Szőcs Emőke és Soós Ádám PhD hallgatóink az Intézetünkben két hetente megrendezésre kerülő tudományos referáló alkalmak első előadói voltak a szemeszter során.
A primer nyirokszervek embryonális fejlődése kapcsán végzett kutatásaikat mutatták be. Előadásuk kivonatait alább olvashatják:
A bursa Fabricii (BF) a madarak bélhez-asszociált primer nyirokszerve, a B-lymphocyták proliferációjának, differenciálódásának, az immunrepertoár kialakulásának helye. Az embryonális fejlődés kezdetén a BF epithelialis telepe a cloaca disztális, ektoderma-eredetű szakaszából indul ki. Az organogenezis idején a BF hámkezdeményét vastag mesenchymális sejtréteg borítja, amelyet vér eredetű őssejtek (B-lymphocyta, makrofág és dendritikus prekurzorok) népesítenek be. A véreredetű myeloid prekurzorok a mesenchymában a hámsejteket follikulusbimbók képzésére késztetik. A B-lymphocyta prekurzorok további differenciálódását a BF follikulusokat alkotó dendritikus-, makrofág-, és hámretikulum sejtekből álló mikrokörnyezet határozza meg. A stromális mikrokörnyezet jelentősége a lymphopoiezisben főleg az őssejtek differenciálódását irányító növekedési faktorok és citokinek felfedezésével értékelődött fel. Jelen munkánk során hisztológiai és immuncitokémiai módszerrel tanulmányoztuk a myeloid sejtek megjelenését és differenciálódását, amelyek elindítják a BF lymphoid follikulusainak ontogenezisét a B-sejtek bejutása előtt. A 9 napos csirke embryoban az EIVE12 monoklonális ellenanyag (mAb) a hám alatti mesenchymában kis csoportokat képező kerek sejteket jelöl, melyek hámba vándorlását követi a follikulusok kezdeményét alkotó hámbimbók megjelenése. Egy nappal később, CSF1R+, illetve TIM4 receptorokat expresszáló nyúlványos sejtek kolonizálják a hámbimbókat, amiben 24-48 órával később CXCR4+/chB6+/IgM+ B-sejt prekurzorok telepednek meg. Az embryonális fejlődés előrehaladtával a CSF1R+, illetve TIM4+ sejtek száma megnő, és a 16-18 napos embrió follikulusaiban már dendritikus, valamint makrofág morfológiát mutatnak. Kikelést követően a BF-ben képződő chB6+ B-lymphocyták a perifériára vándorolva a szekunder nyirokszerveket kolonizálják. Következtetés: Az EIVE12 mAb által felismert sejt epitheliális inváziója az embryonális élet során jóval megelőzi a dendritikus/makrofág sejtek follikulusbimbókba történő bevándorlását. Ez az új megfigyelés arra utal, hogy az eddigi elképzeléssel szemben nem a dendritikus prekurzor sejtek és a hám dendro-epitheliális kölcsönhatása, hanem egy új sejttípus, az EIVE12+ „lymphoid follikulusbimbó indukáló” sejtek inváziója indítja el a follikulogenezist.
A bursa Fabricii a madarak primer nyirokszerve, amelynek szerkezeti és működési alapegységeiben, a limfoid follikulusokban zajlik a B-sejtek proliferációja és differenciálódása. A follikulusok két, szövettanilag és fejlődéstanilag jól elkülönült kompartmentből, az ektodermális eredetű velőállományból és a mezodermális eredetű kéregállományból állnak. Annak ellenére, hogy a B-sejtek éréshez szükséges follikuláris velőállomány szövettana részletesen karakterizált, az ontogenetikailag később megjelenő kortikális régió szöveti és molekuláris összetétele nem ismert. Kutatásunk során a bursa Fabricii follikulusok kéregállományának sejtszíntű és molekuláris elemzését végeztük immuncitokémiai és hisztológiai módszerekkel, kiegészítve sejttenyésztéses és embriómanipulációs technikákkal. Az IgM+ molekulákat kifejező medulláris B-sejtekkel ellentétben a kéreg B-sejtjei CXCR4 pozitívak, és IgM-et alacsonyan expresszálnak. A follikuláris kéregállományban dendritikus sejt nem található, viszont CSF1R+/TIM4+/Lep100+ makrofágok egyenletesen előfordulnak. A limfo-mieloid sejtekben gazdag kortex alapvázát dezmint és vimentint kifejező kérgi retikulumsejtek alkotják, amelyek kollagén (I-es típusú, III-, IV-, VI típusú), glikoprotein (laminin, fibronektin, fibrillin, tenaszcin-C), illetve proteoglikánokban gazdag ECM hálózatot termelnek. Az ECM részletes karakterizálás során azt találtuk, hogy míg a mátrix fehérjék többsége korai embrionális bursában is kifejeződik, addig a tenaszcin-C expressziója először csak a kikelés táján, a 16-18 napos embrió follikuluskezdeményei körül figyelhető meg. A kikelést követően a kéregállományra specifikus tenaszcin-C, jellegzetes eloszlást mutatva a kapillárisok körül koncentrálódik. A tenaszcin-C funkciójának in vitro vizsgálata igazolta, hogy a B-sejtek migrációja szempontjából gátló környezetet képvisel. In vivo RCAS-Shh retrovírus vektor által előidézett tenaszcin-C túlexpresszáltatás is gátolja a fejlődő follikulusok B-sejtes kolonizációját. Eredményeinket összefoglalva kijelenthetjük hogy 1.) a kéregállomány fejlődése a kikelés előtt 5 nappal megkezdődik. 2) a kéregállomány B-sejt populációja Bu- 1+/CXCR4+/IgM low + expressziós mintázatot mutat és CSF1R+ dendritikus sejteket nem tartalmaz, viszont rendelkezik egy CSF1R+/TIM4+/Lep100+ makrofág populációval. 3) a kéregállomány vázrendszerét mezenchimális retikulum sejtek képezik, amelyek tenaszcin-C- ben gazdag extracelluláris mátrixot termelnek. 4) In vivo és in vitro kísérletek szerint a tenaszcin-C gátló környezetet jelent a vándorló B-sejtek számára.
Galéria
