Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. május 04.
219505 Összes oltás
14121 Beoltott Semmelweis Polgár
Napra pontosan ötven évvel ezelőtt, 1971. április 30-án tették le a Nagyvárad téri Elméleti Tömb (NET) alapkövét. A 88 méteres, 22 emeletes NET máig Budapest harmadik legmagasabb épülete a Parlament és a Szent István Bazilika után.

„A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Rektori Tanácsa 1960. évben javaslatot dolgozott ki, mely szerint az Elméleti Intézetek zsúfoltságát új épülettömb létesítésével kell enyhíteni. (…) Az építkezést a 21. sz. Állami Építőipari Vállalat 1970. június havában kezdte meg. Terveink szerint az épület átadása az egyetemi oktatás, kutatás részére 1975. szeptember hóban lesz” – olvasható a NET 1971. április 30-án kelt alapkőletételi okmányában, amelyet dr. Zoltán Imre akkori rektor, valamint a hivatalban lévő egészségügyi miniszter, dr. Szabó Zoltán írt alá. Az úgynevezett lepényépület (vagyis az intézeteknek helyt adó toronyhoz kapcsolódó lapos, elsősorban oktatási és közösségi célokat szolgáló épületrész) végül 1977 februárjára készült el, így ott az oktatást már az 1976-77-es tanév második félévében meg lehetett kezdeni, ám a teljes épület átadása 1978 februárjára fejeződött be.

A fejlesztésre azért volt szükség, mert az egyetem akkori épületeinek jelentős része még az 1880-as években épült, 500 hallgató részére, míg 1962-ben már mintegy 3000 hallgató járt az intézménybe. A nyilvános tervpályázatot 1963-ban írták ki, amelynek I. díjas tervét Südi Ernő, Wágner László és Gerlóczy Gedeon építészek jegyezték. Az épület végül Wágner László tervei alapján készült el, a kivitelező a 21. sz. Állami Építőipari Vállalat, mai nevén Magyar Építő Zrt. volt.

A NET máig Budapest harmadik legmagasabb épülete, a 22 emeletes toronyház legfelső emeletére 461 lépcső vezet fel. A tömb a lepényépülettel, gazdasági udvarral és a parkolóval együtt 17 780 négyzetméter területen helyezkedik el, a torony- és a lepényépület összes beépített térfogata 134 900 köbméter. Az épület 970 négyzetméteres aulájában található az ország egyik legnagyobb festett ólomüvege is, amely Hincz Gyula alkotása.

A NET alapkőletételtől számított első 45 évének történetéről 2016-ban könyv jelent meg a Semmelweis Kiadó gondozásában, amelyet dr. Anderlik Piroska, az Orvosi Mikrobiológiai Intézet 2018-ban elhunyt professor emeritája, Kövesdi Valéria az intézet asszisztense és Rajna Imre, az épület korábbi biztonságtechnikai és tűzvédelmi vezetője szerkesztett.

Az elmúlt években számos fejlesztés történt az épületben: 2016-ban teljesen megújult a díszterem, amely hagyományosan számos összegyetemi rendezvénynek is helyt ad; 2018-ban az energetikai korszerűsítés során napelemek kerültek a tetőre, amelyek használatával csaknem egyhavi villanyszámla takarítható meg; 2020. június 30-a óta a jubileumi időszak tiszteletére elhelyezett Semmelweis Egyetem fényfelirat díszíti az épület tetejét, amely a város számos pontjáról látszik;  idén tavasszal pedig az épület első emeletének hallgatói terei újultak meg.

A kerek évforduló alkalmából a tömbigazgatóság néhány perces videót készített a NET-ről, amely az aulában elhelyezett monitoron látható majd. Szintén az aulában tekinthetők meg az 50. évfordulóra készített plakátok, amelyek az alapkőletételtől tekintik át az épület történetét, forrásként felhasználva az említett „A Nagyvárad téri Elméleti Tömb 45 éve” c. kiadványt. 

Dobozi Pálma

Felhasznált forrás: a NET honlapja, az 50. évfordulóra készített plakátok

Fotók: Kovács Attila, Adrián Zoltán

Archív fotók forrása: Fortepán, Központi Levéltár, Keszler Péter, Szollár Lajos, NET 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.