Korszakos jelentőségű lépés volt, hogy 2016-ban, egy éves előkészítés után megnyitotta kapuit a Sürgősségi Betegellátó Osztály a Semmelweis Egyetemen – mondta köszöntőjében dr. Merkely Béla, az egyetem rektora. Az indulás körülményeiről szólva felidézte, hogy amikor 2015-ben a Klinikai Központ elnöke és egyben klinikai rektorhelyettes lett, még egy nagyon másként működő egyetem és klinikai struktúra jellemezte az intézményt, amelynek túlnyomórészt tradicionális okai voltak. Ezt követően indult el az egyetem a modern gyógyító, betegellátó intézménnyé válás útján.
A Korányi-projekt részeként megvalósult Központi Betegellátó Épületben (KBE) pedig egy olyan modern, 24 órás akut betegellátási egység jött létre, amely azóta is évente több tízezer embernek nyújt biztonságot, gyors diagnózist és életmentő ellátást.
Az osztály, profiljának bővülését követően 2021-től Sürgősségi Orvostani Klinikaként folytatta működését – összhangban azzal a céllal, hogy minden diszciplína a legmagasabb szinten legyen képviselve egyetemünkön. Az elmúlt évtized nem csupán egy szervezeti egység története, hanem egy olyan szakmai közösségé is, amely elhivatottságával, kitartásával és folyamatos fejlődésre való törekvésével meghatározó szereplője lett Budapest és a régió sürgősségi betegellátásának – hangsúlyozta dr. Merkely Béla.
„2012-ben Gál professzor hívására jöttem az egyetemre, és amíg a Korányi-projekt épülőben volt, egy sürgősségi orvostan és oxiológia tanszéki csoport alakításával kezdtük meghonosítani a sürgősségi orvostant az egyetemen, teljesen új metodológiát hozva az oktatásba” – idézte fel dr. Kanizsai Péter egyetemi docens, a Sürgősségi Betegellátó Osztály első vezetője, aki jelenleg a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Klinikai Központ Sürgősségi Orvostani Tanszék Sürgősségi Betegellátó Osztály vezetője. Dr. Kanizsai Péter visszaemlékezett az indulás nehézségeire, amelyeket meg kellett oldaniuk, mielőtt végül két hét csúszással, június 13-án megnyitott a sürgősségi osztály. Mint kiemelte, már az első napon 17 beteget láttak el, a betegforgalom pedig később gyors növekedésnek indult. Még az első évben megindult az ASLS képzés (Advanced Sepsis Life Support), ami a sürgősségi képzés kötelező eleme azóta is.
Dr. Berényi Tamás, az SBO második osztályvezetője – jelenlegi klinikai főorvosa, tudományos főmunkatársa – a szakmai építkezés és a világ minden sürgősségijének a legnagyobb kihívást jelentő COVID-pandémia éveit idézte fel előadásában. Szavai szerint valószínűleg annak köszönhetően szűrték ki az első koronavírus-fertőzött külföldi diákot Magyarországon, hogy az SBO már akkor követte, milyen járványok jelennek meg a világban. „Amikor pedig tömegével kezdtek érkezni a betegek, át kellett alakítani a sürgősségi működését. Készségszinten alkalmazni kellett mindazt, amit korábban tanítottunk, és amiről azt gondoltuk, hogy a sürgősségi orvostan sajátja: folyamatos krízismenedzsmentet végeztünk a rendelkezésre álló kapacitásokkal, megoldást kellett találni az újabb és újabb problémákra, el kellett sajátítani a különböző védőeszközök használatát – jegyezte meg dr. Berényi Tamás.
Mivel a betegforgalom kiszámíthatatlanul alakult, előfordult, hogy naponta kellett változtatni a potenciális fertőzöttek fogadására kialakított izolációs vörös zóna, illetve a nem fertőzötteket ellátó zöld zóna méretét, és így alakult ki az épület előtti pretriázs, illetve a vörös zónán belül a szenior triázs intézménye is”
– idézte fel a folyamatos alkalmazkodási kényszer szülte új megoldásokat dr. Berényi Tamás. Szintén a járvány hozománya volt, hogy készségszinten elsajátították az orvosok az ágy melletti ultrahanghasználatot, és bebizonyosodott a folyamatos kommunikáció jelentősége is, akár a tudásmegosztás, akár a dolgozók megnyugtatása érdekében.
2021 májusában, a koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt állt fel az SBO és a Sürgősségi Orvostan-Oxiológia Tanszéki Csoport integrációjával a Sürgősségi Orvostani Klinika dr. Varga Csaba egyetemi docens – jelenleg a Semmelweis Egyetem Oxyológia és Sürgősségi Orvostan grémiumelnöke – akkori vezetésével. Az indulás körülményeiről szólva úgy fogalmazott, egyszerre kellett kialakítani az új intézmény működési rendjét, befejezni a 2020-21-es tanév oktatását, illetve a járvány alatt elhasználódott eszközállományt szervizelni vagy pótolni, felújítani az épület bizonyos helységeit, valamint beszerezni egy klinika felszereléséhez szükséges berendezéseket. Szintén nehézséget okozott a járvány miatt a hármas progresszivitási szintnek megfelelő szakorvos, orvos, rezidens és szakápoló létszám feltöltése – ehhez sok segítséget kaptak a Klinikai Központtól és az egyetem vezetésétől.
„Az oktatásszervezés terén előrelépést jelentett, hogy tényleg betegágy közeli oktatást valósítottunk meg, később pedig az is, hogy a klinika átvette és egységesítette az egyetem több karát érintő elsősegély-oktatást” – mondta dr. Varga Csaba, aki kitért arra, hogyan alakították át az oktatást a szervezeti egységben, amelynek köszönhetően nemcsak a hathetes gyakorlatok váltak népszerűbbé, de a hallgatók sürgősségi orvostant érintő tudományos tevékenysége is fejlődött – később pedig a PhD-képzések is elindultak itt. Bővült a klinika nemzetközi tudományos kapcsolatrendszere, növekedett tudományos, klinikai vizsgálati és publikációs tevékenysége is, köszönhetően például a bejövő betegek adatainak strukturált, kutatási célokra alkalmas kezelési feltételeinek megteremtésének. Jelentős előrelépés volt 2023-ban a betegszállítás megszervezése és a mentőállomás kialakítása is.
„Amikor 2025-ben átvettem a klinikát, akkor a betegforgalom tetőzésében bízva indítottunk el több, hatékonyságjavító infrastrukturális és ellátási rendet érintő fejlesztést is. Most egy olyan klinika vagyunk, ami évi több mint 50 ezer beteget lát el nagyjából 300 dolgozóval, ezer négyzetméteren. Emellett 3 karon oktatunk mintegy 2 ezer hallgatót, két kötelező tárgyat és egy szabadon választhatót. Folyamatosan bővül a saját rezindensállomány – most 30 főnél jár. Emellett mintegy 500 külsős szakorvosjelöltet fogadunk évente” – ismertette dr. Fenyves Bánk egyetemi docens, a Sürgősségi Orvostani Klinika jelenlegi igazgatója. Az eredményekről szólva elmondta, hogy az elmúlt évben új betegfelvételi rendet alakítottak ki, megszüntették a fekvőbetegek váróterét, és komoly figyelmet fordítottak a járóbeteg-ellátás fejlesztésére is, ideértve az informatikai lehetőségek minél jobb kihasználását is.
Mindezek eredményeképp miközben 2024-ről 2025-re 14 százalékkal nőtt a betegforgalom, ötödével csökkent a beérkezéstől az első vizsgálatig eltelt idő és mintegy 10 százalékkal az átlagos tartózkodási idő. Az idén eddig újabb 10 százalékos betegforgalom-növekedést tapasztaltak, ennek ellenére sikerült tovább faragni az előbbi mutatókon is.
Mint mondta, szerencsére a klinika létszáma is bővülni tudott, ez pedig többek között az oktatásban részt vevő munkatársak tevékenységének is köszönhető, mivel számos hallgató vagy ápoló tölti itt a szakmai gyakorlatát, majd válik később kollégává.
Hosszabb távon szeretné a teljes sürgősségi életpályamodellt bővíteni, mivel a klinika működése és oktatási tevékenysége meghatározó az akut ellátás szervezésében nemcsak az egyetemen, de Budapesten és a régió tekintetében is.
Ezt követően elismerő oklevelet adott át a klinika 2016-os indulása óta ott dolgozó kollégáknak.
- Dr. Berényi Tamás
- Bíró Krisztián
- Dr. Debreczeni Katalin
- Draskóczi Erika
- Kántor Rudolf Levente
- Moravecz Mónika
- Dr. Pákozdy Ildikó
- Dr. Tuska Erika
- Tüzekkerné Gratzol Krisztina
- Dr. Vass Péter
- Zadravecz Márk József
- Zadravecz-Heider Barbara
- Dr. Zilcz Emília
- Dr. Fenyves Bánk Gábor
Dr. Fenyves Bánk ezután jelentette be, hogy a jövőben a klinika ad otthont dr. Vizúr János állandó fotókiállításának, mivel hisznek abban, hogy egy sürgősségi osztályon nemcsak a betegek és hozzátartozók, de a dolgozók teste, lelke és szelleme egyaránt fontos. „Bízunk abban, hogy a képek hozzájárulnak a betegek gyógyulásához, a hozzátartozók megnyugvásához és a kollégák mindennapjainak szebbé tételéhez” – jelentette ki az igazgató.
Galéria
A szimpózium második felében a résztvevők előadást hallhattak dr. Sóti Ákos tolmácsolásában arról, hogy milyen egy modern adatvezérelt sürgősségi osztály, dr. Hetzman László pedig arról beszélt, milyen lesz a traumatológia és a sürgősségi klinika közös jövője. Dr. Horváth Ákos a mentőszolgálat szemszögéből mutatta be a klinika jelentőségét a közép-magyarországi sürgősségi ellátásban. Ádám Kornél, a SOK operatív igazgatóhelyettese, ápolási vezetője a kiterjesztett hatáskörű ápolók és mentőtisztek jelentőségét ismertette a sürgősségi osztály életében. Dr. Vass Péter az Oxiológia és a Sürgősségi Orvostan szakorvosképzés jövőjébe adott betekintést, míg dr. Bukor Barbara a graduális oktatás aktualitásait ismertette. Kántor Levente az elmúlt tíz év anekdotáit, városi legendáit és néhány valós történetét idézte fel. A rendezvény a sürgősségi ellátás és az SBO-k kihívásait és jövőjét körüljáró kerekasztal-beszélgetéssel zárult, melyen dr. Bognár Zsolt, dr. Pető Zoltán, dr. Diószeghy Csaba és dr. Hetzman László osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
