2025. február 7-8. között került megrendezésre a Semmelweis Egyetem Tudományos Diákköri Konferencia, ahol laboratóriumunk TDK hallgatói az Anatómia szekcióban mutatták be tudományos előadásaikat.
Gecse Zsanna negyedéves orvostanhallgató tudományos eredményeit a szakmai zsűri első díjjal értékelte, amellyel jelölést szerzett a 2025. április 22-25. között megszervezett 37. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Zsanna elnyerte továbbá a Magyar Anatómus Társaság különdíját.
Jurenka Csenge Lili negyedéves orvostanhallgató és Bogya Stefánia-Zsófia harmadéves biológus hallgató megosztott második helyezést szereztek. Az öttagú zsűri Zsófia előadását a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára javasolta.
TDK hallgatóinknak további lelkes tudományos munkát kivánunk.
Az előadások rövid összefoglalója alább olvasható:
Bevezetés: A bursa Fabricii (BF) madarakra jellemző primer nyirokszerv, ami nélkülözhetetlen szerepet játszik a B-limfociták differenciálódásában. A BF dió nagyságú 10-12 redőből álló szerv, lumene a kloáka üregével kommunikál. A redőket limfoid follikulusok alkotják, amelyek szövettanilag jól elkülöníthető mezodermális kéregállományból és ektodermális eredetű velőállományból állnak. A velőállományban található retikuláris hámsejtek és szekréciós dendritikus sejtek (BSDC) hozzák létre a bursa specifikus mikrokörnyezetet, amely kulcsszerepet tölte be a B-limfocita prekurzorok érésében. A támasztó szerepet betöltő hámsejtekkel ellentétben a BSDC-k ontogenezise és immuncitokémia tulajdonsága csak részben ismert.
Célkitűzés: A felnőtt csirke bursa Fabricii follikulusokat alkotó lymphoid és myeloid sejtek karakterizálása immuncitokémiai módszerekkel. A bursa szekréciós dendritikus sejtek jellemzése membránfehérjéket felismerő új monoklonális ellenanyagokkal.
Módszer: BF izolálása embryo-ból (n=9) és felnőtt állatból (n=12), szövet fixálás, zselatinos beágyazás, kettős immuncitokémia, fluoreszcens-, konfokális-, elektronmikroszkópia, in vitro sejttenyésztés.
Eredmény: Immuncitokémiai módszerekkel olyan markereket kerestem, amelyekkel megbízhatóan azonosítani lehet a BSDC-ket. Kimutattam, hogy az E-cadherin+ hámsejtek, chB6+ B limfociták és TIM4+ makrofágok mellett, a CSF1R szelektíven jelöli a BSDC-ket embryonális és felnőtt BF-ben. Kettős immunfluoreszcens festéssel igazoltam, hogy a CSF1R+ BSDC-k CD11d-t, p75-neurotrophin receptort és alphaVbeta3 integrint expresszálnak. Ezeket a felszíni molekulákat korábban még nem írták le madár dendritikus sejteken.
Következtetés: A BSDC specifikus membránmolekulák azonosítása lehetőséget nyújt a sejtek fluoreszcens sejtszorterrel történő hatékony izolálására, amely elengedhetetlenül szükséges a dendritikus sejtek molekuláris karakterizáláshoz és in vitro tenyésztéséhez.
Bevezetés: Madarakban a bélhez-asszociált lymphoid szövet (GALT) nagyszámú nyirokszervet tartalmaz, amelyek a béltraktus cranio-caudalis tengelyén haladva elszórtan helyezkednek el. Ide tartozik az esophagus-, pylorus-, és coecalis tonsillák, a Peyer-plakkok, vagy a B sejtek éréséért felelős bursa Fabricii. A nagyobb nyirokszerveken kívül, számos kisebb, elszórtan csíracentrumot tartalmazó nyirokszövet (bursa Fabricii perifériás redő, dorsalis diffúz infiltrált terület (DIA) is tartozik a GALT-hoz. A kloákához-asszociált nyirokszövetek sajátos anatómiai helyzete felveti annak a lehetőségét, hogy a szervezetbe bejutó külvilágból származó antigéneknek és fertőző ágenseknek egyik lehetséges útvonala a kloákán keresztül vezet.
Célkitűzés: Tudományos diákköri munkám kiemelt célja a kloákában található nyirokszövetek morfológiai (hisztológia, immuncitokémia, konfokális-, és elektronmikroszkópia) karakterizálása és ontogenezise. Előzetes megfigyelésünk szerint a felnőtt csirke rectum-kloáka-bursa Fabricii régió paraffinos sorozatmetszésein a DIA-n és a perifériás redőn kívül, a bursa kivezető járatának ventrális része, specifikusan a colorectum felé tekintő kloákaredőben, egy lymphoid szövetben gazdagon infiltrált terület figyelhető meg, amit korábban nem írták le a szakirodalomban.
Módszer és eredmény: Immuncitokémiai módszerekkel igazoltuk, hogy a bursa kivezető csövének koláka felé tekintő részében kiterjedt nyirokszövet található. A kloáka nyirokszövete a DIA-hoz képest ventrálisan helyezkedik el. CD45 expresszió szerint nagyszámú lympho-myeloid sejt koncentrálódik a lamina propriában. Igazoltuk, hogy a lymphoid szövet a felszíni hámhoz kapcsolódik, és B-, valamint T-dependens régiókba szerveződik. A B sejtek csíracentrumokban (GC) tömörülnek, amelyek a CSF1R+/74.3+ dendritikus sejteket és TIM4+ makrofágokat tartalmaznak. A GC-k között T sejtekben gazdag interfollikuláris lymphoid szövet található. A nyirokszövet különálló tonsillaris egységekből áll, amelyeket kollagénben gazdag kötőszövet izolál a környezettől.
Következtetés: Hisztológiai és immuncitokémiai módszerekkel egy új lympho-epitheliális szervet karakterizáltunk, amely a kloákához asszociáltan a GALT-hoz tartozik. A nyirokszervet kloáka tonsillának neveztük el, mert következetesen megtalálható a csirke kloáka falában és a részletes immunhisztokémiai vizsgálat igazolja, hogy a kloáka tonsilla egységei a pylorus- és a coecalis tonsillákhoz hasonlítanak.
Bevezetés: A bélidegrendszer (ENS) kritikus szerepet játszik a béltraktus működésben, embryonális kialakulásának zavara veleszületett neurocristopathiakhoz vezet. A vastag – bél ENS hiánya (Hirschsprung-kór; 1:5000 előfordulás) bélelzáródást okoz, elérhető gyógymód jelenleg a ganglionmentes bélszakasz sebészi eltávolítása, amit visszatérő motilitási zavar és bélgyulladás kísér. Az ENS-t 14 féle neuron és 4 morfológiai típusba sorolható enterális gliasejt alkotja. Az enterális glia kiemelt szerepe a neuronok támasztása és az immunrendszer-ENS közti kapcsolat fenntartása. Korábbi vizsgálatok szerint muscularis glia sejtek GDNF növekedési faktor hatására neuronokká képesek differenciálódni, ami felveti a Hirschsprung-kór bélbiopsziákból származó gliasejtek őssejtterápiás lehetőségét.
Célkitűzés: Korábbi kísérleteimben megfigyeltük, hogy a csirke embryok intesztinális kötőszövet mucosa rétegében nagy számú SOX10 gliasejt található. TDK munkám célja a vastagbél lamina propria rétegében található enterális glia sejtek fejlődése, differenciálódási képességének maghatározása csirke embryomanipulációval létrehozott ganglionmentes vastagbélben és egér Hirschsprung-kór állatmodellből származó vastagbélmintákon.
Módszer: Embryonális (n=12) és posztnatalis (n=8) csirkék vastagbél metszeteit SOX10 (őssejt és glia marker) és beta III-tubulin immunfluoreszcens jelöléssel vizsgáltam konfokális mikroszkóp segítségével. Posztnatális Wnt1:tdT és Wnt1:tdT;EdnrB-KO egerek vastagbelében a glia sejteket SOX10 és S100 specifikus ellenanyagokkal jelöltem. A ganglionmentes CAM graftok SOX10+ sejtek differenciálódását GDNF kezeléssel vizsgáltam.
Eredmény: A SOX10+ mucosalis glia sejtek a 15. embryonális naptól kezdve kimutathatóak a csirke embryok colon lamina propriaban. A Wnt1:tdT-EdnrB mutáns egerek colon ganglionmentes lamina propiában S100+ gliasejteket azonosítottunk. Embryomanipulációval létrehozott CAM transzplantáció eredménye szerint a mucosalis glia sejtek nem a cervicalis dúcléc eredetű őssejtekbõl származnak.
Következtetés: A colon SOX10+/S100+ mucosalis gliák az ENS-től független sejtforrásból származnak, az extrinsic rostok mentén kerülhetnek be a vastagbél mucosa kötőszövetébe, amit embryomanipulációs kísérletekkel bizonyítottunk. A CAM graftok tenyésztése lehetővé teszi, hogy a mucosalis glia differenciálódási képességét meghatározzuk.
Bevezetés: Gerinces embryokban a cervicalis somiták szintjéről származó dúcléc eredetű őssejtek az előbél mesenchymájába lépnek, majd végig vándorolva a fejlődő bélcső falában az enterális idegrendszert (ENS) hozzák létre. A dúclécsejtek fejlődése, illetve a rájuk ható szabályozó extracelluláris molekulák rendellenessége esetén a sejtmigrációs folyamat zavart szenved és az ENS fejletlensége miatt, ganglionmentes bélszakasz alakul ki. Ez a fenotípus jellemzi a Hirschsprung kórt, ahol a disztális vastagbélből az ENS hiányzik, amit súlyos bélelzáródás jellemez. A betegségre az egyetlen elérhető terápia a ganglionmentes bélszakasz sebészi kimetszése, amit rendszerint súlyos morbiditás kísér. TDK munkám célja egy új őssejttranszplantáció tesztelése kísérletes Hirschsprung-kór modellembryo ganglionmentes utóbelébe.
Anyag és módszer: Munkám első célja egy olyan embryonális HD modell készítése volt, amely génmódosítás nélkül is ganglionmentességet mutat a disztális colorectumban, és ami alkalmas lehet idegi őssejtek béltranszplantációs modellezésére embryomanipulációs kísérletekben. Ehhez in vivo és in vitro kísérleteket végeztünk kondroitin-szulfát-proteoglikán (CSPG) injektált 2 napos csirke embryokkal (n=85), illetve azokból explantált velőcsövekkel. A CSPG-vel kezelt, chorioallantois membránon fejlődő ganglionmentes utóbeleket fürj embryonális bélfalból izolált neuronokból alapított sejtaggregátumokkal (neurospherek) transzplantáltuk (n=8).
Eredmények: Az in vitro eredmények szerint a CSPG a korai dúclécsejt vándorlást gátolta, ellentétben a fibronektinnel, ahol intenzív sejtmigrációt figyeltünk meg. A CSPG hatását in vivo kísérletben, 2 napos embryo cervicalis dúclécbe injektálva igazoltuk, ahol 8 napos inkubálást követően az izolált utóbelekben eltérő eltérő mértékű, csökkent beidegzést figyeltünk meg. Igazoltuk, hogy a transzplantált neurospherekből származó prekurzorok képesek voltak kolonizálni a fogadó bélszövetet és enterális Hu+/Tuj1+ ganglionok differenciálódtak belőlük.
Következtetések: In vitro és in vivo kísérletekkel igazoltuk a CSPG sejtvándorlásra kifejtett gátló hatását. Sikeresen modelleztünk ganglionmentes utóbél transzplantációt tenyésztett neurospherekkel, amelyek az ENS potenciális regenerálása révén egy alternatív terápiás lehetőséget jelenthetnek a jövőben.
Bevezetés: A gerinces embryoban az első érképző és hemopoietikus sejtek extraembryonálisan a szikhólyag mezodermájában jelennek meg. A folyamat során először nyúlványos mesenchymális sejtek csoportokba tömörülnek, lekerekednek és kialakítják a vérszigeteknek nevezett struktúrákat. Egy-egy vérsziget kétféle típusú sejtet tartalmaz: a belső, kerekded sejtek vérsejtekké differenciálódnak, míg a vérszigetet borító sejtek elnyúlnak és endothéllé differenciálódnak. A vérszigetek végül összeolvadnak, erek alakulnak ki belőlük, és így kerülnek az első vörösvérsejtek és vérképző őssejtek az embryo keringésébe. A szikhólyagban megfigyelhető „vérsziget típusú” vérképzés megismétlődik a később differenciálódó ugyancsak extraembrionális függelékben, az allantoisban is.
Célkitűzés: Előzetes kísérleteink során megfigyeltük, hogy a szikhólyag vérszigeteihez hasonlóan, az embryonális testfalban, az intra- és extraembryonális régió határán, vérszigetekből álló érhálózat alakul ki. TDK munkám célkitűzése a testfal vérszigetek megjelenésének kísérletes bizonyítása és immuncitológiai karakterizálása. Módszer: embryo intracardiális tus injektálása (n=28), embryo izolálás, zselatinos beágyazás, kettős immuncitokémia, fluoreszcens-, konfokális- és sztereomikroszkópia, szervtenyésztés.
Eredmény: A kísérlet során steril tust microinjektáltam a vérszigetek elkülönítésére; proliferáció kimutatására EdU-t alkalmaztam. Sztereomikroszkópos megfigyelések szerint a vérszigetek először a 2,5-3 napos csirke embryoban jelennek meg, majd a 4. embryonális napon összekapcsolódnak az intraembryonális vérkeringéssel. Hisztokémiai és immuncitokémiai eredmények szerint a vérszigetek lumenében vörösvérsejteket, osztódó EdU+/CD45+ vérképző őssejteket és CD51/61+ thrombocyta perkurzorokat azonosítottunk.
Következtetés: Embryon végzett microangiográfiás vizsgálattal a testfal szomatopleura lemezében, az intra-, és extraembryonális mezoderma területén önálló vérszigeteket azonosítottunk. A vérszigetekben azonosított vérképző őssejtek helyben keletkeztek, és nem a keringés útján kerültek oda az extraembrionális vérképző régiókból. A fenti eredmények felvetik annak a lehetőségét, hogy a vérszigetek kialakulása sokkal szélesebb körben van jelen az embryonális mezodermában, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.
Galéria
