Klinikai kutató kategória megosztott első hely 

Új háromdimenziós módszer a jobb kamrai funkció elemzésében

Dr. Kovács Attila, Tősér Zoltán, Dr. Lakatos Bálint 

Kutatócsoport: Dr. Kovács Attila, Tősér Zoltán, Dr. Lakatos Bálint, Tokodi Márton, Dr. Kosztin Annamária, Prof. Dr. Merkely Béla

 

Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb érdeklődés övezi a szív jobb kamrájának megbetegedéseit. Általános klinikai tapasztalat, hogy a jelenleg használt paraméterek számos kórállapot esetén nem jellemzik teljes mélységében a jobb kamrai funkciót. A mindennapok gyakorlatában nagy számban megjelenő betegek (iszkémiás szívbetegség, billentyű megbetegedések) mellett különleges betegcsoportok (primer pulmonális hipertenzió, szívtranszplantáltak, autoimmun kötőszöveti betegségben szenvedők) esetében is fontos szerepe lehet a jelenlegi kutatásban szereplő módszernek. A kutatócsoport által kifejlesztett metódus a jobb kamra mechanikai működésének olyan aspektusait elemzi, melynek számszerűsített leírására eddig nem volt módszer.

A komplex geometriával és működési jellemzőkkel bíró jobb kamra hosszanti (longitudinális) és a szabad fali ún. „fújtató” (radiális) működése eltérő arányban módosul különféle kórállapotokban, ám ezen megfigyeléseket a jelenlegi klinikai módszerek nem képesek számszerűsíteni. A kutatócsoport célja egy olyan módszer kifejlesztése volt, ami képes ezen jelenségek kvantitatív meghatározására.

A fejlesztés társadalmi jelentősége a nagy gyakoriságú, fent részletezett kardiális kórállapotok időben való felismerésében, utánkövetésében, illetve az érintett betegek jobb életminőségében, csökkent mortalitásában határozható meg.

Sajátfog-csontgraft

Dr. Molnár Bálint, Dr. Gerber Gábor, Dr. Drajkó Zsombor, Dr. Windisch Péter

A kutatás során Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinika a világon elsőként végezhet randomizált, kontrollált klinikai és hisztológiai vizsgálatot a BonMaker-eszközzel, illetve Európában elsőként fogja azt klinikai körülmények között használni. A BonMaker-eszköz alapötlete, miszerint egy eltávolított saját fogból autogén csontpótlásra alkalmas anyagot állít elő, klinikusi szemmel nézve kiemelt fontossággal bír. Ez az új, alternatív csontpótlóanyag-előállítási módszer az autológ fogszövet alkalmazásával költséghatékony és egyszerű keményszöveti rekonstrukciót tesz lehetővé, továbbá lehetőséget a műtéti költségek mérséklésére, és használatával az autogén csontvétel plusz műtéti terhelése is elkerülhető.

A klinikai vizsgálat a releváns szakmai kiértékelés céljából hisztológiai mintaelemzéssel is kiegészül, melyet a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetében dr. Gerber Gábor és munkacsoportja fog végezni.

Az eszköz egyszerű használata, a mérsékelhető műtéti költségek és a saját szövet felhasználásának lehetősége miatt a BonMaker jövőbe mutató, kiszámítható csontpótlási lehetőséget nyújt a gyakorló fogorvosok számára. A kis méret és a könnyű kezelhetőség alkalmassá teszi az eszközt mindennapi használatra is, a gyorsan elsajátítható használati protokoll pedig minden valószínűség szerint segíteni fogja az eszköz elterjedését a piacon.

Kutatói kategória díjazott

Embrió-eredetű nukleinsavat tartalmazó extracelluláris vezikulák kimutatása: nem invazív, gyors eljárás az embriókompetencia in vitro értékelésére

Dr. Pállinger Éva, Dr. Szekeres-Barthó Júlia

A társadalmi szokások megváltozása miatt a gyermekvállalás időpontja egyre inkább kitolódik. Mivel a fertilitási képesség az anyai életkor előrehaladtával csökken, az asszisztált reprodukciós eljárások alkalmazása évről évre nő. Másrészt ezen eljárások hatékonysága is hanyatlik az anyai életkor növekedésével, ami tovább fokozza a mesterséges megtermékenyítés (IVF = in vitro fertilizáció) iránti igényt. Hazánkban évente 6000-7000 beavatkozást végeznek el. Az OEP a TB támogatásra jogosult egyéneknek 5 beültetés költségét fedezi, ill. a gyógyszerek 70%-os támogatását biztosítja. Az asszisztált reprodukciós kezelési eljárások csökkenő eredményességének oka többek között a romló petesejtminőségben keresendő. Minden olyan módszer tehát, ami a beültetett embrió minőségének alaposabb jellemzését teszi lehetővé, hozzásegíthet az eljárás hatékonyságának növekedéséhez, ami jelentős költségmegtakarításhoz (állami és egyéni), sőt a születés szám emelkedéséhez vezethet.

Kulcsfontosságú lenne tehát olyan vizsgálati módszerek kifejlesztése és alkalmazása, amelyek segítségével az IVF sikeressége fokozható. Ez a feladat nem triviális, mert csak azok az eljárások jöhetnek szóba, amelyek gyorsan kivitelezhetők és nem érintik az embrió sejtjeit, azaz nem-invazívak.

A jelenlegi kutatási módszer a tenyésztett embriók tápfolyadékának felülúszójában lévő nukleinsav tartalmú mikrovezikulák (MV-k) kimutatására alkalmas. Nem-invazív, gyors, alacsony reagens költségű, áramlási citométerre kifejlesztett vizsgálat. Mivel a retrospektív vizsgálatok eredményei szerint a nukleinsav tartalmú (propidium jodiddal festődő) MV-k száma szoros korrelációt mutat a beültetés sikerességével, ezért beépítve a beültetésre szánt embrió kiválasztásának jelenleg használt vizsgálati rendszerébe, jelentősen érzékenyebbé teheti az embrió-karakterizálást. Klinikai szempontból ez a mesterséges megtermékenyítés hatékonyságának növekedését, társadalmi szempontból pedig költségmegtakarítást jelent. Mindezek mellett nem elhanyagolható a hatékonyabb IVF beavatkozásnak az egyén szubjektív életminőségére kifejtett pozitív hatása sem.

Addigi eredményeik alapján 2015. november 27-én szabadalmi bejelentést tett a kutatócsoport.

TDK-kategória díjazott

A de Quervain-féle tendinopátia konzervatív kezelési lehetősége excentrikus tréninggel

A mozgásszervi betegségek előfordulási gyakorisága rendkívül magas a fejlett országokban is. Pósa Ágnes TDK munkájában egy csukló-kéz régiót érintő betegség, a de Quervain-féle tendinopátia (röviden: DQT) konzervatív kezelési lehetőségét kutatja excentrikus tréninggel. A DQT szövettani vizsgálatai során egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy nem gyulladás, hanem degenerációs folyamatok állnak a hátterében. Az excentrikus tréning esetében oly módon ingerelhetőek az ín receptorai, ami megfelelő ingert ad a kollagénrostok degenerációjának visszafordítása, és lehetőséget teremt a szöveti burjánzás csökkenésére.

Ágnes kutatását egy 2012-ben megjelent cikk inspirálta, melyben a 8 hetes tréning végén jelentős fájdalomcsökkenésről és funkció-visszanyerésről számolt be a páciens. A jelenleg elfogadott terápiák a műtét és az intraartikuláris kortikoszteroid injekciók, de mindkettőnek ismertek a lehetséges szövődményei.

A kutatás célja nagy esetszámon megvizsgálni a módszer a hatékonyságát, és pozitív eredmények esetén továbbfejleszteni azt. Hosszú távú cél egy bizonyítékon alapuló kéztorna kifejlesztése. Bizonyos különösen exponált társadalmi csoportoknak (pl. zenészek, sportolók, bizonyos orvosi szakirányok, számítógéphasználók, kismamák, stb.) prevenciós módszert is lehetne fejleszteni a tréningből. Ha a módszer általánosan beválik, kidolgozásra kerülhetne egy továbbképzés anyaga gyógytornászok számára.