„A hosszú élet kulcsa a mindennapi szokásokban rejlik” – Dr. Szolnoki Nikolett előadása a kék zónákról

Március 30-án ismét megtelt a Semmelweis Szalon, ahol ezúttal a hosszú, egészségben eltöltött élet kérdéskörét járták körül a részvevők Dr. Szolnoki Nikolett előadásában. 

Nem csak a diéta

A kék zónák (Okinawa, Szardínia, Ikaria, Nicoya, Loma Linda) olyan földrajzi területek, ahol a lakosság körében kiemelkedően magas a 100 év feletti életkort megélők aránya, és az emberek hosszabb ideig maradnak egészségesek és aktívak. Ez pedig nem egyetlen étrend vagy tudatos egészségprogram eredménye, hanem sokkal inkább az olyan életkörnyezeteké, ahol az egészséges viselkedésformák beépülnek a mindennapi rutinba.
A fizikai aktivitás nem elkülönített, erőltetett tevékenység, hanem a hétköznapi élet része: gyaloglás, ház körüli munka, kertészkedés. Az alacsony intenzitású, folyamatos mozgás hosszú távon jelentős egészségvédő hatással bír.

Emellett kutatások alapján megállapítható az is, hogy az élettartam genetikai meghatározottsága mérsékelt. A rendelkezésre álló adatok szerint a genetikai tényezők aránya körülbelül 20–25%, míg az életmódbeli és környezeti hatások ennél dominánsabb szerepet játszanak.

Ez összhangban áll a széles körben alkalmazott Lalonde-modell megállapításaival, amely az egészségi állapot alakulásában az életmód elsődleges szerepét hangsúlyozza.

Táplálkozási mintázatok

A kék zónák étrendjére a túlnyomórészt növényi alapú táplálkozás jellemző. Az energiafelvétel döntő része hüvelyesekből, teljes értékű gabonákból, zöldségekből és gyümölcsökből származik, míg az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása mérsékelt és alkalomszerű.

Fontos elem a mértékletesség is, amelyet jól szemléltet az Okinawai „hara hachi bu” elv, amely lényege, az étkezés befejezése a jóllakottság érzetének körülbelül 80%-ánál.

Szociális és pszichológiai tényezők

Az egészséges öregedés nem kizárólag biológiai vagy táplálkozási kérdés. A kék zónákban élők erős közösségi hálóval rendelkeznek, amely strukturálja a mindennapokat és támogatja az egészséges viselkedést.

Kiemelt szerepe van az életcélnak is. Az „ikigai” koncepciója, az élet értelmének megélése, összefügg az alacsonyabb halálozási kockázattal.

Látható tehát, hogy a hosszú, egészséges élet nem egyetlen tényező eredménye, hanem több, egymással összefüggő életmódbeli és társadalmi hatás együttes következménye.

A rendszeres, természetes mozgás, a döntően növényi alapú táplálkozás, a feldolgozott ételek elkerülése, és a stabil szociális kapcsolatok együttesen olyan védőfaktorokat jelentenek, amelyek tudományos szempontból is alátámaszthatók.

Új irányok a jövőben: longevity medicina

Az előadás végén Dr. Szolnoki Nikolett kitért a longevity medicina fejlődő területére is, amely az öregedés biológiai folyamatait vizsgálja. A modern megközelítés biomarkerek, genetikai elemzések és személyre szabott intervenciók segítségével törekszik az egészséges élettartam meghosszabbítására.

Ennek egyik vizsgált eszköze a hiperbár oxigénterápia (HBOT), amely egyes kutatások szerint hatással lehet a sejtszintű öregedési folyamatokra is.

Köszönjük, hogy ennyien eljöttek!

A tavaszi félév során további kettő Alumni Szalon eseményre várjuk sok szeretettel az érdeklődőket:

További rendezvényfotók a Semmelweis Alumni Facebook oldalán érhetőek el.

Szöveg: Ducsai Noémi Petra, Semmelweis Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Alumni Igazgatóság
Fotó: Lipták Zoltán, Semmelweis Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Alumni Igazgatóság