DR. NEMERE ZOLTÁN

Olimpiai és világbajnok magyar vívó; az 1964-es Tokióban, valamint az 1968-ban Mexikóvárosban megrendezett olimpián aranyérmet szerző párbajtőr csapat tagja. Fogorvos, oklevelét a Semmelweis Egyetem jogelőd intézményében, a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerezte. 

Életútjának főbb állomásai 

1958 és 1960 között a Csongrádi Honvéd vívója, 1960-ban a csongrádi Batsányi János Gimnáziumban érettségizett, majd Budapesten a Klement Gotwald Gyárban villanyszerelő segédmunkás volt 1960 és 1961 között. Tőr- és párbajtőrvívásban egyaránt versenyzett. 1963-tól 1971-ig tagja volt mindkét fegyvernem magyar válogatottjának, kiemelkedő eredményeket azonban párbajtőrvívásban ért el. 1960 és 1965 között a Vasas vívója, az 1964-es Tokióban megrendezett olimpián aranyérmet szerző párbajtőr csapat tagja. 1965-ben Magyarországon az év vívójának választották. 1965 és 1971 között az OSC-ban vívott. Az 1968-as Tokióban megrendezett olimpián aranyérmet szerző párbajtőr csapat tagja. 1965-ben a Testnevelési Főiskolán szakedzői oklevelet szerzett, 1971-ben a Semmelweis Egyetem jogelőd intézményében, a Budapesti Orvostudományi Egyetemen fogorvosi oklevelet szerzett. 1976-ban a Német Szövetségi Köztársaságban (NSZK) fog- és szájbetegségekből szakorvosi vizsgát tett. 1971-ben az NSZK-ban telepedett le; Essenben magánrendelőt vezetett. 1972 és 1975 között az NSZK-ban a Bonner Fechtklub, 1975 és 1980 között a Düsseldorfer USC, 1980-ban a Mühlheimer Fechtklub vívója; tőr- és párbajtőrvívó. 1990-től magyar–német kettős állampolgár volt. Csongrádtól 5 km-re, Felgyő határánál autóbaleset áldozata lett. Dr. Kausz István párbajtőrvívó 88 éves korában 2020.06.03-én hunyt el. 

Elismerései 

Az év magyar vívója (1965); Csongrád díszpolgára (2011) Forrás 

Emlékezete 

„Nemere Zoltán a rendszerváltást követő években gyakran látogatott Magyarországra, általában Csongrádban, családtagjai körében töltött el több hetet. A kétszeres olimpiai bajnok 2001. máj. 6-án vasárnap Csongrád és Baks között (Felgyő település közigazgatási határában) autójával egy előzést követően lesodródott az úttestről, fának ütközött és a helyszínen életét vesztette. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság megállapította, hogy halálát gyorshajtás okozta. Csongrádtól 4 kilométerre a megengedettnél nagyobb sebességgel akart előzni, de elvesztette uralmát a jármű fölött. Nemere Zoltán a Farkasréti Temetőben nyugszik. Gyászszertartásán, a ravatala előtt versenyzőtársai (B. Nagy Pál, Fenyvesi Csaba, Schmitt Pál) és a Magyar Vívószövetség (MVSZ) vezetői (Gémesi György és Kovács Tamás) álltak díszőrséget. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és az MVSZ nevében dr. Kamuti Jenő, az OSC és a Vasas nevében dr. Frenkl Róbert búcsúztatta. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Tiszteletére Bokodon, szülőháza falán emléktáblát helyeztek el (2013-ban). Bokodon róla nevezték el a Dr. Nemere Zoltán Óvodát és Bölcsődét és a Dr. Nemere Zoltán Sportcsarnokot (mindkettőt 2011-ben), valamint Nemere Zoltán-emlékversenyt is rendeznek (2011-től évente).” 

A teljes szöveg, részletes életútja és sporteredményei itt olvashatóak