Hazánk a kanyaróoltás tekintetében kitüntetett helyzetben van, ugyanis azon négy EU-tagország közé tartozik, ahol a pandémia alatt és után is sikerült fenntartani az 1. és 2. kanyaróoltás tekintetében a 95%-ot meghaladó átoltottsági arányt az oltandó korosztályokban. Emiatt lehetséges, hogy a két szomszédunknál, Ausztriában és Romániában is zajló kanyarójárvány miatt fokozódó behurcolási kockázat ellenére sem alakult ki nálunk járvány. 2024. 1-6. hetében csak két oltási koron aluli csecsemő importált megbetegedését és egy, nem Magyarországon született fiatal importált esethez kapcsolódó kanyaró megbetegedését regisztrálták. (1-2-3) (ábra)

ábra

Az országosan magas átoltottsági szint sem feltétlenül jelent egyenletesen magas védettséget valamennyi közösségben. Erre emlékeztet a 2017. évi kanyarójárvány, amely a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátóközpont Makói tagintézményében kezdődött, és az első megerősített esetek egészségügyi dolgozók voltak. Akkor épp Romániában zajlott egy nagy kanyarójárvány, ahonnan a fertőzést behurcolták a kórházba. A 2017-es makói kanyarójárvány emlékeztet arra, hogy behurcolt megbetegedésekre folyamatosan számítani kell, és ezért a betegellátásban dolgozók vannak a fertőzés veszélyének leginkább kitéve. Az egészségügyi ellátás első vonalában dolgozók tudásán, felkészültségén nagyon sok múlik, hiszen ha időben felmerül bennük a betegség gyanúja, és késlekedés nélkül megfelelő intézkedéseket hoznak, akkor ezzel megakadályozhatják, hogy járvány alakuljon ki.

Kockázatértékelés

Az ECDC gyors kockázatértékelési módszertana szerint a teljes kockázatot a fertőzés bekövetkezésének és a súlyos lefolyás valószínűségének a kombinációja határozza meg. (táblázat) (5)

Súlyos lefolyású megbetegedés: másodlagos tüdőgyulladás, egyéb bakteriális fertőzések, akut agyvelőgyulladás, egyéb szövődmények, halál.

A hazai jó átoltási arányok mellett a kanyaró megbetegedés teljes kockázata az alábbi csoportokban emelkedett:

  • 15 hónaposnál fiatalabb gyermekek,
  • várandósok,
  • immunkárosodottak,
  • rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők,
  • 1969 és 1989 között születtek, akik nem részesültek két dózisból álló védőoltási sorozatban,
  • bármely korúak, akik hiányos alapimmunizálásban (< 2 oltás) részesültek (pl. nem Magyarországon születtek, jártak iskolába, ezért nem a magyarországi oltási naptárnak megfelelően részesültek védőoltásban).

Javasolt az oltás:

  •  a kanyarójárvány által érintett országokba utazóknak, ha
    • nem, vagy csak hiányosan/részleges részesültek alapimmunizálásban, pl. nem a magyarországi oltási rend szerint kaptak védőoltást (0 vagy 1 oltást kaptak)
    • 1969 és 1989 között születtek, és nem részesültek két védőoltásban. Közülük is különösen azoknak ajánlott a védőoltás, akik
      • egészségügyi dolgozók,
      • gyermeket terveznek,
      • környezetükben 15 hónaposnál fiatalabbak, várandósok, illetve immunkárosodottak élnek.

Az 1978 után Magyarországon születettek a hazai előírások szerint csaknem kivétel nélkül két oltásban részesültek, mert 1989-ben, amikor az újraoltást bevezették, ők már 11 évesek voltak. Ezért esetükben nem szükséges újabb oltás, ha a kötelező oltásokat rendben megkapták.

Az 1969 előtt született személyek döntő többsége természetes átvészeltség révén védett a kanyaróval szemben. Ha az utazó biztos abban, hogy nem volt kanyarós és kéri a védőoltást, akkor javasolt beoltani.

15 hónapos kor alattiaknak nem javasolt az utazás. Ha halaszthatatlan az utazás, előre lehet hozni a 15 hónapos korban esedékes oltást. Ha 9-12 hónapos kor között történik az első MMR-oltás, ezt 15 hónapos korban meg kell ismételni.

Egyéb javasolt intézkedések a kanyaróveszély elkerülésére:

  •  az utazás elhalasztása;
  • tájékozódás az úti célnál, tudnak-e kanyarós megbetegedésekről, járványról;
  • akinél láz, légúti tünetek jelentkeznek az utazás/vendégfogadás után, az maradjon otthon, ne menjen közösségbe, hogy ne fertőzhessen meg másokat;
  • kerülendő a zsúfolt helyek látogatása (bevásárlóközpont, több helyről összesereglő családi találkozók);
  • javasolt a légúti higiénés etikett és a kézhigiénés szabályok betartása.

Több előny származik-e a kanyaró elleni védőoltásból, mint amekkora a kockázata?

Ezt a kérdést úgy érdemes megvizsgálni, hogy összehasonlítjuk, mekkora a kockázata a kanyarófertőzésnek a fogékony emberekre, és mekkora a kockázata a védőoltásnak a beoltottakra. 

Milyen és mennyi kedvezőtlen egészség-következménnyel kell számolni kép letölthető PDF formátumban.

Kapcsolódó információk:

  1. Oltások története Magyarországon
    http://www.oltasbiztonsag.hu/?V%E9d%F5olt%E1sok-bevezet%E9se-%E9s-f%F5bb-v%E1ltoz%E1sai-Magyarorsz%E1gon&pid=121
  2. Életkorhoz kötött kötelező védőoltások teljesítése Magyarországon (OSAP 1566)
    https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/vedooltasok/Vedooltasok_eves_jelentesek
  3. Heti jelentés a hazai járványügyi helyzetről
    https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/Fertozo_betegsegek/fertozo
  4. European Centre for Disease Prevention and Control. Measles on the rise in the EU/EEA: considerations for public health response. 16 February 2024. Stockholm: ECDC; 2024. elérhető: https://www.ecdc.europa.eu/sites/default/files/documents/measles-eu-threat-assessment-brief-february-2024.pdf

Összeállította az  

RRF-2.3.1-21-2022-00006 Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projekt