Szent-Györgyi Albert (1893-1986) az egyetlen olyan magyar Nobel-díjas, aki Magyarországon végzett kutatásaiért kapta az elismerést. A Semmelweis Egyetem jogelőd intézményében, a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán végzett, majd 1931-1945 között a szegedi orvoskaron dolgozott. Itt sikerült izolálnia a C-vitamint, melynek a szegedi paprikából történő ipari méretű előállítását is kidolgozták. A háború után visszatért a budapesti orvoskarra, de 1947-ben a kialakuló kommunista diktatúra elől az USA-ba emigrált. 
Nobel-díj kitüntetése 

Orvosi-élettani Nobel-díj (1937) „a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen” 

Tovább részletes életútjára, munkásságára 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent-Gy%C3%B6rgyi_Albert 

https://semmelweis.hu/baratikor/galeria/teljes-nevlista/szent-gyorgyi-albert/  

 Elismerései 
  • Ezüst Vitézségi Érem (1916) 
  • Corvin-koszorú (1937. február) – „az élettudomány és a vegyészet terén szerzett kiváló érdemeiért” 
  • Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj (1937) – „a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen”;  
  • Szeged város díszpolgára (1937) – azokért a tudományos érdemeiért, amelyeket a legmagasabb tudományos kitüntetés, a Nobel-díj elnyerése által az egyetemnek, az egész magyar tudományos világnak, a magyar nemzeti ügynek és Szeged városának szerzett 
  • Corvin-lánc (1937. október) 
  • A Szegedi Tudományegyetem tiszteletbeli doktora (1938) – kimagasló tudományos érdemei elismeréséül a bölcsészeti tudományok tiszteletbeli doktorává avatva 
  • A Lengyel Tudományos Akadémia kültagja (1938) 
  • A Sorbonne Egyetem díszdoktora (1938) 
  • A jugoszláv Szent Száva-rend II. fokozata (1939) 
  • A Nobel-díj érmének másolata a Magyar Nemzeti Múzeumban 
  • Lipót-rend parancsnoki keresztje (1940) – a belga kultúra érdekében a liége-i Francqui-tanszéken végzett munkájáért 
  • A Magyar Érdemrend középkeresztje (1941) 
  • A Padovai Egyetem díszdoktora (1942) 
  • A Lausanne-i Egyetem díszdoktora (1943) 
  • Az Edinburgh-i Egyetem Cameron-díja (1946) 
  • Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata (1946) 
  • Az Oxfordi Egyetem díszdoktora (1947) 
  • Kossuth-díj (1948) 
  • Albert Lasker-díj (1954) – „az actomyosin, mint az izomműködés meghatározó eleme felfedezéséért” 
  • Claude Bernard-érem (1967) 
  • Modern Medicine Award (1967) 
  • A Szegedi Orvostudományi Egyetem díszdoktora (1973) 
  • Jan Palfijn emlékérem (Belga Orvostudományi Társaság) 
  • Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje (1983) 
Emlékezete 
  • A róla elnevezett Szent-Györgyi Albert-díj az oktatási miniszter által adományozott állami elismerés. A felsőoktatás területén, az iskolateremtő, a nemzetközi elismertségű munkát végző magánszemélyeknek adományozható. Jutalomösszege 450 000 Ft/fő. Évente, a magyar kultúra napján, január 22-én, 15 személy kaphatja. A díjazott az adományozást igazoló okiratot és plakettet kap. 
  • 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette nevét (Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem). Ma a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara viseli a nevét, amely Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ néven működik. 
  • Szent-Györgyi Albert emlékét mellszobor és emléktábla őrzi Szegeden a Dóm tér déli oldalán az árkádok alatt az Orvos Vegytani Intézet bejáratánál. A szobor Kalmár Márton alkotása. 
  • 2007-ben, Nobel-díjának 70. évfordulóján, életét, kutatói és oktatói munkásságát bemutató emlékszobát avattak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Általános Orvostudományi Kar dékáni hivatalának épületében (Tisza Lajos krt. 109.). 
  • A Nógrád vármegyei Terény községhez tartozó Kiskérpusztán élt gyermekkorában a Nobel-díjas tudós. Az uradalomból megmaradt magtárépület oldalán emlékhely található. A faluban levő Szent-Györgyi Albert-parkban pedig 2002-ben avatták fel mellszobrát (Párkányi Raab Péter szobrászművész alkotását). 
  • A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában Nobel-díja odaítélésének 75. évfordulója alkalmából avatták föl mellszobrát (Kligl Sándor alkotását) 2012-ben. 
  • Nobel-díja odaítélésének 75. évfordulója alkalmából Szegeden konferenciát rendeztek 2012 márciusában, amelyen meghívottként részt vett kilenc Nobel-díjas tudós is. 
  • A szegedi szabadegyetem előadássorozatot indított az újabb Szent-Györgyi-kutatások témájában, amelynek előadásait kötetben is megjelentette 2014 decemberében Szegedi Egyetemi Tudástár címmel. A Tudástár végül nyolc kötetben jelent meg, az első kettő a Szent-Györgyi-kutatás legfrissebb szegedi eredményeit mutatja be magyar és angol nyelven, a harmadik Szent-Györgyi Albert írásait teszi közzé a Délmagyarországban és a The New York Timesban, a sorozat további kötetei pedig Szent-Györgyi Albert szellemében a szegedi tudománytörténet lenyomatát és a Szegedi Tudományegyetem kutatói teljesítményének a 2014-es keresztmetszetét mutatják be. 
  • Születésének 120. évfordulóján, 2013. szeptember 16-án Szent-Györgyi-szobrot avattak Szegeden. A teljes alakos szobor Bíró Lajos alkotása. Különlegessége, hogy a Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri központi épületének lépcsőjéről lépeget lefelé, kezében pipával.
  • Szent-Györgyi Albert Agóra, röviden Szegóra lett a neve a Kálvária sugárút–Jósika utca–Londoni körút–Gogol utca által határolt területen épített közművelődési központnak, Szegeden. A közösségi központba költözött a Százszorszép Gyermekház, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által gondozott, a korábban az Öthalmi úti volt szovjet laktanyában őrzött informatikatörténeti gyűjtemény, a Szegedi Tudományegyetem Informatórium nevű programja és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) látványlaboratóriuma. 
  • Utca viseli nevét Szegeden, Kaposvárott, Győrben, Gödöllőn, Kecskeméten, Szekszárdon, Vácott, Baján, Veresegyházon, Domaszéken, Perkátán, Cegléden, Budaörsön, Nyergesújfalun, Felsőzsolcán, Gyöngyöshalászon. 
  • Egerben, a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium L alakú emlékparkjában, a két szár találkozásában, az iskola kerítésén belül, de napközben szabadon látogathatóan a magyar származású Nobel-díjasokat bemutató szoborparkban megtekinthető az ő mellszobra, Farkas Pál alkotása is. 
  • Biatorbágyon emléktábla és dombormű állít emléket neki. Utóbbi Lelkes Márk alkotása. 
  • A Szegedi Orvostudományi Egyetem 1993-ban kiadványt jelentetett meg Szent-Györgyi Albert emlékezete éremképekben címmel (fényképezte Bóna Endre és Renner Kálmán). A kiadvány bemutatja azt az érem- és plakettsorozatot, amely Szent-Györgyi Albertről 1937 (Nobel-díjának éve) óta készült. 
  • 2022-ben a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert drámapályázatot hirdetett az egyetem alapításának 440., Szegedre kerülésének 100. és Szent-Györgyi Albert Nobel-díja átadásának 85. évfordulóján. Műfaji megkötés nélkül olyan eredeti művekkel lehetett pályázni, melyek Szent-Györgyi Albert életének, szegedi tartózkodásának, tevékenységének állítanak emléket, megjelenítik az egyetem korabeli társadalmi környezetét, és korhűen ábrázolják Klebelsberg Kuno egyetemalapító szerepét és kapcsolatát Szent-Györgyi Alberttel. A pályázatra beérkezett több mint 30 pályamunkából a három nyertes művet 3, 1,5 és 1 millió forinttal díjazták (Nizalowski Attila: Magyar Zsoltár, Karánsebessy Balázs: A renegát, B. Pap Endre: Szabad gyökök) valamint kötetben is megjelentették. 
  • 2023 decemberében az újszegedi magasházon 28 méter (10 emelet) magas portréfestményt adtak át Szeged két Nobel-díjasáról, Szent-Györgyi Albertről és Karikó Katalinról. A portrékat a Színes Város Csoport készítette.