Két nagyszerű művész volt vendége a két Anatómiai Intézetnek a 2000. év karácsonyi ünnepségén: Kóka Rozália előadóművész, a népművészet mestere, valamint Petrás Mária csángó népi énekes és keramikus. Hogy hogyan rezonál egy erre ihletett lelkületű anatómus, álljon itt Dr. Sebestény Tamás tanársegéd elhangzott bevezetője:

1502
Petrás Mária (jobbról) és Kóka Rozália népművészek

„Kóka Rozália és Petrás Mária két egymásba fonódó lelkület a magyar kisebbség, vagy ha szabad azt mondani, magyar legkisebbség még mindig forrástiszta szövetéből. Ők látogattak el ma hozzánk, ma délután, hogy szellemet idézzenek. Az alkotás szellemét. Szép és egyben kísértő is ez a ma délután. Ritkák az ilyen ragyogó napsütéstől fénylő decemberi napok. Ma délelőtt – a tegnap még lustán nyújtózkodó, ma már vacogva didergő és ködlő páratömbök fényszűrőjén át – csodálatosan mutatkozott és kacérkodott a Nap éles, máskor csak alig látható kontúrjaival. És mostanra már a rókabundás alkonyat, mint pityergő vadnyulat tartja szájában a Földet és a földieket. Az a spiritualitás, amelyet ma itt megnyilatkozni látunkhallunk, ugyanaz a nyugtalan izgőnyüzsgő szellemiség, amellyel a népdalgyűjtő is megszólítja és megszólaltatja az emberhangszer gégetüdősípján, lélegző léleksípján a rét, az erdő és a mező virágait, állatait, madarait, emberi örömeit, bánatát, szenvedését és boldogságát, amellyel természettudós megszólítja, gyöngyöző homlokkal kérdezi és hangyaszorgalommal faggatja, gyermeki csodálkozással ostromolja a világot, felfedezi a természet, és az ember megközelíthetetlen titkait. Ugyanazzal a spiritualitással kérdezi a tanár a diákot, és együtt tükrözik vissza és egybe a világot, nevén szólítják a világot, a természetet, az embert és annak titkait. De ugyanaz a szellem és lélek vibrál és rezonál az orvosban is, amikor a betegség húrjait pengeti a beteg emberben, és fájón elénekelteti vele a betegség drámai oratóriumát. Hát, idézzük meg ma közösen, tudós és orvos, tanár és művész együtt ezt a gyönyörű, alkotó szellemet.

Ki előadón, ki hallgatón, de mindenképpen odaadón. Kívánom, hogy ezen az estén a delejező múzsai ihlet mindannyiunkat a kozmikus spiritualitás protektorátusa alá vonjon. 2000 karácsonyának közeledtén Pesten az Anatómiai Intézet auditóriumában.”


 

Forrás: Semmelweis Egyetem Újság – 2001/1. szám – 2001. február 16.