Olimpiai bajnok magyar vívó, az 1924-es párizsi olimpián a bronzérmes tőrcsapat tagja. Fogorvos, szájsebész; oklevelét a Semmelweis Egyetem jogelőd intézményében szerezte.  

  • Született: 1888.09.25., Pánd
  • Olimpia aranyérem szerzésének éve, helyszíne: 1924. Párizs
  • Elhunyt: 1952.11.04., Budapest 
 
Életútjának főbb állomásai 

Elemi és középiskolai tanulmányait Baján végezte, 1905 és 1912 között a Kolozsvári EAC tagja. 1906-ban érettségizett a ciszterci rend bajai gimnáziumában, 1912-ben a Semmelweis Egyetem jogelőd intézményében, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen orvosdoktori oklevelet szerzett. Ezt követően 1916-ig a kolozsvári egyetem fogorvosi klinikájának gyakornoka. Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített, ahol súlyos csípősérülést szenvedett. A háborút követően Budapesten telepedett le. Bécsi műtétjének és a gyógytornának köszönhetően visszatérhetett a versenyzéshez. 1920-től 1924-ig a Műegyetemi Atlétikai és Football Club, 1924 és 1925 között a a Nemzeti Vívó Club tőr- és kardvívója. 1924-ben Párizsba már kétszeres magyar bajnokként érkezett, tagja volt a bronzérmes tőrcsapatnak, egyéniben győzelmet aratott. Tagja volt 1925 és 1927 között a Nemzeti Demokrata Pártnak, majd 1927-től a Dolgozó Polgárok Pártjának; 1925-től a a Belvárosi Demokrata Kör elnöke is volt. 1927 és 1942 között az Országos Társadalombiztosító Intézet tanársegéde, illetve 1942 és 1944 között osztályvezető főorvosa. Sokoldalú volt: rajzolt, festett, karikatúrákat készített, újságírással is próbálkozott, zenét komponált. Dr. Pósta Sándor olimpiai bajnok kardvívó, 64 éves korában, 1952. november 4-én hunyt el.  

Emlékezete 

„Posta Sándor orvosként – a világháborús tapasztalatai hatására – elsősorban harctéri sérülésekkel foglalkozott, jelentős eredményeket ért el súlyos sebesülések plasztikai megoldásai terén. Budapesten, versenyzői pályafutása idején érdeklődése a sport és az egészség összefüggései, a versenyzés pszichológiai kérdései, valamint a sport és az egészségügyi szervezési problémái felé fordult. Elsők között vizsgálta tudományos igénnyel a nők sportját, a női vívósport lehetőségeit. Kényszerű visszavonulása után csakis orvosi kérdésekről foglalt állást, számos népszerű orvosi dolgozatot írt, amelyeket A sport és az orvos c. könyvébe rendezett (1932-ben). Sportkarikatúrákat is készített. Posta Sándor Budapesten hunyt el, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik. Róla nevezték el a bajai Posta Sándor Sportcsarnokot. Hivatalos irataiban családnevét Posta névváltozatban használta, a sajtóban azonban a Pósa névváltozat terjedt el.” Forrás 

Tovább részletes életútjára, sporteredményeire