Igen, valóban ezt a kérdést feszegetném. „De minek? Meg egyáltalán hogyan? Kisebb gondom is nagyobb annál, hogy most sportolok-e otthon vagy sem. Ú, lehet, hogy mégsem lenne elvetendő gondolat. Mivel kezdjem? Tornázzak egyedül? Keressek egy YouTube videót? Úgyis feladom félúton, nem tudnak rám szólni, hogy folytassam.”
Ha ezen, vagy esetleg egy ijesztően hasonló gondolatspirálon már végigmentél, akkor szerintem ezt olvasd el.
Egyszer-kétszer végigpörgettem már ezt a kört magamban még a karantén első napjaiban. Lehet ez szakmai ártalom, mert mi történik, ha egy reggeltől estig mozgó gyógytornász tanoncnak azt mondják, hogy csücsülj le és határozatlan ideig maradj nyugton. Első nap elképesztően élvezi az ember, újragondolja a dolgokat, tulajdonképpen macskának kellett volna születnie, hiszen akkor egész nap ezt űzhetné, és még szeretnék is érte!! (ne tagadd, hogy te is elgondolkoztál már ezen). Viszont elérkezik a második nap. Esetemben ez elég volt a változtatások kieszközölésére, de teljesen rendben van, ha másnak ez csak egy vagy kettő hét múlva, esetleg egyáltalán nem jön el. Mindenki máshogy dolgozza fel a helyzetet és teljesen rendben van, ha nem a mozgás az első. Aki viszont eljutott a pontra, hogy „oké, mozogjunk, de mit és mikor”, annak adnék pár jó tippet, amik nálam beváltak:
1, Alakíts ki egy napirendet.
Nem hajszálpontosságra gondolok, hanem csak körülbelül, mikor kelsz, mikor eszel, mikor tanulsz, mikor van szabadidő (erről sem szabad megfeledkezni!). Ebbe a beosztásba bele lehet iktatni egy edzés részt. Ilyenkor nem veszi el mástól az időt, mert ezt erre szánjuk. Egyéni, hogy ki hova illeszti be ezt a programot. Órarendtől és bioritmustól függ, ezért mindenki találja meg a számára megfelelő időintervallumot.(ez a házi feladat)
Sokat segít, ha nem egyedül vágsz bele, hanem ott van veled a testvéred / anyukád / apukád / barátok, akár online is, egy videóhívásban. Ez azért hasznos, mert tudjátok húzni egymást, ha neked éppen nincsen kedved megmozdulni se, de a húgod ugrál, hogy márpedig edzés idő van, akkor sokkal könnyebb nekikezdeni. Az edzés 10. percében már hálás leszel neki, hogy nem hagyott punnyadni.
3,Nem kell bizonyítani senkinek.
Sokféle mozgásforma közül választhatsz. Teljesen belefér az is, ha egy nap csak 15 perces átmozgatáshoz van kedved, amikor minden irányba hajlongsz egyet, érzed, hogy még megvannak a tagjaid és utána befejezed. Ez rendben van. Tényleg. Amikor meg olyan lábbal kelsz, hogy ma a hegyet is arrébb viszed, akkor lehet a keményebb edzéseket végigcsinálni. Mindegy melyiket választod, mert mind a kettővel többet tettél a testi és lelki egészségedért, mint azzal, ha el sem kezded. Itt kanyarodnék is a következő pontra.
4, Tarts pihenőnapot,
amikor tényleg semmit sem csinálsz. Erre is szüksége van a szervezetnek, ilyenkor megpihensz. Nem kell átlendülni a ló túloldalára és mindennap végigtolni a 90 perces súlyzós edzéseket. Ismerd fel, hogy mikor van szükséged pihenésre, vedd észre a jeleket, ha fáradsz.
Az egésznek az a lényege, hogy figyelj oda magadra, mi az, ami jólesik, mi az, amihez kedved lenne. Nagyon sok edző tart most online órákat, érdemes szétnézni akár Facebookon, akár YouTubeon. Úgy gondolom, hogy fontos utánanézni annak, hogy ki tartja az edzést, mennyire szakszerűek a mozdulatok. Csak olyan edzést válasszunk, ahol úgy érezzük, hogy az ízületeink nincsenek veszélynek kitéve. Semmi baj nincs akkor, ha egy edzést félúton abbahagyunk azért, mert úgy észleljük, hogy bizonyos feladatok többet ártanak, mint használnak. Ez egy kísérletezős időszak, mindenki próbálkozik és ez így van jól.
Ha menet közben bárkiben felmerülne kérdés ezzel vagy bármi egyébbel kapcsolatban, akkor változatlanul fordulhattok hozzánk, a Kavics továbbra is vár mindenkit!
Vigyázzatok magatokra, a családotokra, kutyára, macskára, aranyhalra, kinek mi van otthon! 🙂
Epres Laura Lotti, gyógytornász hallgató