Az Általános Orvostudományi Karon 2010/2011. tanévtől, a Fogorvostudományi Karon a 2017/2018. tanévtől a III. és IV. évfolyam hallgatói számára „A katasztrófa-felszámolás egészségügyi alapjai” c. kötelező tárgyat oktatjuk.

Az Általános Orvostudományi Karon 2019/2020.-as tanévtől bevezetésre került a IV. évfolyam hallgatói számára a „Katasztrófamedicina” című, kötelezően választható tárgy.

KATASZTRÓFA-FELSZÁMOLÁS EGÉSZSÉGÜGYI ALAPJAI

A katasztrófa-felszámolás egészségügyi alapjai – kötelező

Az oktatás 2013/2014. tanévtől angol és német nyelven is bevezetésre került.

A tantárgy feladata hogy alapvető ismereteket nyújtson a polgári- és katasztrófavédelmi – a hallgatókat, az egészségügyet és azon túlmenően az állampolgárokat érintő – feladatokkal kapcsolatban. Célja, hogy a hallgatók az alapismeretekkel rendelkezve, azokat alkotó módon tudják alkalmazni munkájuk, illetve személyes életük folyamán, olyan módon, hogy a tárggyal kapcsolatos (veszélyhelyzet, katasztrófariadó, tevékenység katasztrófahelyzetben) felmerülő problémákat képesek detektálni és a megoldásban részt venni. Különböző katasztrófák esetén, a katasztrófák megelőzésében, következményeinek felszámolásában való – szakképzettségének megfelelő – részvétel, a lehetséges egészségügyi feladatok megismerése és végzése.

 

KATASZTRÓFAMEDICINA

Katasztrófamedicina – kötelezően választható 

A tantárgy alapvető célja, hogy a hallgatók komplex ismereteket szerezzenek a jogszabályban megállapított polgári védelmi, honvédelmi kötelezettségeikről, az egészségügyi létfontosságú rendszerelemek védelmében, illetve az egészségügyi válsághelyzeti tevékenységben pályájuk során betöltött szerepükről és ezeket gyakorló beosztott orvosként, vezetőként, az egészségügyi igazgatásban résztvevő szakemberként is alkalmazni tudják. Így ismerjék a különböző típusú egészségügyi válsághelyzetet előidéző események (pl.: földrengés, nagykiterjedésű vihar, pandémia, tömegbaleset, kibertámadás stb.) során alkalmazandó vezetési, szervezési feladatokat, a kompromisszumos medicína alapelveit és orvosi eljárásait.

A tantárgy a klinikum oktatási szakaszába tagozódik, ahol a hallgatóknak már élő tapasztalata van a betegekkel és a betegellátásban résztvevő Kollégáikkal.

A katasztrófák az életet, életfeltételeket, az anyagi javakat, a természeti környezetet súlyosan károsító vagy veszélyeztető, többnyire váratlan események. Békés mindennapjaink folyamán a laikus emberek de még a gyakorló orvos Kollégák számára is távolinak tűnhet egy-egy ilyen esemény bekövetkezése. A statisztika azonban ezen optimizmusunkra gyakran rácáfol. A természet ereje mellett a XXI. század antropogén katasztrófák terén is kihívások elé állít minket: gondolunk itt a világszerte fennálló fegyveres konfliktusokra, terrorizmusra vagy épp a vegyi- és nukleáris biztonságra.

A katasztrófa egészségügy – ha úgy tetszik katasztrófa orvostan a medicina relatív fiatal ága: megszületéséhez az általános katasztrófa menedzsment és a sürgősségi ellátás házasságára volt szükség.

Több diszciplina, többek közt a katonaorvostan, sürgősségi orvostan, intenzív orvostan adja azokat az alapokat, melyek mentén ez a szubspecialitás önálló jogon helyt tud állni. A katasztrófa medicina alapvető elvei és teljes szakmai koncepciója folyamatos fejlődésen mentek és mennek át napjainkban is.

Az alkotóelemek a társszakmák forrásanyagaiban vannak „elrejtve”, melynek gyűjtése és legfőképp szintetizálása az egyik legfőbb feladat. Mivel ez adott esetben tudományos szemléletet is igényel, így adódik, hogy egyetemi katedrával is rendelkezzék ez a terület.

A haváriák alapvető tulajdonságaiból következik, hogy a szó legszorosabb értelmében csapatmunkáról van szó: a teljesség igénye nélkül a kommunikáción, szállításon, műszaki tudományokon át, a tömegelhelyezés kihívásain, közrendvédelmen keresztül az anyagi és egyéb források megteremtéséig igen sokféle szakterülettel kell tudni együttműködni.

Ez a csapatmunka az orvosi szakmákon belül különösképpen erőteljesen jelenik meg az intenzív ellátás során: a Semmelweis Egyetemen ennek megfelelően a katasztrófa orvostan helye is az intenzív-sürgősség szakmához asszociáltan kapott helyet.

Hallgatóink a 2024/2025.-ös tanévtől kezdődően a blokk oktatás részeként ellátogatnak a Sziklakórház Atombunker Múzeumba is, ahol külön tárlatvezetésen vesznek részt.

Galéria

4kép

KLINIKAI TOXIKOLÓGIA

2010/2011. tanévtől került bevezetésre az V. évfolyam hallgatói számára a Klinikai toxikológia – szabadon választható tárgy

A Klinikai toxikológia olyan határterületi szakma, mely oktatása a hazai orvosképzésben erősen hiányos. Minden orvos munkája során találkozik több-kevesebb mérgezéses esettel. A tantárgy célja nem a toxikológus képzés, hanem olyan információk átadása, mely a mindennapi orvosi gyakorlatban fontos lehet, bármely szakterületen dolgozik is az illető. A klinikai toxikológia, mint szintetizáló tantárgy helyet kap a belgyógyászat, a gyógyszertan, az intenzív terápia, a sürgősségi ellátás, a gyermekgyógyászat oktatásában, de egységes szemlélettel a hallgatók a klinikai toxikológiáról nem tanulnak. Évente Magyarországon kb. 22-24 ezer mérgezés történik. Alig akad gyakorló orvos, aki munkája során ne találkozna mérgezett beteggel. A gyakorló orvosok átlagos toxikológiai ismeretei lemaradással követik a szakterület fejlődését. Az oktatás célja egységes, korszerű diagnosztikus és terápiás ismeretek átadása az intoxikált betegek szakszerű első ellátása, és sorsuk további intézése érdekében.

Dr. Zacher Gábor „Általános toxikológia” előadásai  letölthető pdf formátumban ezen a linken érhető el.