Az országban elsőként a Semmelweis Egyetemen indul el az a hibrid rezidensi-kutatói program, amely a hazai egészségügyi ellátórendszer több mint 30 szereplőjével aláírt stratégiai együttműködési megállapodásnak köszönhetően egyszerre erősíti az orvosi-kutatói utánpótlást, és emeli a betegellátás színvonalát. A megállapodás értelmében a leendő orvosoknak nem kell majd választaniuk a klinikai munka és a tudományos karrier között, párhuzamosan végezhetik rezidensi és doktori képzésüket.

A Semmelweis Egyetem és a magyarországi kórházak, rendelőintézetek, valamint országos intézetek közötti ünnepélyes megállapodás aláírása alkalmából dr. Merkely Béla rektor hangsúlyozta, hogy az egyetem napjainkban is névadója, Semmelweis Ignác hitvallásához igazodva működik. Ennek lényege, hogy a tudományos eredményeknek minél hamarabb hasznosulniuk kell a betegágyak mellett. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy orvos- és egészségtudományi területen ma már a világ 186. legjobbja, szakterületén az ország és a régió első számú felsőoktatási intézménye, valamint Magyarország legnagyobb betegellátója is egyben.

„Ezzel a stratégiai partnerséggel országszerte segíthetjük a fiatal szakorvosjelöltek tudományos és szakmai előremenetelét, ezáltal hozzájárulunk a betegellátás általános magyarországi színvonalának emeléséhez, a tudományos innovációs kapacitás erősítéséhez” – jelentette ki dr. Merkely Béla. Az újonnan kialakított hibrid rezidensi-kutatói program keretében az ország legkülönbözőbb pontjain dolgozó rezidensek részt vehetnek a Semmelweis Egyetem PhD-képzésében úgy, hogy a jogszabályok által lehetővé tett részmunkaidős foglalkoztatásnak köszönhetően össze tudják hangolni a klinikai és a tudományos munkájukat. Megemlítette azt is, hogy a legkiválóbb doktori hallgatók és rezidensek részt vehetnek majd az idén immár negyedik alkalommal meghirdetett a Harvard Medical School klinikai kutatásokra fókuszáló 9 hónapos posztgraduális kurzusában is.

A tudományos teljesítmény, a képzés, az innováció, csak akkor válik valódi értékké, hogyha megjelenik a betegellátás mindennapjaiban is – emelte ki dr. Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese. Előadásában bemutatta az egyetem doktori programjának komplexitását, amely azt követően alakult ki, hogy az egyetem vezetése döntött a kutatásban dolgozók – és azon belül is a PhD-hallgatók – számának erőteljes bővítéséről. Szavai szerint jelenleg mintegy 1200 hallgatója van az egyetem doktori iskolájának – közel harmaduk nemzetközi hallgató –, közülük csaknem minden ötödik a Transzlációs Medicina doktori iskolában tevékenykedik. A Semmelweis Doktori Iskola flexibilitásáról szólva kiemelte, hogy már a graduális tanulmányok alatt megkezdhető, de a hallgatók kétféle kooperatív doktori program, a hagyományos PhD-képzés és a kutatási kiválóság PhD-program közül választhatnak. Emellett egyedi PhD-program indítását is kérhetik a megfelelő kutatási terv esetén.

A Transzlációs Medicina Központ eredményei között említette, hogy működése öt éve alatt kooperatív doktori programmá, valamint MSc- és PhD-szinten is elérhetővé vált és több mint 800 résztvevőt mozgat meg. Hallgatói révén közel 500 tudományos publikáció született eddig, mintegy 2000 kumulált impakt faktorral. Ez a modell egyedülálló a világon, mivel olyan képzési és kutatási rendszer, amelyben a klinikum és a tudomány nem egymással versengve, hanem párhuzamosan fejlődik – hangsúlyozta dr. Ferdinandy Péter. Hozzátette: „Nem egyszerűen egy programot építünk itt, hanem egy olyan új generációt, amely számára a tudomány és a betegellátás egy egységet jelent.”

A megállapodással új korszak kezdődik a hazai egészségügyben, az így kialakuló vezetői utánpótlás-nevelés az egész magyar ellátás jövőjét formálja

– mondta dr. Szabó Attila, az egyetem klinikai rektorhelyettese. Úgy fogalmazott, hogy a hagyományos modellben évtizedekkel ezelőtt a tudás inkább az embereken keresztül áramlott ki az egyetemekről a kórházakba.

„A XXI. század igénye más, másmilyenek vagyunk, lettünk, más a következő generáció, ehhez alkalmazkodunk” – mondta a rektorhelyettes. Dr. Szabó Attila szerint a Semmelweis Egyetem Transzlációs Doktori programja egyedülálló módon ötvözi a rezidensképzést és a tudományos PhD-programot, mivel a résztvevők saját kórházaikban maradhatnak, miközben párhuzamosan klinikai és tudományos mentoroktól kapnak iránymutatást. Kiemelte azt is, hogy a kórházakban kialakuló tudományos műhelyek segíthetik az ott zajló napi munkát. „A képzésben résztvevő orvosokból a jövőben saját intézményeik osztályvezetői, főorvosai, sőt vezetői válhatnak, olyanok, akik már ebben a rendszerben nőttek fel és magukban hordozzák Semmelweis transzlációs szemléletét” – tette hozzá dr. Szabó Attila.

Közös felelősségünk, hogy a tudományt és a betegellátást összekapcsoljuk, ahol a kórházakban jobb minőségű betegellátás, az egyetemeken pedig jobb minőségű tudomány alakul ki – hangsúlyozta előadásában dr. Hegyi Péter, a Transzlációs Medicina Központ igazgatója, amelyben egyúttal bemutatta a felfedező kutatások, a transzlációs kutatások és a transzlációs medicina közötti szemléletbeli és gyakorlati különbségeket. Szavai szerint az a szép a transzlációs medicinában, hogy nagyon sokszor a beteg haszna előbb jön, mint a PhD-fokozat. Az általa felsorolt példák között volt az Országos Gyermekgyógyászati Intézet cisztás fibrózist ellátó munkacsoportjáé is, amely a 10 éves betegeknél tapasztalt látászavarok és diabéteszes szövődmények láttán megvizsgálta, mi történik, ha már 4 éves korban elkezdik a szűrést. Egy év alatt a gyermekek harmadát kiszűrték, beállították terápiára, és a követési időben még nem alakult ki diabéteszes szövődmény. „A legegyszerűbb módja, hogy megjósoljuk a jövőt, ha mi magunk alakítjuk. A tudomány adja az eszközöket, az oktatás az embereket. A kettő együtt olyan energiákat és szinergiákat szabadít fel, amelyek soha nem látott minőségben és sebességgel képesek javítani a magyar betegellátás színvonalát” – tette hozzá dr. Hegyi Péter.

A Semmelweis Egyetem stratégiai célja, hogy a program révén tehetséges hallgatókat és kutatókat vonzzon be, ami hosszú távon biztosítja a magas szintű szakmai utánpótlást. Ezzel kapcsolatban dr. Hegyi Péter, a Transzlációs Medicina Központ vezetője honlapunknak elmondta, hogy az előzetes igényjelzések alapján megduplázódhat a transzlációs medicina doktori programba jelentkezők száma, elérve akár az évi 150-et is. A hibrid rezidensi-kutatói programhoz csatlakozott intézmények pedig bekapcsolódnak az országos tudományos vérkeringésbe, ezzel is emelkedik a szakmai presztízsük.

A Semmelweis Egyetem nevében dr. Merkely Béla rektor látta el kézjegyével a megállapodásokat. Az együttműködő intézmények, és az aláíró szakemberek névsora az alábbiakban olvasható.

  • Dr. Királyné Dr. Gősi Erika, az Ajkai Magyar Imre Kórház főigazgatója
  • Dr. Óváry Csaba, a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház főigazgatója
  • Dr. Becsei László, a Békés Vármegyei Központi Kórház főigazgatója
  • Dr. Zsákai Zsolt, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház És Egyetemi Oktatókórház főigazgatója
  • Dr. Révai Róbert, a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet főigazgatója
  • Dr. Viola Árpád, a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ főigazgatója
  • Dr. Gondos Miklós, a Dél-Pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai És Infektológiai Intézet főigazgatója
  • Dr. Szilágyi Dániel Örs, a Dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet főigazgatója
  • Dr. Pák Péter, az Esztergomi Vaszary Kolos Kórház főigazgatója
  • Dr. Bakos Gábor, a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója
  • Dr. Stankovics Éva, a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház És Rendelőintézet főigazgatója
  • Dr. Kránicz Ágota, a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő orvosigazgatója
  • Piroska Miklós, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet főigazgatója
  • Dr. Székely Tamás, a Józsefvárosi Szent Kozma Egészségügyi Központ orvosigazgatója
  • Dr. Sahin-Tóth Gábor Mihály, a Keszthelyi Kórház főigazgatója
  • Dr. Suhajda János, a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház főigazgatója
  • Harsányi Zsolt, a Kistarcsai Flór Ferenc Kórház főigazgató-helyettese
  • Dr. Virág József, a Komárom-Esztergom Vármegyei Szent Borbála Kórház főigazgatója
  • Dr. Velkey György János, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza főigazgatója
  • Dr. Laczkó Tamás, a Nógrád Vármegyei Szent Lázár Kórház főigazgatója
  • Dr. Sárosi Andrea, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai És Addiktológiai Intézet főigazgatója
  • Dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója
  • Dr. Tárnoki Ádám, az Országos Onkológiai Intézet oktatási igazgatója
  • Bayerné Dr. Matusovits Andrea, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója
  • Dr. Nagy Ákos György, a Siófoki Kórház-Rendelőintézet megbízott főigazgatója
  • Dr. Inczeffy István, a Somogy Vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója
  • Hegyi Henrik Dénes, a Szent Damján Görögkatolikus Kórház főigazgatója
  • Dr. Aradi Dániel, a Tagore Medical Center igazgatója
  • Dr. Urbán Edina, a Váci Jávorszky Ödön Kórház főigazgatója
  • Dr. Király István, a Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház orvosigazgatója
  • Dr. Czinkotay Frigyes, a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója
  • Dr. Hódi Gabriella, a Visegrádi Szent Kozma És Damján Rehabilitációs Szakkórház főigazgatója
  • Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet (a megállapodás aláírására később kerül sor)

Kiss Melinda Katalin, Haiman Éva
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem