A kelet-közép-európai országok haladó élettudományi intézményeiből álló konzorcium, az Alliance4Life minikonferenciáját idén a Semmelweis Egyetem szervezte május 7-8. között. Az egyetem aktív tagja az együttműködésnek, amely a kutatási kiválóságot, az innovációt és a nemzetközi tudásmegosztást hivatott erősíteni az élettudományok és az egészségügy területén. A Semmelweis Szalonban megrendezett nemzetközi eseményen összesen 27 előadó mutatta be kutatási eredményeit és szakmai tapasztalatait, átfogó képet nyújtva a legfrissebb élettudományi és orvoskutatási innovációkról. Az előadások olyan témákat jártak körbe, mint az elhízás és a fizikai aktivitás metabolikus hatásai, a sportorvoslás genetikai és molekuláris biomarkerei, vagy a big data, a mesterséges intelligencia és a digitális innováció orvosi kutatásban történő alkalmazása.

A konferenciát megnyitó rövid köszöntőjében dr. Papp Renáta, a Tudományos és Innovációs Rektorhelyettesi és Üzletfejlesztési Központ (TÜK) igazgatója üdvözölte a résztvevőket, majd bemutatta az első szekció elnökeit: dr. Ferdinandy Pétert, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettesét, valamint dr. Jozef Ukropecet, a Szlovák Tudományos Akadémia Biomedikai Központja Metabolikus Betegségek Kutatási Osztályának vezetőjét. Ezt követően dr. Ferdinandy Péter beszédében ismertette Semmelweis Ignác munkásságát és a Semmelweis Egyetemen zajló betegellátást, oktatást és kutatás-innovációt. Kiemelte az egyetem nemzetközi felsőoktatási rangsorokban elért sikereit és hangsúlyozta: mivel az egyetemi rangsorok paramétereinek csaknem kétharmada a tudomány és az innováció területéről származik, ezeknek központi jelentősége van. Mint elmondta, a tudomány-innováció gyors ütemben fejlődik az egyetemen, ami a publikációk számában és minőségében, valamint hatásában is megmutatkozik. Beszélt arról, hogy a tudományos teljesítmény javításának egy fontos és hatékony módja a PhD-hallgatók számának növelése. Ennek érdekében rugalmas doktori képzési rendszert alakítottak ki, így például a transzlációs medicina PhD-programban a rezidensi és a doktori képzés jól összehangolható. A PhD-programokban a nemzetközi hallgatók aránya némileg elmarad a graduális képzéshez képest (ahol minden harmadik hallgató külföldről érkezik), ezért ezt az arányt növelni szeretnék.

A rektorhelyettes problémaként említette, hogy bár a kelet-közép-európai régióban a kutatók által jegyzett publikációk száma jelentős, az innovációs kultúra, a vállalkozói szellem, az üzleti világgal való együttműködés jellege és mértéke még nem megfelelőek.

Kevés a cég és a szabadalom a publikációk számához képest. Az üzleti világgal kialakított kapcsolat nélkül nincsen se igazi oktatás, se igazi egészségügy. Éppen ezért a Semmelweis Egyetemen kidolgoztunk egy kutatás-fejlesztési és innovációs belső támogatási rendszert. Célja, hogy a kutatók és hallgatók válláról levegyük az adminisztrációs terheket, és segítsünk nekik abban, hogy a tudományra tudjanak koncentrálni és spin-off vállalkozásokat alapítani

– hangsúlyozta. A támogatási rendszert már nyolc évvel ezelőtt elkezdték kialakítani az egyetemen, és azóta is folyamatosan bővítik. Vannak továbbá klinikai kutatásokat, vizsgálatokat támogató létesítmények és rendszerek, valamint a szellemi tulajdon menedzsment területén is segítséget nyújtanak. A támogatási rendszerre dr. Ferdinandy Péter példaként említette a 2023-ban alapított Farmakológiai és Gyógyszerkutatás-fejlesztési Központot, ahol új, angol nyelvű képzés is indult Gyógyszeripari innováció és üzleti menedzsment mesterképzési szak néven (Pharmaceutical Innovation and Business Administration MSc), mely a nemzetközi hallgatók számára is vonzó lehet.

A tudományos és innovációs rektorhelyettes a közös használatú laboratóriumi szolgáltatásokat és a Semmelweis Egyetem Egészségipari és Biotechnológiai Science Park projektjét is bemutatta. Utóbbi célja, hogy az egyetem és az ipari szereplők közötti együttműködést elősegítse, első lépéseként pedig idén április 9-én átadták a Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központot (NOIKK). Beszélt még az egyetem üzleti partnereiről, akikkel hosszú távon együttműködnek – köztük vannak multinacionális és magyar cégek, valamint az egyetem spin-off vállalkozásai is. Megemlítette továbbá, hogy maga Budapest is fontos nemzetközi felsőoktatási és innovációs központnak számít, itt található például az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) is.

Előadása zárásaként röviden kitért arra, hogy a Semmelweis Egyetem miként járul hozzá az Alliance4Life szervezet munkájához: az intézmény közreműködik az egyetemi humánerőforrás-gazdálkodás jó gyakorlatainak kidolgozásában, a fenntartható kutatási működést támogató Green Lab Audit programban, valamint szakértői hálózatával támogatja a doktori képzést, az innováció menedzsmentet és az intézmények közötti együttműködést. Emellett részt vesz nemzetközi kutatási projektekben, rendszeresen bekapcsolódik az A4L szakmai képzéseibe és eseményeibe, valamint 11 külföldi gyakornokot fogad az A4L Internship Programme keretében.

A kétnapos konferencia előadásai a többi között az elhízás és a fizikai aktivitás metabolikus hatásait, a sportorvoslás genetikai és molekuláris biomarkereit, a GLP-1 receptor agonisták izomstruktúrára gyakorolt hatásait, valamint a futóteljesítményt befolyásoló biomarkerek témakörét taglalták. Külön szekció foglalkozott a big data, a mesterséges intelligencia és a digitális innováció orvosi kutatásban történő alkalmazásával, továbbá a farmakológia jövőbeli kihívásaival, beleértve az antibiotikum-terápia optimalizálását, a mikrogravitáció gyógyszerhatástani következményeit és az antimikrobiális kutatások új irányait. Az esemény második napján a kardiometabolikus molekuláris kutatások aktuális trendjei, a szívelégtelenség biomarkerei és immunológiai mechanizmusai, valamint a modern fájdalomcsillapítás és opioidkutatás legújabb eredményei kerültek a középpontba.

Május 8-án az előadásokkal párhuzamosan fókuszcsoportos kutatás zajlott az innovációs ökoszisztéma működését befolyásoló tényezőkről, ami lehetőséget biztosított az innováció területén dolgozó résztvevők számára a mélyebb szakmai párbeszédre és tapasztalatcserére. A konferencia 50-nél több, mintegy tíz európai országból érkezett résztvevővel zajlott, ami tovább erősítette a rendezvény nemzetközi jellegét. A program inspiráló környezetet biztosított az előadók és résztvevők számára új szakmai kapcsolatok és együttműködések kialakítására.

Galéria

12kép
Mi az Alliance4Life küldetése?

Az Alliance4Life (A4L) a kelet-közép-európai országok haladó élettudományi intézményeiből álló konzorcium, amelyet a Nyugat- és Kelet-Európa között a kutatás és innováció terén fennálló tartós teljesítménybeli különbségekből adódó problémák megoldására hoztak létre. Az egészségügyi kutatásba irányuló sikeres, Európai Strukturális és Beruházási Alapokból (ESIF) származó beruházásokra építve az Alliance4Life stratégiai intézményi változásokat kezdeményezett, és elősegítette a kutatásmenedzsment gyakorlatok és a regionális versenyképesség javítását. Az Alliance4Life mára tizenegy kelet-közép-európai ország tizenkét vezető élettudományi intézményének és orvostudományi egyetemének stratégiai szövetségévé nőtte ki magát. Küldetése, hogy előmozdítsa a tudáscserét, azonosítsa a bevált gyakorlatokat, valamint lefektesse a kiválóság kultúrájának alapjait a régióban.

Dr. Csizmadia Balázs; Tudományos és Innovációs Rektorhelyettesi és Üzletfejlesztési Központ
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem