Az iskolai közösségi szolgálat

A Nkt.: 2016-tól az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti – így az érettségi a tantárgyi tudás mérésén túl a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kialakításában is szerepet játszik.

Jogszabályi háttér: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényen túl a 110/2012. (VI.04) Korm. rendelet (NAT), a 20/2012. (VII.31.) EMMI rendelet, a közérdekű önkéntességről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény, a 1068/2012. (III.20.) Korm. határozat (nemzeti önkéntes stratégia 2011-2020), a 2011. évi CLXXV. törvény (civil törvény)

A közösségi szolgálat pedagógiai célzatú kötelezettség, a tevékenység kiválasztásában azonban megvalósulhat a szabad döntés.

Megvalósítása:

1. Iskolai koordinátort jelöl ki az intézményvezető, aki munkaköri feladataként látja el a tevékenységet és felelős:

  • a tanulók felkészítéséért, mentorálásért, pedagógiai feldolgozásért,
  • a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért,
  • adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért,
  • a tanulók bevonásáért
  • a tanulók tevékenységének elismeréséért.

Az iskolában további mentor – aki a tanulók lelki fejlődésével foglalkozik, valamint a fogadó szervezetnél szakmai koordinátor – aki a tanulók munkáját irányítja – vesz részt a folyamatban.

2. A már meglévő jó gyakorlatok és ötletek összegyűjtése, helyi és intézményen belüli lehetőségek feltérképezése a tantestület, tanulók, szülők segítségével.

Lehetséges tevékenységi körök

  • környező intézmények: részvétel önkormányzati feladatok ellátásában (egészségügyi, szociális, gyermekintézményekben)
  • egyéni gondozási lehetőségek (idősek, fogyatékkal élők)
  • civil szervezetek tevékenységében részt venni
  • egyházi szervezetek tevékenységében szerepet vállalni.

A közösségi szolgálat területei:

  • egészségügyi (minden esetben mentort kell biztosítani)
  • szociális és jótékonysági (szükség esetén mentort kell biztosítani)
  • oktatási
  • kulturális és közösségi
  • környezet- és természetvédelmi
  • katasztrófavédelmi
  • közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel

3. A fogadó szervezetekkel az iskola együttműködési megállapodást köt. A tanulókat és szülőket tájékoztatjuk a választható lehetőségekről, a tanuló önként választhatja ki azt a helyet, tevékenységet, amely számára a legvonzóbb, leghasznosabb, amelyhez kellően motivált.

A szülők támogató szerepére számítunk a program során: ötletek, lelki kísérés, szállítás… egyéb tevékenységekben.

4. A 9-11. évfolyamos tanulók számára lehetőség szerint három évre arányosan elosztva szervezzük meg a legalább 50 órás közösségi szolgálatot. Ettől indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.

Az ötven órán belül 5 órás felkészítő és 5 órás záró foglalkozás tartható.

Egy órán 60 perces közösségi szolgálati idő értendő (az utazás nem számítható bele), alkalmanként 1-3 órás időkeretben végezhető.

Figyelembe kell venni, hogy

  • 18 éves kor alatt 14 óra pihenőidőt kell két nap között biztosítani,
  • 16 éves kor alatt naponta 3, hetente 12 órát tevékenykedhet,
  • 16-18 éves kor között napi 4 és fél, heti 18 órát tevékenykedhet a tanuló.

A tanulók egyénileg vagy csoportosan végezhetik a választott tevékenységet, célszerű a párok kialakítása.

5. A közösségi szolgálat dokumentálása

A tanulók

  • jelentkezési lapot töltenek ki, amely tartalmazza a szülő beleegyező nyilatkozatát is,
  • naprakészen kötelesek közösségi szolgálati naplójukat vezetni: mikor, hol, milyen

időkeretben, milyen tevékenységet folytattak, esetleges reflexiók megfogalmazása,

Az iskola

a) koordinátora

  • az iskola dokumentumaiban rögzíti a közösségi szolgálatra vonatkozó szabályokat,
  • az éves munkatervben rögzíti a felelősöket, feladatokat,
  • együttműködési megállapodást köt a fogadó szervezetekkel, rögzíti az egyes feladatköröket
  • a jelentkezési lapok alapján elkészíti a beosztást,
  • intézményváltás esetén igazolást ad ki a teljesítésről,
  • megszervezi az iskolai szintű programzárást.

b) osztályfőnök

  • a diák szolgálati naplója alapján naplóban, törzskönyvben, bizonyítványban rögzíti a teljesített órák számát,
  • kapcsolatot tart, támogatást nyújt a diákoknak, feldolgozza velük az élményeket (osztályfőnöki órai beszélgetés, értékelő lap, poszterek, stb)

Akkor adható a tanulónak érettségi bizonyítvány, ha a bizonyítványában szerepel az 50 óra közösségi szolgálat igazolása.