmazó metszetdoboz vár. Az eredményes szövettani munkához elengedhetetlen a mikroszkóp, mint munkaeszköz ismerete. Az első szövettan gyakorlaton kell a kritikus tényezőkkel megismerkedni, azokat begyakorolni (mikroszkóp részei, a fény optimális beállítása, a metszet tárgyasztalra helyezése, a tárgyasztal mozgatása, a megfelelő lencse kiválasztása, lencsék váltása).
A szövettani gyakorlaton a bevezető ismertetést követően a kiválasztott metszetet kell tanulmányozni először kis-, majd közepes- és végül, ha szükséges, nagy nagyítással. Az alapszövetek sejtekből és esetenként sejtközötti állományból állnak. A szövettani munka lényege a különféle sejtek és sejtcsoportosulások felismerése lesz. A látott képről (sejt, sejtcsoport, sejtközötti állomány) színes ceruza rajzot kell készíteni. A rajz mutatja meg a gyakorlatvezetőnek, hogy a mikroszkopizáló hallgató a megfelelő területet vizsgálta-e, és hogy helyesen értelmezte-e a látott képet.
A Hajdu-Somogyi: Szövettani gyakorlatok c. jegyzet 
bemutatja a metszeteket, ezzel megkönnyíti a metszeten történő tájékozódást, és elősegíti az eredményes munkát. Mindenki hozza magával a gyakorlatra a jegyzetet, és annak az útmutatása alapján induljon felfedező útra a metszetben.
A mikroszkopizálás során színekkel, formákkal le kell tudni írni a mikroszkópban látott képet (válasz a Mit látok? kérdésre), majd azt értelmeznem kell (Hogyan értelmezem, amit látok?). Az értelmezés nehézsége, hogy a két-dimenziós mikroszkópi képből a három-dimenziós valóságot kell visszaállítani. Ez megfelelő gyakorlással megtanulható.
A szövettani tanulása: Az előadáson figyelve és jegyzetelve kell felkészülni a gyakorlatra. A gyakorlaton gondosan tanulmányozni a metszeteket. Felismerhető rajzot készíteni, a rajzon a fontosabb részek bejelölése (magyarázó szöveg nyilakkal). Otthon a tankönyv szöveges része (2. fejezet), a tankönyvi ábrák, a Szövettani gyakorlatok jegyzet és a gyakorlaton készített rajzok alapján megtanulni az anyagot.
Az I. félévben az utolsó két hét előadásain hallható az általános fejlődéstan, valamint a gerinc, a koponya és a végtagok fejlődése. Az utolsó két hét bonctermi gyakorlatain kell időt szakítani a fejlődéstan megbeszélésére. Fontos, hogy erre a két hétre az anatómiából lehetőleg főleg ismétlés maradjon.
A fejlődéstan tanulása: Az előadásokon elhangzottakat és a bonctermi gyakorlatokon megbeszélt részleteket kell a tankönyvben leírtak megtanulásával (1. fejezet) kiegészíteni. Észre kell venni, hogy míg az anatómia és a szövettan tanulásában a leírásoknak van kitüntetett szerepük (Mit látok? Hogyan néz ki?), addig a fejlődéstan események egymásutánjáról szól. A fejlődéstan kérdése a Mi történik?
Az I. évfolyam I. félévi munkát segíti az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstan, Összefoglaló tematika c. kiadvány. Ebben hetekre bontva megtalálható az előadások témája, a bonctermi gyakorlatok javasolt témája, és a szövettani gyakorlatokon megnézendő metszetek színes fényképe, valamint a metszetek tanulmányozásának a célja. Célszerű a füzetet előadásokra és a gyakorlatokra, különösen a szövettan gyakorlatokra elvinni. A metszeteket bemutató fényképek a szövettani gyakorlatokon használt metszetekről készültek. A kiadvány a gyakorlatvezetők közvetítésével megvásárolható.
A félév során több számonkéréssel (demonstráció) ellenőrizzük a hallgatók tudását, a demonstrációk célja, az Összefoglaló tematika bevezető részében (Általános megfontolások), ideje és tematikája a részletes programleírásban megtalálható.
A félév elméleti és gyakorlati részből álló kollokviummal záródik. A kollokvium anyaga megegyezik a félév tananyagával.
Ajánlatos minél gyakrabban megtekinteni az Intézet honlapját:
https://semmelweis.hu/anatomia/
ahol az oktatással kapcsolatos hírek is olvashatók, és ahonnan segédanyagok letölthetők.
Ugyanide várjuk a Kedves Kollégák kérdéseit, véleményét.
Budapest, 2003. augusztus 21.
Dr. Réthelyi Miklós
egyetemi tanár, intézetigazgató