2025 tavaszán nagy fába vágtuk a fejszénket: pályáztunk az Iskolakertekért Alapítványnál, és nagy örömünkre támogatást nyertünk. Ennek köszönhetően Szakiskolánk tanulóival közösen belevágtunk saját iskolakertünk kialakításába és gondozásába. A pályázat feltétele, hogy legalább 2028-ig műveljük a kertet, és képekkel, beszámolókkal mutassuk be, hogyan alakul a sorsa. Mi azonban reméljük, hogy ennél sokkal tovább is velünk marad ez a kis zöld birodalom.
A 2025/2026-os tanévben sok élménnyel, munkával, felfedezéssel és közös sikerrel gazdagodtunk.
Foglalkozásainkat elsősorban az életvitel órák keretében valósítjuk meg, heti 2×2 órában, de amikor lehetőségünk van rá, ennél többször is kimegyünk a kertbe. A tanév elején már volt egy kialakított kis veteményesünk és több magaságyásunk. Tanulóink létszáma és csoportösszetétele kissé változott: új diákok érkeztek, akik először próbálhatták ki a kertészkedés örömeit, többen pedig már rutinos kertészként folytathatták a megkezdett munkát.
Termékeny és eseménydús évünk volt. Látogatókat fogadtunk egyenesen Hongkongból és Finnországból is, így iskolakertünk nemzetközi érdeklődők előtt is bemutatkozhatott.
Igyekeztünk mindent hasznosítani, amit a kert adott nekünk. Készültek szörpök, cukorkák, szirupok, és préselt virágokkal is gazdagítottuk gyűjteményünket. Volt, amikor a kert terméseit dolgoztuk fel, máskor pedig a veteményes melletti pihenő adott helyet különböző foglalkozásoknak. Papírmerítés, dugványozás, átültetés – mindez csodás, kinti környezetben valósulhatott meg.
A hideg hónapokban sem maradtunk iskolakerti ötletek nélkül. Az Iskolakertekért Alapítvány Téli Ötlettára sok inspirációt adott számunkra: madáretetőt újítottunk fel, cinkegolyót készítettünk, gyógyteát főztünk, magokat mentettünk, és virágtotóval is játszottunk.
A tanév során beüzemeltük az esővízgyűjtőt, a Semmelweis Egyetem támogatásának köszönhetően pedig egy kis üvegházzal is gazdagodtunk. Még ismerkedünk vele: idén a mulcsként használt búza bizonyult a legkitartóbbnak benne. Ez azonban új ötletet adott nekünk, így szinte biztos, hogy jövőre a kenyér útjával is foglalkozunk majd, és talán kenyeret is sütünk. Hiszen nálunk semmi sem mehet kárba.
Tanulóink feltöltődésként élik meg a kertben töltött időt. Szinte kivétel nélkül várják azokat az órákat, amikor kertészkedhetünk, gondozhatjuk a növényeket, vagy egyszerűen csak gyönyörködhetünk a minket körülvevő zöld világban.
A nyár hosszú, de kertünk ekkor sem marad gondoskodás nélkül. Kertészeinknek köszönhetően van, aki a szünetben is locsolja és ápolja növényeinket, hogy szeptemberben újra birtokba vehessük kis birodalmunkat.
Már alig várjuk!
Galéria
