Magyarországon a 65 éven felüliek aránya rohamosan nő, az évszázad közepére el fogja érni a 30%-ot. A magyar népesség jellemzően „egészségtelenül öregszik”, egészségben várható élettartama mintegy négy évvel marad el az EU tagországok átlagától. A Népegészségtani Intézet az Egészséges Öregedés Program keretében kutatja a öregedéssel kapcsolatos betegségek kórélettanában szerepet játszó mechanizmusokat és az idősödő lakosság egészségi állapotát és egészségét befolyásoló környezeti és életmódi tényezőket.

Kutatja a krónikus megbetegések népegészségügyi jellemzőit és visszaszorításuk lehetőségeit.

Foglalkozik a lakosság egészségvédelmével kapcsolatos ismeretek és az egészségnevelés hatékony módszereinek (egészségpedagógia) kutatásával és a prevenció lehetőségeivel. A lakosság egészségmagatartásával kapcsolatos kutatások, ezen belül a dohányzásra rászokás és a dohányzásból adódó társadalmi terhek hatékony megelőzési lehetőségeinek kutatása szintén az Intézet kutatási portfoliójának részét képezik.

Fontos kutatási terület a 2-es típusú cukorbetegség rizikófaktorainak, patomechanizmusának és diagnosztikai lehetőségeinek vizsgálata, az inzulinkezelés gyakorlati kérdéseivel kapcsolatos vizsgálatok, illetve a gesztációs dibétesz leíró epidemiológiája.

Az orvostörténeti önálló tanszéki csoport az orvostörténeti és egészségügyi kultúrtörténeti kutatások egyik fontos központja, egészségügyi politikatörténet, rendszertörténet, gazdaságtörténet, jogtörténet, etikatörténet, oktatástörténet témakörökkel foglalkozik.

Kutatási témák

  • A veleszületett rendellenességek időbeli és térbeli megoszlásának az elemzése, valamint a kialakulásukban szerepet játszó kockázati tényezők azonosítása (Dr. Fazekas-Pongor Vince).

  • Krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő betegek életminőségének, influenza és pneumococcus átoltottságának valamint tápláltsági állapotának vizsgálata eset-kontroll követéses vizsgálatban (Dr. Fekete Mónika). 

  • Az egészségügy humán erőforrás helyzete és menedzsmentje. Egészségügyi szabályozás Magyarországon a XVIII. században (Dr. Balázs Péter).

  • Orvostanhallgatók hivatástudata, külföldi munkavállalása. Orvostanhallgatói életmód, kézhigiénés ismeretek. Lakossági egészségfelmérés. Prevenció az alapellátásban. Egészségmagatartás megváltoztatásának módszerei, egészségfejlesztés. Közéiskolai prevenciós tevékenység kutatása, egészségfejlesztés hatékonyságának mérése. Snus használatra való fogékonyság iskoláskorúak körében (Epidemiológia munkacsoport: Dr. Terebessy András, Dr. Horváth Ferenc, Dr. Árva Dorottya). 

  • A magyar lakosság élelmiszerhigiénés ismeretei és szokásai. Járványok idős- és szociálisotthonokban. Hepatitis E megbetegedések epidemiológiája (Dr. Fehér Ágnes).

  • Prevenciós attitűd háziorvosok körében (Horváth Ferenc). A dohányzásról leszokás támogatás minimálintervenciójának oktatási tapasztalatai (Árva Dorottya). 

Orvostörténeti kutatások:

  • Fejezetek az egyetemes orvostörténet kutatásaiból (Forrai Judit), női szerepek 1. orvosnői karrierek (Forrai Judit), 2. prostitúció története (Forrai Judit), az Egyetem 250 éves története – a Közegészségtan (Forrai Judit, Pongor Vince, Janik Leonard, Madarász Bálint).