Mára egyre nagyobb jelentőséggel bír egy adott lakosság demográfiai, társadalmi-gazdasági helyzetének jellemzése, betegségterheinek azonosítása, valamint ezek összefüggéseinek vizsgálata. A TÉR-EPI elnevezésű kutatási projektünk célja a magyar lakosság megbetegedési és halálozási mutatóinak térbeli és időbeli elemzése, különös tekintettel a SARS-CoV-2 világjárvány rövid-, közép- és hosszútávú egészséghatásaira.

A TÉR-EPI rendszer alkalmas az egészségi állapot, illetve az azt befolyásoló tényezők mutatóinak térképes ábrázolására, továbbá a különböző egészségi állapotokat, illetve az azokat befolyásoló tényezőket leíró indikátorok szerinti, nemenkénti, korcsoportonkénti és vizsgálati időszak szerinti gyors lekérdezésére, letöltésére dinamikus, interaktív formában. A kiválasztott (paraméterezett) indikátor területi eloszlásának gyors, azonnali megjelenítése a felhasználó igényei szerint megyei, járási, települési szintű bontásban lesz könnyen hozzáférhető.

Jelenleg a PILOT már elérhető:
    ⇓

TÉR-EPI PILOT

Jelenleg a TÉR-EPI PILOT használatával megyei  és járási szinten elemezhetők a halálozás területi egyenlőtlenségei, és azok időbeli alakulása (trendje) 2007-2021 közötti időszakban halálozási főcsoportok szerint, nemenként, 3 korcsoportban (0-x éves, 25-64 éves és 65-x éves). A COVID-19 miatt halálozás területi egyenlőtlenségei pedig 2020-2021 évek esetében, szintén megyei és járási szinten és a 3 korcsoportra vonatkozóan elemezhetők.

A TÉR-EPI PILOT az alábbi (zöld) gombra kattintva elérhető:

TÉR-EPI  PILOT

A TÉR-EPI PILOT használatával kapcsolatos észrevételeit az alábbi kérdőíven várjuk (kék gomb):

TÉR-EPI PILOT kérdőív

A TÉR-EPI PILOT módszertani útmutatója és használati segédlete az alábbi gombokra kattintva érhető el:

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

HASZNÁLATI SEGÉDLET

 

Bővebben

TÉR-EPI – térepidemiológiai rendszer

A járványok térbeli és időbeli terjedésének, valamint a súlyos lefolyás okozta rövid-, közép- és hosszútávú betegségterhek földrajzi eloszlásának kutatása alapvető fontosságú a célcsoportok meghatározásához, megelőző intézkedések kidolgozásához, előrejelzések készítéséhez, valamit az egészségügyi ellátórendszer helyi sajátosságokat figyelembe vevő kapacitásainak tervezéséhez.

A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ az Egészégbiztonság Nemzeti Laboratórium (ENL) keretében olyan népegészségügyi szakmai információs rendszert fejleszt, mely a legmodernebb térinformatika alkalmazásával, térepidemiológiai módszerek segítségével képes elemezni és bemutatni a lakosság megbetegedési, halálozási viszonyait, kockázati tényezőit és a népegészségügyi programok/beavatkozások eredményeit. E szakrendszer segítségével a magyar lakosság morbiditási és mortalitási mutatóinak átfogó, térbeli és időbeli elemzése végezhető el, különös tekintettel a COVID-19 világjárvány rövid-, közép- és hosszútávú egészséghatásaira.

A lakosság egészségi állapotának és az azt befolyásoló egyes tényezőknek a jellemzését a TÉR-EPI szakrendszerből letölthető, különböző indikátorok (illetve azok megjelenítésének) segítségével támogatják az ESK szakemberei.

Indikátorként olyan paraméterek vagy számszerűsíthető értékekek (mutatók) szerepelnek, amelyek információt nyújtanak egy egészségi állapotot jellemző, vagy azzal kapcsolatba hozható, meghatározott jelenségek, a környezet, vagy egy földrajzi terület lakosságának helyzetéről/sajátosságairól.

Epidemiológiai szakmai szempontból azok az indikátorok kerülnek kiválasztásra, amelyek segítséget nyújthatnak annak megítéléséhez is, hogy milyen szintű az egészségpolitikai célok elérése az adott területen, mik a fejlesztendő népegészségügyi/egészségügyi prioritások.

A TÉR-EPI rendszer tehát a megfelelő és megbízható egységes, nemzetközileg elfogadott módszertannal számolt mutatói révén – könnyen hozzáférhető módon – segíti a felhasználót egy adott lakosság egészségi állapotának alapvető szintű megismerésében, jellemzésében. A fellelhető/letölthető információk segítségével készített „területi helyzetképek, profilok” által meghatározhatók nemcsak az adott lakosság körében létező egészségproblémák, betegségterhek, hanem lehetséges e problémák priorálása is.

Publikációk

Publikációk

  1. Piko, P., Jenei, T., Kosa, Z., Sandor, J., Kovacs, N., Seres, I., Paragh, G., & Adany, R. (2023). Association of CETP Gene Polymorphisms and Haplotypes with Cardiovascular Risk. International journal of molecular sciences, 24(12), 10281. https://doi.org/10.3390/ijms241210281
  2. Piko, P., Llanaj, E., Nagy, K., & Adany, R. (2023). Genetic Background of Metabolically Healthy and Unhealthy Obesity Phenotypes in Hungarian Adult Sample Population. International journal of molecular sciences, 24(6), 5209. https://doi.org/10.3390/ijms24065209
  3. Oroszi, B., Juhász, A., Nagy, C., Horváth, J. K., Komlós, K. E., Túri, G., McKee, M., & Ádány, R. (2022). Characteristics of the Third COVID-19 Pandemic Wave with Special Focus on Socioeconomic Inequalities in Morbidity, Mortality and the Uptake of COVID-19 Vaccination in Hungary. Journal of personalized medicine, 12(3), 388. https://doi.org/10.3390/jpm12030388
  4. Oroszi, B., Juhász, A., Nagy, C., Horváth, J.K., McKee, M., Ádány, R. (2022). A COVID-19 járvánnyal összefüggő megbetegedések és halálozások egyenlőtlen terhei, valamint összefüggésük a társadalmi-gazdasági helyzettel Magyarországon a második járványhullám alatt. Népegészségügy, 99 : 1 pp. 76-91.
  5. Oroszi, B., Juhász, A., Nagy, C., Horváth, J. K., McKee, M., & Ádány, R. (2021). Unequal burden of COVID-19 in Hungary: a geographical and socioeconomic analysis of the second wave of the pandemic. BMJ global health, 6(9), e006427. https://doi.org/10.1136/bmjgh-2021-006427
  6. Juhász, A., Nagy,  Cs., Oroszi, B., Ádány, R. (2022). A COVID-19 megbetegedés, halálozás és oltottság alakulása és összefüggése a társadalmi-gazdasági helyzettel a 2–4. járványhullámok idején, Magyarországon. Népegészségügy, 99 : 1, pp. 92-104.

Partnerek

Többlethalálozás monitorozása

Általános többlethalálozás monitorozása – hetenkénti frissített adatokkal

Relatív halálozás a 2014-2019 évek azonos időszak halálozásához viszonyítva, (korra, nemre standardizálva), Magyarországon heti frissítésben itt letölthető:

2024.06.12-i frissítés letöltése
2024.06.07-i frissítés letöltése
2024.05.30-i frissítés letöltése
2024.05.22-i frissítés letöltése
2024.05.15-i frissítés letöltése
2024.05.08-i frissítés letöltése
2024.05.02-i frissítés letöltése
2024.04.26-i frissítés letöltése
2024.04.17-i frissítés letöltése
2024.04.10-i frissítés letöltése
2024.04.03-i frissítés letöltése
2024.03.28-i frissítés letöltése
2024.03.21-i frissítés letöltése
2024.03.14-i frissítés letöltése
2024.03.06-i frissítés letöltése
2024.02.29-i frissítés letöltése
2024.02.22-i frissítés letöltése
2024.02.15-i frissítés letöltése
2024.02.07-i frissítés letöltése
2024.02.01-i frissítés letöltése
2024.01.26-i frissítés letöltése
2024.01.17-i frissítés letöltése
2024.01.12-i frissítés letöltése
2023.12.20-i frissítés letöltése
2023.12.13-i frissítés letöltése
2023.12.07-i frissítés letöltése
2023.11.30-i frissítés letöltése
2023.11.23-i frissítés letöltése

2023.11.16-i frissítés letöltése

Adatok forrása:
Halálozás
Központi Statisztikai Hivatal, Elektronikus Anyakönyv
Népesség
Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság

Módszer
Heti/napi többlethalálozás
A heti/napi többlethalálozást a 2014-2019 közötti időszak megfelelő hetében/napján történő halálozáshoz viszonyítva határoztuk meg.