DR. GOMBOS SÁNDOR

Olimpiai bajnok magyar kardvívó, az 1928-as amszterdami olimpián az aranyérmes kardcsapat tagja. Fogorvos; oklevelét a Semmelweis Egyetem jogelőd intézményében szerezte. 

Életútjának főbb állomásai 

Szülővárosában, Zomborban gimnáziumi évei alatt ismerkedett meg a vívással. 1909 és 1912 között a Zombori Sportegyletben, 1912-től 1924-ig a Magyar Atlétikai Clubban vívott; 1914-ben leérettségizett. Az I. világháborúban a fronton szolgált. 1922-ben orvosdoktori oklevelet szerzett a Semmelweis Egyetem jogelőd intézményében, a budapesti tudományegyetemen, majd fogorvosként és nőgyógyászként praktizált. 1924 és 1928 között Tisza István Vívó Club tagja, Garay Jánossal és Werkner Lajossal egyben a club alapítói is; 1928 és 1932 között a Nemzeti Vívó Club kardvívója, majd 1931-ben 36 évesen visszavonult és orvosi hivatásának élt. 1946-tól két évig a Magyar Vívó Szövetség ügyvezető elnökeként szervezte újjá a magyar vívósportot. Dr. Gombos Sándor olimpiai bajnok kardvívó 73 éves korában, 1968. január 27-én hunyt el. 

Tovább részletes életútjára, sporteredményeire

Elismerései 

Signum Laudis (1928), Magyar Köztársasági Érdemérem (kiskeresztje, 1947). 

Emlékezete 

„Dr. Gombos Sándor még 1932-ben versenyzett, elindult kisebb versenyeken és az országos bajnokságon is (nem került döntőbe). Versenyzői karrierje tkp. 1932-ben véget ért, súlyos autóbalesete (autójába hátulról belerohant egy másik személygépkocsi, bordatörést szenvedett) után azonban már nem is gondolt a folytatásra. A II. világháború után jelentős szerepet játszott a magyar vívósport újjászervezésében, a magyar vívók londoni olimpiai szereplésének előkészítésében. Dr. Gombos Sándor Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).” Forrás

Méltatása 

Dr. Gombos Sándor olimpiai bajnok kardvívóra emlékezünk