Dr. Szél Ágoston szerint az elengedhetetlen szerkezeti átalakítások és személyi változások idén befejeződtek az egyetemen. „Hitem szerint ezzel nemcsak az elkerülhetetlen korrekciók és kiigazító intézkedések végére érkeztünk, hanem már elkezdhetjük élvezni a változások gyümölcseit is, és minden erőnkkel az előttünk álló új feladatokra összpontosíthatunk” – fogalmazott a Semmelweis Napi ünnepségen a rektor.
Az egyetem vezetőjeként eltöltött első évvel kapcsolatban felidézte: a 2012/13-as tanév az egyetemi folyamatok áttekintésének, megismerésének éve volt. Mint mondta, a tanulságok alapján – összhangban a meghirdetett rektori programmal – megteremtették a felsővezetői struktúraátalakítás kodifikációs alapjait, a második évben pedig megvalósították a megkívánt szerkezeti és elengedhetetlen személyi változásokat. Az intézkedések végrehajtásával a helyzetértékelés és a szerkezetátalakítás mára befejeződött – hangsúlyozta.
Emlékeztetett arra, hogy a Szenátus számos új szabályzatot fogadott el a ebben a tanévben, amelyek mind a az intézmény működtetésének jogszerűbbé és racionálisabbá tételét tűzték ki célul. Kiemelte: éves szinten mintegy 1-1,5 milliárd forint kiáramlását tudják ezekkel az intézkedésekkel megakadályozni. Ennek kapcsán megköszönte a programot megvalósító vezető munkatársai fáradozásait, illetve az egyetem egész közösségének a megértést, valamint a tárgyszerű visszajelzéseket, melyek elősegítették a jog- és célszerűség, vagyis „a Szkülla és Karübdisz közötti nehéz navigációs feladatok megoldását”.
Dr. Szél Ágoston kitért arra: az évzáró mérlegéből nem hiányozhat két közeljövőben bekövetkező esemény megemlítése sem. Felidézte, hogy közel másfél évtizede – a fenntartó döntése nyomán – a Semmelweis Egyetem integrálódott a Testnevelési Egyetemmel (TF) és a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemmel (HIETE). Ez az integráció a Semmelweis Egyetem minden erre irányuló törekvései ellenére sem bizonyult időtállónak – összegezte, hozzátéve: miközben az Egészségtudományi Kar felzárkózása és valódi egyetemi karrá válása sikertörténet volt, addig HIETE-vel és a TF-vel ez nem így történt. Előbbi röviddel az integráció után igen jelentős adósságállományt hátrahagyva kivált, a TF önállóvá válása pedig az előttünk álló hónapok ellentmondásos történése lesz. Úgy látja, rektorként mindent megtett azért, hogy a TF igazi egyetemi karrá alakulhasson, számos akadályozó tényező miatt ez nem sikerülhetett. „Törekvéseim középpontjában a békés elválás és az esetleges későbbi együttműködési lehetőségek biztosítása áll. Leszögezem: mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a két intézmény finanszírozási viszonyainak rendezése során ne fordulhasson elő még egyszer az idegen adósságállomány méltatlan és egyoldalú átvállalásának kényszere” – közölte a rektor.
Beszélt arról is, hogy a jelenlegi helyzetben a kérdőjelek számát tovább szaporítja, hogy a hírek szerint a közeljövőben bevezetik kancellária intézményét a felsőoktatási intézményekben. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a felsővezetői szerkezetátalakítás során már létrehozták a kancellár feladatkörét betöltő felsővezetői kategóriát, az operatív főigazgatót. „Határozottan elválasztva a gazdasági főigazgatói szerepkörtől, ezzel mintegy elébe mentünk a kormányzati szándéknak” jelentette ki. Véleménye szerint a leendő kancellár jogkörében keveredhet az egyetemi érdekek és a fenntartói érdekek érvényesítése. „Mindent megteszek, hogy egyetemünk kancellárja olyan személy legyen, aki a rektor első számú munkatársaként az oktatás, kutatás és betegellátás hármas egységének megtartásában, az eddig elért eredmények stabilizálásában vagyis és az egyetem financiális egyensúlyának biztosításában egyszerre legyen érdekelt” – szögezte le dr. Szél Ágoston.
A rektor az ünnepségen a hagyományápolás és az innovációs készség egyidejű szükségszerűségét hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy 30 évvel ezelőtt egy meghatározó jelentőségű innovatív lépés volt az idegen nyelvű képzés bevezetése, amely nemcsak a bevételi egyensúlyt javította, hanem óriási mértékben hozzájárult az egyetem elismertségéhez is az egész világban. Szavai szerint ennek ékes bizonyítéka, hogy két héttel ezelőtt igen sikeres Nemzetközi Alumni Találkozót rendezett az egyetem, ahol a régi hallgatók mellett Montgomery professzor, a Német Orvosi Kamara elnöke is megjelent díszvendégként és ünnepi szónokként, aki nagy elismeréssel szólt az itt végzett orvostan hallgatók kiemelkedő szakmai teljesítményéről.
Az idei tanév nagy jelentőségű eseményei közt említette az Akadémiai Egészségügyi Intézmények Társaságával közösen rendezett, 60 ország részvételével lezajlott kongresszust, melynek fontos üzenete volt, hogy az oktatás, a kutatás és a betegellátás szervezeti egysége biztosítja az orvosképzés leghatékonyabb formáját. Szólt arról is, hogy dinamikusan fejlődtek az egyetemközi kapcsolatok a most lezáruló tanévben, külön kiemelve a Massachusetts-i Egyetemmel beinduló közös képzést, illetve az Asklepios Campus Hamburg új vezetésével kialakított, új alapokra helyezett együttműködést. Fontosnak tartja a NATO-val 2011-ben kötött keretszerződés erőteljes fejlődését is, melynek kapcsán a Semmelweis Egyetem volt a helyszíne és egyik szervezője az Egészségügyi Haderővédelmi Konferenciának.
Dr. Szél Ágoston jelezte, büszke a legfrissebb világranglistára, a leideni egyetem 2014-es rangsorára, melyen tavaly még nem kaptunk helyezést, idén azonban az 541. helyre sorolták a Semmelweis Egyetemet, elsőként a hazai szakegyetemek között.
Zárásul arról beszélt, hogy véleménye szerint egy ország nehéz helyzetéből mindig is a képzett, cselekvésre kész, önzetlen emberek jelentették az egyetlen igazi kitörési pontot, az egyetemeknek pedig ebből a szempontból mindig kiemelt jelentőségük volt a történelem során. Az egyetem „legősibb hivatása gyűjteni, terjeszteni és gyarapítani az emberi tudást. Második feladata kis számban nevelni a jövőnek tudósokat, akik majd ezt a hivatást tőlünk átveszik. Újabb eredetű, de nem kevésbé magasztos az egyetemnek harmadik hivatása: a haza számára polgárokat nevelni, akik el vannak látva a szellem fegyverével” – idézte Szent-Györgyi Albert szavait, amelyek – mint fogalmazott – az egyetem hármas feladatáról ma aktuálisabbak, mint valaha. „Rektori terveimet a jövőben is a Nobel-díjas tudós útmutatása szerint kívánom megvalósítani” – zárta beszédét dr. Szél Ágoston.
Dr. Tretter László, az Orvosi Biokémiai Intézet megválasztott igazgatója ünnepi beszédében kiemelte: ezen a napon Semmelweis Ignácra, a „legnagyobb magyar orvosra” emlékezünk. Életútját felidézve emlékeztetett arra, hogy amikor Semmelweis fiatal tanársegédként elkezdett dolgozni, akkor a bécsi szülőintézetben volt olyan hónap, amikor a szülő nők 30 százaléka esett áldozatul a gyermekágyi láznak. 1847. május végén tette kötelezővé a boncoláson részt vevők számára a vizsgálatok előtti kézfertőtlenítést, melynek következtében a gyermekágyi halálozás az év végére a minimálisra csökkent.
A körülményeket és a kor jellemzőit ismertetve szólt arról is, hogy Semmelweis végül több okból nem maradhatott Bécsben, egyebek mellett azért, mert rebellis volt, és mert a központi hatalom, illetve a klinika rossz viszonya miatt elsőre nem kapta meg a magántanári kinevezését. Hazatelepülése után Semmelweis Magyarországon számos feladatot kapott és funkciót látott el. Érdekesség, hogy míg Bécsben akkoriban csak németül, Budapesten három nyelven folyt az orvosi oktatás.
A nagy felfedezés után eltelt tíz év, de a világ nem vett tudomást erről. Semmelweis azt hitte, tanai magától utat törnek, nem volt a politikai korrektség híve, az igazsága túl egyszerű volt, ráadásul ez volt az időszak, amikor a boncolás révén napról-napra újabb és újabb felfedezéseket tettek az orvosok – sorolta az okokat dr. Tretter László. Végül Semmelweis 1860-ban írta meg könyvében a felfedezését.
Mit tanít nekünk az élete? – tette fel a kérdést a megválasztott igazgató. A válasz: tehetséget és szorgalmat, a tudomány és a beteg ember iránti feltétlen odaadást, alázatot. Markusovszky Lajos írta róla: „a tanért, melyet hirdetett, nem csak szóval küzdeni, de életével is jót állani kész volt”. Ennek a példának követéséhez kívánok mindannyiunknak észt, erőt, szent akaratot és erkölcsi szilárdságot – közölte dr. Tretter László.
Az ünnepség a Semmelweis Egyetem Kopp Mária Média Díj és Hírszerkesztői Díj átadásával folytatódott. A Semmelweis Egyetem Kopp Mária Média-díját idén megosztva kapta: Szekér Szimonetta, az Origo Tudomány és Egészség rovatának munkatársa és Kránitz Balázs, a Kossuth Rádió Közelről című műsorának munkatársa. A Hírszerkesztői-díjat idén Gál Ildikó, az Inforádió munkatársa vehette át.
Az ünnepségen adták át a Pro Universitate Díjakat is. E díjban azok részesülhetnek, akik több éves kimagasló tevékenységükkel hozzájárultak az egyetem célkitűzéseinek magas szintű megvalósításához. A Szenátus Pro Universitate Díjat adományozott dr. Benedek Szabolcs szakorvosnak (III. sz. Belgyógyászati Klinika), dr. Bitter István igazgatónak (Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika), dr. Enyedi Péter egyetemi tanárnak (Élettani Intézet), dr. Gera István igazgatónak (Parodontológiai Klinika), dr. Sándor Péter nyugalmazott egyetemi tanárnak (Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet). Nyugállományba vonulása alkalmából Pro Universitate Díjat kapott Török Ilona rendszerszervező-üzemgazdász (Operatív Főigazgatóság, Alkalmazásüzemeltetési Osztály). A Pro Universitate Díj ezüst fokozatában részesült posztumusz dr. Roska Tamás nyugalmazott egyetemi tanár Pázmány Péter Katolikus Egyetem A díjat dr. Roska Tamásné, az elhunyt özvegye vette át.
A Szenátus az egyetem tíz leköszönő tanszékvezetőjének arany pecsétgyűrűt adományozott: Dr. Ádám Veronikának (ÁOK Orvosi Biokémiai Intézet), dr. Bitter Istvánnak (ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika), dr. Csillag Andrásnak (ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet), dr. Nagy Károlynak (ÁOK Orvosi Mikrobiológiai Intézet), dr. Ondrejka Pálnak (ÁOK II. Sz. Sebészeti Klinika), dr. Rosivall Lászlónak (ÁOK Kórélettani Intézet), dr. Tulassay Tivadarnak (ÁOK I.Sz. Gyermekgyógyászati Klinika), dr. Gera Istvánnak (FOK Parodontológiai Klinika), dr. Blázovics Annának (GYTK Farmakognóziai Intézet), illetve dr. Klebovich Imrének (GYTK Gyógyszerészeti Intézet). A leköszönő tanszékvezetők munkásságát a dékánok méltatták.
Ezt követően a kinevezések átadása következett. A Központi Szervezeti Egységeknél meghosszabbították dr. Pop Marcel (Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósága) és dr. Kovács Éva (Nyelvi Kommunikációs Központ) igazgatói megbízatását. A Központi Könyvtár új főigazgatója Szluka Péter lett. Az Általános Orvostudományi Karon meghosszabbították dr. Szabó András (II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika) és dr. Szendrői Miklós (Ortopédiai Klinika) igazgatói kinevezését. Tanszékvezető marad dr. Kalabay László (Családorvosi Tanszék), dr. Perczel Forintos Dóra (Klinikai Pszichológiai Tanszék) és dr. Horkay Ferenc (Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinika, Szívsebészeti Tanszék). 
Új vezetőként vehette át kinevezését dr. Nagy Zoltán Zsolt igazgató (Szemészeti Klinika), dr. Máthé Zoltán igazgató (Transzplantációs és Sebészeti Klinika), dr. Kanizsai Péter tanszéki csoportvezető (Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Sürgősségi-Orvostan – Toxikológiai Tanszéki Csoport), dr. Tretter László igazgató (Orvosi Biokémiai Intézet), dr. Szabó Dóra igazgató (Orvosi Mikrobiológiai Intézet), dr. Windisch Péter igazgató (Parodontológiai Klinika), dr. Béni Szabolcs igazgató (Farmakognóziai Intézet), és dr. Antal István igazgató (Gyógyszerészeti Intézet).
A Szenátus az egyetem hat nyugállományba vonult egyetemi tanárának ítélte oda a Professor Emeritus címet: dr. Fekete Györgynek (II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika), dr. Kollai Márknak (Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet), dr. Nyáry Istvánnak (Idegsebészeti Tanszék), dr. Papp Zoltánnak (I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika), dr. Szalay Ferencnek (I. Sz. Belgyógyászati Klinika), és dr. Tulassay Zsoltnak (II. Sz. Belgyógyászati Klinika). Az erről szóló oklevelet az ünnepségen vehették át.
Az ünnepségen ezután a docensi kinevezéseket, majd a kiváló dolgozói kitüntetéseket, a rektori-, a dékáni– és főigazgatói dicséreteket adták át. A habilitációs képesítés odaítéléséről szóló okleveleket dr. Ádám Veronika, a Habilitációs Bizottság elnöke és dr. Szél Ágoston nyújtotta át azoknak, akik a 2013-2014-es tanévben habilitációs képesítést szereztek. Végül az alapítványi díjazottak ismertetése következett. Elsőként a Regöly-díjakat, majd a Dr. Rácz István Alapítvány díjait adták át.
A Semmelweis Nap koszorúzásairól szóló beszámolónk az alábbi linkre kattintva olvasható.
Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem, Szigetváry Zsolt
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
