Az enterális idegrendszer dúcléc eredetű őssejtekből származik és elsődleges feladata a bélmozgás koordinálása, azonban a vastagbél beidegzését irányító fejlődésbiológiai folyamatokról kevés ismerettel rendelkezünk. Legújabb publikációnkban laboratóriumunk PhD hallgatója, Halasy Viktória és munkatársai a CXCL12 kemokint és receptorát, a CXCR4-et vizsgálták: egy olyan molekula párost, amelyek szerepet játszanak a dúcléc sejtek migrációjának és axonnövekedés irányításában, de a gasztrointesztinális traktus összefüggésben még nem vizsgálták őket. A szerzők immunhisztokémia és in situ hibridizáció segítségével kimutatták, hogy a Cxcl12 az utóbélben, míg a CXCR4 a bélidegrendszer két struktúrájában fejeződik ki: a madarakra jellemző Remak-idegben, valamint a csirke- és emberi embriók kismedencei plexusában. Embriómanipulációs kísérletek igazolták, hogy a Remak-idegből származó idegrostok behatolnak az utóbélbe, és ez a folyamat serkenthető rekombináns CXCL12 alkalmazásával, továbbá CXCL12-vel bevont mikrogyöngyök bejuttatása a csirkeembriók utóbelébe vastagabb Remak-ganglion eredetű neuritok kialakulását segíti elő. Ezzel szemben a Remak-eredetű neuritok hossza és vastagsága csökken a CXCR4 jelátviteli gátló jelenlétében. Ezek az eredmények együttesen a CXCL12 kemoattraktáns szerepét bizonyítják, amely a CXCR4 receptort kifejező neuritokat az utóbélbe irányítja a külső beidegzésének kialakulása során.
Címlapfotó: Két napos csirke embrió laminin és SOX10 immunjelölt keresztmetszeti képe. SOX10 expresszió jellemző a dúcléc sejtekre és a fejlődő szemhólyag neuroepithél sejtjeire. A sejtmagok DAPI (kék) jelöléssel láthatók.
A teljes publikáció ide kattintva olvasható.