„Emberpalánták vagytok. Már nem gyerekek, de még nem is felnőttek. Nektek célotok van. És feladataitok. A célotok ugyanaz, mint minden más embernek a földön: hogy boldogok legyetek. És ez legyen az elsődleges! Hogy otthont találjatok a világban. A feladataitokat pedig kijelölik a képességeitek.”Szabó Tibor Benjámin
Elballagtak szakiskolás diákjaink, akikkel hosszú évek óta együtt éltünk ebben a közösségben. Az elmúlt időszak mindannyiuk számára tele volt tanulással, küzdelemmel és fejlődéssel.
Az intézmény falai között eltöltött évek alatt diákjaink értékes jártasságokat és kompetenciákat szereztek, megfeleltek a velük szemben támasztott elvárásoknak, és közben megtanulták a legfontosabbat: az életben a kitartás és az akarat mindig utat nyit. Konduktoraink és pedagógusaink elhivatottságán és szeretetén keresztül mindannyiukban erő, hit és új hajtások fakadtak, éppúgy, ahogyan a víz életet fakaszt a száraz földből.
Ahogy 350-ben Jeruzsálemi Szent Cirill püspök is megfogalmazta tanításában az élő vízről: a kegyelem olyan, mint az esőcsepp – ugyanaz a forrás, mégis mindenhová másképp érkezik. A Szentlélek vize minden végzősünk szívét a maga módján érintette meg. Volt, akit bölcsességre indított, mást bátorságra vagy csendes kitartásra, míg ismét másokat arra, hogy szeretettel forduljanak a világ felé. Ki-ki másképp viszi tovább ezt az örökséget: lesz, aki a bölcsesség útját járja, lesz, aki másokat emel, és lesz, aki csendes erejével világít. De egy valami közös bennük: ahol megjelennek, ott fény, figyelem és remény lesz.
Számunkra, az intézmény közössége számára a legnagyobb visszajelzést maguk a diákok jelentették. A mosolyuk, a csillogó szemük és a ragyogó arcuk olyan volt, mint egy tiszta tükör, amelyben nap mint nap visszaláttuk munkánk értelmét és erejét. Hálásak vagyunk nekik mindezért.
Végzős diákjaink most kiléptek az intézmény falai közül. Arra kértük őket útravalóul, hogy vigyék tovább ezt a fényt, és legyenek a Pető Intézet nagykövetei. Vigyék tovább mindazt, amit itt kaptak: a tudást, a tartást, a szeretetet és az emberi erőt. Mi büszkén és szeretettel gondolunk rájuk, hiszen mindig a Pető közösség részei maradnak. Kívánjuk nekik, hogy legyenek azok, akikre felnéz a világ, és jelenlétükből továbbra is sugározzon az a különleges öröm, derű és élni akarás, amit itt is megmutattak nekünk!
Galéria
