II. Sajátosan nagyszerű

Szalkai Nóri sikere

 

Szalkai Nóra, a Pető András Főiskola Gyakorló Általános Iskola 6.b/2 osztályos tanulója, nagy sikeréről számolhatunk be. Nóri a II. Sajátosan nagyszerű elnevezésű  országos pályázat  próza  kategóriájában  indult, és az előkelő harmadik helyezést érte el.  Nóri prózaíró versenyen ugyan eddig még nem szerepelt, de meséket szívesen ír.

Örülhetünk  sikerének, és izgatottan várhatjuk a további versenyeredményeket is, hiszen Nóri csoportjának, a 2. csoportnak szinte minden tagja indult a szépírás kategóriában. A versenyzőknek  Petőfi Sándor  Füstbement terv című versét kellett  a lehető legszebb külalakkal lemásolniuk. Ezidáig még nem ismerjük a szépírás verseny végeredményét, de szurkolunk a 2. csoportnak.

Szalkai Nóra Ádám és a tündér című meséjét az alábbiakban olvashatjátok.

 

 

Szalkai Nóra

 

Ádám és a tündér

 

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember, meg a felesége. Született egy fiuk, akit Ádámnak hívtak. A fiú nőtt, növekedett, de csak akkorára nőtt, mint egy kicsi alma. Ezért mindenki gúnyolta, még a szomszéd lány is, akit Julikának hívtak. Julikának szép fekete volt a haja, de mégsem tetszett Ádámnak, mert gonosz volt. Julika nemcsak a fiút gúnyolta kicsisége miatt, hanem a fiú édesapját is, mert az egyszerű halászember volt.

Ádám szomorkodott, búslakodott. Egyszer elhatározta, hogy ő bizony nagy lesz.

– De hogy nőjek meg? – kérdezte Ádám.

Egyszer apukájával elmentek halászni, és fogtak egy nagy halat. Nagyon megörültek.

– Finom vacsoránk lesz! – örvendezett Ádám édesapja.

Hazavitték a halat, és letették az asztalra. Készültek a sütésre, de hirtelen megszólalt a hal. Kérte őket, hogy ne süssék meg. Nagyon megijedtek, hogy beszél a hal. Arra gondoltak, hogy ez elvarázsolt hal lehet.

– Kérlek, vigyetek vissza a tóba! – mondta a hal.

Apa és fia gondolkodtak, hogy mit tegyenek. Végül arra jutottak, hogy ők bizony visszaviszik. Beletették a tóba. Mielőtt elúszott a hal, még azt mondta:

– Nagyon szépen köszönöm! Még látjuk egymást.

Julika mindezt kileste. Megtetszett neki a hal, és szerette volna megenni. Odament Ádámhoz és azt mondta:

– Horgásszátok ki nekem ezt a halat! Jól megfizetem az árát!

– Nem fogjuk kihalászni, mert nem szabad beszélő halat enni! – mondták.

Julika csúnyán nézett rájuk.

Ebben a pillanatban ott termett egy tündér, de az olyan pici volt, mint Ádám. A tündér nem volt más, mint a beszélő hal, akit Ádámék megmentettek. A tündért Julika gonosz mostohája változtatta hallá, de Ádámék szeretete visszaváltoztatta őt tündérré. Ádám és a tündér nagyon megörültek egymásnak. Nem is akartak megnőni, mert így voltak jók egymásnak. A két pici összeházasodott. Julika és a mostohája – gonoszságuk miatt – hallá változtak.

Ádámék még ma is boldogan élnek. Itt a vége, fuss el véle!