Elfogadták a 2025. évi számviteli beszámolót. A testület jóváhagyta egyebek mellett a Fogorvostudományi Kar mintatantervének módosítását és a doktori szabályzat aktualizálását. Támogatták a Ritka betegséggel élő személyek és családjaik életút-koordinátora szakirányú továbbképzés elindulását, valamint a hallgatói önkormányzat működését érintő változásokról is döntöttek.

A Szenátus elfogadta a Semmelweis Egyetem 2025. évre vonatkozó, számviteli törvény szerinti éves beszámolóját, amelyet dr. Pavlik Lívia kancellár ismertetett. A beszámoló szerint az intézmény pénzügyileg stabil évet zárt, miközben jelentős vagyonnövekedést ért el. Az egyetem betegellátási bevételei meghaladták a 200 milliárd forintot, míg az állammal kötött oktatási szerződés több mint 50 milliárd forint bevételt biztosított. Az önköltséges hallgatói bevételek 25 milliárd forint felett alakultak, emellett az egyetem közel 10 milliárd forintnyi pályázati forrást használt fel. A 2025-ös év közel 12 milliárd forintos pozitív eredménnyel zárult, amelyet az egyetem beruházásokra és fejlesztésekre fordíthat. A beruházások és felújítások összértéke meghaladta a 30 milliárd forintot, amely részben az infrastruktúra állagmegóvását, részben bővítő fejlesztését szolgálja.

Megszavazták a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) egyes rendelkezéseinek módosítását, amely két fő témát érintett. Az egyik a veszélyhelyzeti szabályok kivezetése, mivel a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emelkedtek. A másik módosítás a foglalkoztatási követelményrendszert érinti. Az új szabály szerint a Klinikai Központhoz tartozó szervezeti egységek vezetői megbízása a 70. életév betöltése után legfeljebb két évre hosszabbítható meg azzal, hogy az így többször meghosszabbított vezetői megbízás legkésőbb a 75. életév betöltéséig tarthat.

A szenátorok támogatták a kognitív viselkedésterápiás konzulens (CBT konzulens) és a kognitív viselkedésterápiás terapeuta (CBT terapeuta) szakirányú továbbképzési szakok mintatantervének technikai jellegű módosításait.

Elfogadták a Fogorvostudományi Kar (FOK) mintatantervének módosításait, aminek főbb pontjai a kari nyári gyakorlatok rendszerének átalakítása, egyes szakdolgozati tárgyak létrehozása, a mesterséges intelligencia oktatásának hangsúlyosabbá tétele, szabadon választható tantárgyak Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központban (NOIKK) történő oktatása, valamint az, hogy a Semmelweis Szimpózium kiváltható legyen a Téli Egyetem nevű tárgy teljesítésével. A Szenátus elfogadta a FOK-on működő, Szenátus által létrehozott egyes bizottságok ügyrendjeinek módosításait is.

A Szenátus támogatásával új szakirányú továbbképzés indulhat az Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK) Egészségügyi Menedzserképző Központjában (EMK) Ritka betegséggel élő személyek és családjaik életút-koordinátora címmel. A cél olyan szakemberek képzése, akik komplex szemléletben tudják segíteni a ritka betegséggel élőket és családjaikat az egészségügyi, szociális és oktatási rendszerek közötti eligazodásban. A képzés létrehozását a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége kezdeményezte, a programot pedig a Semmelweis Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) felváltva indítja majd el, közös szakmai együttműködésben.

Az ülésen a Mentálhigiéné Intézet két szakirányú továbbképzésének módosításáról is döntöttek. A Munkahelyi mentálhigiénés szakirányú továbbképzési szakon a hallgatói visszajelzések alapján gyakorlatorientáltabbá alakítják a tantervet, csökkentik a vizsgák számát, valamint változik a képzés féléves díja. A Laktációs szaktanácsadás szakirányú továbbképzés esetében az óraszámok finomhangolását végzik el, amely nem jelent többletköltséget az intézmény számára, mivel a plusz oktatási feladatokat meglévő oktatói kapacitással oldják meg.

A Doktori Szabályzat elfogadott módosítása több területet érint, egyebek mellett a külsős elnökök részvételének lehetőségét a doktori bizottságokban, a publikációk affiliációs szabályait, valamint a szellemi alkotásokra és publikációs követelményekre vonatkozó előírásokat. Pontosították a doktori képzés megkezdésének feltételeit és a fokozatszerzési eljáráshoz kapcsolódó adminisztratív feladatokat is.

A szenátorok aktuális vezetői pályázatokat, köztük tanszékvezetői, igazgatói és docensi pályázatokat, valamint számos egyéb személyi kérdést is véleményeztek. Szavaztak továbbá a Semmelweis Egyetem Kiváló Oktatója kitüntetés, valamint Professor Emeritus és Professor Honoris Causa címek odaítéléséről.

A májusi ülésen a Szenátus elfogadta a Doktorandusz Önkormányzat hallgatói összetételének a változását a Külső Kutatási Munkákat Véleményező Bizottságban, és jóváhagyták a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) Alapszabályának módosítását. Utóbbi a HÖK demokratikusabb működését, nagyobb átláthatóságot és a nemzetközi hallgatók erősebb bevonását célozza. A változások értelmében több döntés visszakerül a Küldöttgyűlés hatáskörébe, az angol hivatalos másodlagos munkanyelvvé válik, valamint létrejöhet a Nemzetközi Kabinet és az új Szervezetfejlesztési Bizottság. A módosítások emellett szigorúbb összeférhetetlenségi és ösztöndíjszabályokat vezetnek be, illetve korszerűsítik az adat- és iratkezelési előírásokat is.

A szenátorok meghallgatták dr. Kiss Zsolt rektori főtanácsadó prezentációját a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának eredményeiről. Mint elhangzott, 2020 óta az aktív fekvőbeteg-ellátásban az egyetem ma már az országos teljesítmény 10 százalékát adja, miközben a járóbeteg-szakellátásban és több speciális területen is jelentős növekedést ért el. A bővülés nemcsak a betegszámokban, hanem az ellátások komplexitásában és a várólisták csökkentésében vállalt szerepében is megmutatkozik, különösen olyan területeken, mint a szervtranszplantáció, a gyermekgyógyászat és a szívsebészet. A Klinikai Központ a finanszírozási korlátokat meghaladó teljesítményt nyújtott, ugyanakkor gazdálkodása országos összehasonlításban is kiemelkedően hatékony maradt. Az előadás arra is rámutatott, hogy az egyetem jelentős, részben finanszírozatlan többletfeladatokat vállal a betegellátásban, amelyek hosszú távon további finanszírozási és kapacitásbővítési döntéseket tesznek szükségessé. Dr. Kiss Zsolt röviden ismertette a fontosabb fejlesztéseket és beruházásokat is (pl.: NOIKK, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Diagnosztikai és Terápiás Központja, onkológiai intervenciós részleg, Szent Rókus Egészségközpont, gyermek MR-vizsgáló és váró stb.) hangsúlyozva, hogy ezek a gyógyítás, oktatás és kutatás egymást erősítő rendszerét fejlesztik.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem