Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2022. november 28.
543542 Összes oltás

KUTATÓI KATEGÓRIA DÍJAZOTTAK

A leginnovatívabb kutatómunka kategóriában díjazták dr. Szebeni Beátát, dr. Pap Domonkost, dr. Vannay Ádámot és dr. Veres-Székely Aport, az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, ELKH-SE Gyermekgyógyászati és Nephrológiai Kutatócsoportjának kutatóit. „Sikerült azonosítanunk egy preklinikai fejlesztési fázisban lévő, a PARK7 molekula működését befolyásoló hatóanyagot, amelynek a széles körű gyulladásgátló, illetve hegesedéscsökkentő hatását elsőként a kutatócsoport ismerte fel. Számos sejten, illetve rágcsálókon végzett kísérlet kapcsán igazoltuk, hogy a hatóanyag erőteljesen gátolja a gyulladásos folyamatokat, a gyulladásos bélbetegség, az akut vesekárosodás, peritoneális gyulladás, valamint a pikkelysömör modelljeiben. Emellett kimutattuk, hogy a hatóanyag gyulladást csökkentő hatásával összefüggésben képes csökkenteni a tüdőhegesedés, valamint a peritonális hegesedés mértékét” – foglalta össze dr. Pap Domonkos, hozzátéve: a Semmelweis Egyetem Innovációs Központjával együttműködve európai, majd nemzetközi szabadalmi beadványt nyújtottak be a hatóanyag ipari hasznosítása érdekében. „A COVID-19 jelentette egészségügyi kihívásokra reagálva úgy döntöttünk, hogy a további fejlesztéseink kapcsán, elsősorban a SARS-CoV-2 fertőzés során kialakuló gyulladás, illetve hegesedés kezelésére fókuszálunk. Célunk a fejlesztések fázis I-es klinikai vizsgálatokig való eljuttatása.”– tette hozzá, kiemelve: jelenleg a preklinikai tesztelés fázisában járnak, de szeretnék, ha minél hamarabb lezajlanának a hatóanyaghoz kapcsolódó további vizsgálatok, hogy fejlesztésük új típusú gyulladáscsökkentő és hegesedést gátló gyógyszerként eljuthasson a betegágyakig.

PHD KATEGÓRIA DÍJAZOTTAK

A leginnovatívabb PhD értekezés kategóriában díjazták dr. Danics Leát, a Transzlációs Medicina Intézet tudományos segédmunkatársát, aki kutatásai során egy preklinikai eszköz kifejlesztésében vett részt, amellyel modulált elektrohipertermiás kezelést lehet végezni kisállatmodelleken. A modulált elektrohipertermia egy teljes egészében magyar fejlesztésű eljárás, amely dr. Szász András nevéhez fűződik. A kutatásunk során triplanegatív emlőrákban teszteltük a kezelési modalitás hatékonyságát és alkalmazhatóságát, valamint optimalizáltuk az eszközt: változtatásokat végeztünk az elektródákon, amelynek segítségével nemcsak jobb felelületadaptációt és pozícionálhatóságot értünk el, de jobban reprodukálható kezeléseket is tudtunk végezni – mutatott rá dr. Danics Lea. A triplanegatív emlőtumorok nagyon agresszívnak számítanak és gyógyításuk is nehezebb, hiszen nem expresszálják az emlőtumorok többsége által expresszált hormon- és Her2 receptorokat, így nem kezelhetők célzott terápiával. A modulált elektrohipertermiás eljárás azonban a tumor elektromos tulajdonságaiban rejlő különbségeket használja fel, vagyis azt, hogy a tumor ellenállása kisebb a körülötte lévő szöveteknél. A kezelés additív hatásaként megfigyeltük, hogy ezen a triplanegatív emlőtumoron progeszteron receptorok fejeződnek ki, ami alapját képezheti akár később egy célzott terápiának, tehát érzékenyíteni tudjuk a tumort. Emellett arra is látunk jeleket, hogy képes csökkenteni a terápia-rezisztenciát, mind kemo- mind radio-terápiával szemben, képes fokozni a kemoterápia hatékonyságát úgy, hogy közben a terápia toxicitását nem fokozza – foglalta össze dr. Danics Lea.

Szintén a leginnovatívabb PhD értekezés kategóriájában kapott elismerést dr. Sayour Alex Ali, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológus rezidense. Az infarktus az egyik vezető haláloknak számít Magyarországon, ezzel kapcsolatban végeztünk transzlációs szemléletű alapkutatást a klinikán. Ennek célja az infarktusterület csökkentése, melyre jelenleg sem eszközös, sem gyógyszeres terápia nem áll rendelkezésre, annak ellenére, hogy ez az infarktus hosszútávú kimenetelének egyik legfontosabb prediktora – emelte ki dr. Sayour Alex Ali. Hozzátette: az infarktust ugyan katéterezéssel ma már sikeresen kezelni tudják, de a pácienseknél gyakran alakul ki hosszútávon szívelégtelenség – ezt igyekeznek megelőzni az infarktusterület csökkentésével. Egy újfajta gyógyszeres terápiás lehetőséget fejlesztettünk ki, a bench-to-bedside megközelítés helyett azonban egy jól bevált gyógyszercsalád egyik tagját alkalmaztuk, melyet eddig teljesen más indikációs körben használtak. Eredményeinket alátámasztottuk egy preklinikai metaanalízissel is, valamint kidolgoztunk egy intravénást formulázást is erre az egyébként szájon át bevehető gyógyszerre. A kutatást a jövőben a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán épülő nagyállatlaborban folytatnánk, majd megfelelő eredmények esetén következnek a humán tesztelések. A klinikán évente számos infarktusos beteget látunk el, így ezen a populáción lehetőség volna a fejlesztésünket hosszútávon tesztelni és egy új indikációs körrel felruházni egy már bevált és biztonságos gyógyszert – foglalta össze előadását.

A PhD-kategória harmadik díjazottja dr. Stubnya Bence Gusztáv, az Ortopédiai Klinika rezidense, aki kutatásában különböző térdprotézis-beültetésekkel kapcsolatos sebészi feltárási módszereket hasonlított össze. „A klinikán működik egy 3D-s járáskép alkotására és mozgásanalízisre képes járáslabor, amelynek azonban nemcsak az infrastruktúra-igénye magas, de az üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges anyagi és szakmai hozzájárulás is. Kutatásomban egy olyan megoldáson dolgoztam, amelynek működtetése egyszerűbb, üzemeltetése pedig olcsóbb” – fogalmazott. A PhD-értekezésében leírtak szerint szögsebesség és gyorsulás mérésére alkalmas apró giroszkópos szenzorokat helyeznének a betegekre az előre definiált anatómiai pontokra, majd ezeknek az adataiból mesterséges intelligenciát felhasználva képeznék le a betegek mozgását. A megoldással a giroszkópok valamint egy okoseszköz (laptop, tablet, stb.) segítségével juthatnának olyan adatokhoz, amelyekhez eddig igénybe kellett venni a járáslabort – foglalta össze előadását dr. Stubnya Bence Gusztáv, hozzátéve: az ötlet jelenleg fejlesztés alatt áll, nemrég írtak alá együttműködési megállapodást egy Magyarországról indult startuppal, amely a megoldáshoz szükséges szenzorokat biztosíthata a projekthez.

 

TDK KATEGÓRIA DÍJAZOTT

A leginnovatívabb TDK-munka kategóriában kapott elismerést dr. Trinh Sarolta, az Általános Orvostudományi Kar elsőéves PhD-hallgatója. „A gyermekgyógyászokból és gyermekaneszteziológusokból álló kutatócsoportunk egy olyan multimodális monitorrendszert tesztel, ami valós időben, nem invazív módon a gyermekaneszteziológiai műtétek alatt méri a vitális lélegeztetési, hemodimanikai és neurovaszkuláris paramétereket. A hosszútávú célunk ezzel az, hogy a monitorokból érkező adatok segítségével egy olyan mesterséges intelligenciát hozzunk létre, ami előre tudja jelezni a nem kívánatos eseményeket és ezáltal az aneszteziológus sokkal felkészültebben tudja ezeket várni, vagy megfelelően korai beavatkozással akár meg is előzni” – foglalta össze előadását, hozzátéve: kutatásuk eredményeképpen a gyermekeknek a jövőben javulhat a gyermekaneszteziológiai ellátásuk. Az általa fejlesztett valós idejű műtéti eseménynapló a műtét során rögzíti a műtét közben bekövetkező eseményeket a technikai történésektől kezdve az aneszteziológiai intervenciókon át a különböző tünetek jelentkezéséig. Az Excel-alapú, elektronikus naplóban nemcsak azt rögzítik, mely esemény mikor jelentkezett, de azt is, hogyan orvosolták az esetleges felmerülő tüneteket. Az adatok utólagos elemzése során jobban megérthetjük mi áll a műtét közben bekövetkező események és élettani változások hátterében – mutatott rá dr. Trinh Sarolta, hozzátéve: az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán a legtöbb műtét alatt már használják ezt a monitorrendszert és eseménynaplót. Jelenleg a kutatás az adatgyűjtés fázisában jár, de hamarosan elindul az adattisztítás- és elemzés is, idővel pedig megkezdődhet a mesterséges intelligencia gépi tanulási folyamata is – tette hozzá.