A Gyógyszerésztudományi Karon a Szerves Kémia című tárgy oktatásának alapvetően két célja van:
- Korszerű, a gyógyszerészet jellegzetességeinek megfelelő szerves kémiai ismeret-anyag átadása és szerves kémiai szemlélet kialakítása, az egyes vegyülettípusok előállítására alkalmas tipikus szintézismódszerek bemutatásával és – különös hangsúllyal – kémiai reaktivitásuk illusztrálásával és modern értelmezésével. A preparatív szerves kémia legfontosabb módszereinek és eszközeinek bemutatása és gyakorlatban való alkalmazása.
- A gyógyszerészképzésben soron következő tárgyak szerves kémiai bázisának megteremtése, a molekuláris szemléletmód erősítése.
Az Intézetben a jelenlegi fő kutatási profilok − az intézeti hagyományokat (úgymint alkaloidkémia, heterociklusos kémia, polimerhordozós szintézis) is részben megőrizve − elsősorban (alapkutatás szintjén) heterociklusos kémiai szintézisek, kloridion transzporter vegyületek előállítása, peptidkémia, bifunkciós vegyületek kémiája, továbbá a „zöld kémia” eljárásainak bevezetése (úgymint szén-dioxid neutrális oldószerek felhasználása, vízben menő szerves kémiai reakciók kidolgozása, áramlásos kémiai technológia alkalmazása).
A szerves kémiai ismeretek átadása mellett fontos feladatunk a molekuláris szemlélet kialakítása és a képzésben szereplő szaktárgyak (például biokémia, gyógyszerészi kémia, farmakognózia, gyógyszerhatástan) megalapozása. Ezt két oktatási alapforma, a Szerves kémia kötelező tárgy és a Szerves kémiai gyakorlatok (mindkettő a munkacsoport megalakulásának kezdetétől részét képezi az oktatásnak) mellett, a szerves- és gyógyszerkémiával szorosan összefüggő, a korábbi években oktatott speciálkollégiumi tárgyak, valamint a jelenlegi szabadon választható tantárgyak − a Gyógyszerszintézis (magyar és német nyelven) és a Névreakciók a szerves kémiában (magyar nyelven) − is szolgálják; a speciálkollégiumi tárgyak bővítése a közeljövő terveiben szerepel. Az Intézetben 1998-tól rendelkezésre álló − és az Intézeti kutatómunkában intenzíven alkalmazott − molekulamodellezési és számítógépes kémiai módszerek a tananyagban is megjelennek.
A hallgatók probléma-megoldó képességének fejlesztését is szem előtt tartva, az elméleti előadások és gyakorlatok mellett a szemináriumi oktatási forma egyre fontosabb szerepet kap a tananyag elsajátításában és a megszerzett ismeretek alkalmazásában.
A kötelező képzési rendszerhez tartozik a szakdolgozat írása is. Túlnyomó többségükben experimentális munkákhoz kapcsolódó dolgozatok kerülnek ki az Intézetből. Diákkörös hallgatóink közül az évtizedek során többen is díjazottak lettek TDK konferenciákon. A Gyógyszerésztudományi Karon a TDK munkát elsőként az Intézet alapító igazgatója, dr. Clauder Ottó professzor honosította meg. Az Intézet a PhD képzésben is részt vesz.
Nagy hangsúlyt fektetünk az oktatási-kutatási nemzetközi együttműködésekre, különösen az EU országok társegyetemeivel. ERASMUS és PhD Iskolák közötti egyezményeket kezdeményeztünk, különféle kutatási együttműködésekben vettünk, illetve veszünk részt.
A gyógyszerész-továbbképzésben és szakgyógyszerész-képzésben is aktív szerepet vállaltunk; például a gyógyszerkémiai szak szervezője, továbbá a 2005-től indult Gyógyszerkutatás és fejlesztés kétéves posztgraduális szakirányú továbbképzési szak indítói vagyunk.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karával szorosan együttműködve szerveztük, indítottuk a bionikus és orvosi biotechnológus képzést és részt vettünk benne. Jelenleg bionikusoknak (BSc) tartunk Számítógépes hatóanyag tervezés speciálkollégiumot.