„Megújult és kibővült létesítményünk a sebészeti és kardiovaszkuláris kutatások fontos láncszemeként egyszerre szolgálja egyetemünk hármas küldetését, az oktatást, a kutatást és az innováción keresztül a betegellátást is” – mondta a herceghalmi George Berci Sebészeti Oktató és Kutató Laboratórium ünnepélyes átadásán dr. Merkely Béla. Ez a komplexum kulcsfontosságú szerepet játszik a szakorvosképzésben, az itt szervezett sebészeti skill tréningek során műtéti technikákat és különböző fogásokat gyakorolhatnak be a fiatal orvosok, továbbá sebészeti és kardiológiai témájú kutatások is folynak itt – fejtette ki a rektor, hozzátéve, hogy ez a fejlesztés a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Juhász Nagy Sándor Tudományos Kutatólaboratóriummal együtt a fő helyszíne a Nemzeti Kardiovaszkuláris Laboratórium projektnek.
Mint elmondta, ez a komplex, több intézmény együttműködésén alapuló kutatási és innovációs program az öregedéssel összefüggő kardiovaszkuláris betegségek megértésére és kezelésére fókuszál a szívelégtelenséget, a koszorúér-betegséget és magát a szívtranszplantációt is érintve azzal a céllal, hogy a modern, tudományos eredményekre építve új prevenciós, diagnosztikus és terápiás eljárásokat hozzon létre, és ezeket a gyakorlatban is alkalmazható formában fejlessze.
A rektor kiemelte, hogy a herceghalmi telephelyen a 2,2 milliárd forintos, részben hazai, részben uniós forrásból megvalósult fejlesztés eredményeként mostantól az eddigi hasznos alapterület négyszerese áll majd rendelkezésre kutatásra és a jövő generációjának sebészeti és kardiovaszkuláris kísérletes képzésére. „Szimbolikusnak tartom, hogy az itteni telephelyünket a 2024-ben, életének 103. évében elhunyt George Berci, vagy más néven magyarul Bérczi György nevét viseli, aki egyetemünk díszdoktora volt. George Berci a modern sebészet úttörőjeként ismert, akinek a neve összefonódik a laparoszkópos sebészet létrejöttével. Egy igazi innovátor volt, akinek életműve beépült az orvosképzés kurrikulumába, és újításai a betegágy mellett, egész pontosan a műtőben hasznosultak” – fogalmazott dr. Merkely Béla, megjegyezve, hogy az épület első emeleti előadójában láthatók olyan nagynevű elődök arcképei – többek között Juhász-Nagy Sándor, Veres János, Pólya Jenő, Petz Aladár, Balassa János, Hültl Hümér –, akik szintén annak a hitvallásnak a letéteményesei voltak, hogy a tudományos eredmények a betegágynál hasznosulhassanak.
Szavai szerint a most átadott új épület ezt a szellemiséget viszi tovább, és azon fejlesztések közé tartozik, amelyek hozzájárulnak az egyetem további fejlődéséhez. „Ez pedig betegeink világszínvonalú ellátását, a jövő gyógyító generációjának oktatását, valamint az új terápiák érdekében történő kutatási fejlesztést és természetesen az innovációt szolgálja” – jelentette ki a rektor, aki végül köszönetet mondott Herceghalom város támogatásáért és minden munkatárs megfeszített munkájáért.
„Büszkék vagyunk arra, hogy ennek a szakmai munkának Herceghalom adhat otthont” – fogalmazott köszöntőjében Csizmadia Zsuzsanna, Herceghalom polgármestere, hozzátéve, hogy az egyetem jelenléte tudást, munkahelyeket, értelmiséget hozott a településre, közösséget épített, és ez az új laboratórium nemcsak egy épület, hanem kapcsolódás a tudáshoz, egy olyan szakmai világhoz, amelynek eredményei messze túlmutatnak a település határain. „Polgármesterként külön öröm számomra, hogy az önkormányzat támogathatta ezt a fejlesztést, hisszük, hogy a tudományba és az oktatásba fektetett energia mindig a jövőt szolgálja, nemcsak az országos szinten, hanem helyi közösségi szinten is” – hangsúlyozta Csizmadia Zsuzsanna megköszönve a Semmelweis Egyetem vezetésének a bizalmat, hogy Herceghalmot választották a fejlesztés helyszínéül.
Sipos Tamás Csaba, a kivitelező Fehérép Kft. ügyvezető köszöntőjében az építkezés különleges voltát emelte ki, ezen belül is külön megemlítve a műtőrészleget, a laboratóriumot és gépészetet. Utóbbi gyakorlatilag emberi beavatkozás nélkül is folyamatosan biztosítja az állandó hőmérsékletet, illetve a friss levegőt. Az eternit palatetőre elhelyezett 350 darab napelempanel pedig a parkoló tetején elhelyezett további napelemekkel együtt összesen 150 kilowatt áramot termel, ami biztosítja az épület teljes és megszakítás nélküli elektromos energiaellátását.
A köszöntők után dr. Merkely Béla, dr. Pavlik Lívia kancellár, Csizmadia Zsuzsanna, dr. Sándor József professor emeritus, valamint dr. Radovits Tamás tanszékvezető szalagátvágással adták át hivatalosan a Semmelweis Egyetem George Berci Sebészeti Oktató és Kutató Laboratóriumát. Az ünnepélyes átadást követően az egyetem vezetése és a meghívottak épületbejáráson vettek részt, majd meghallgatták dr. Sándor József George Berci életéről szóló előadását, melynek keretében a névadó 2023-ban bekövetkezett halála előtt két héttel felvett kisfilmet is bemutatták.
Galéria
George Berci élete, munkássága
George Berci 1921-ben született Szegeden, gyermekkorát azonban Bécsben töltötte. A család a harmincas években visszatért Magyarországra. Számos megpróbáltatást követően, a háború után George Berci beiratkozott a Szegedi Egyetemre, ahol később sebészként folytatta pályáját. Ez alatt az időszak alatt jelentek meg tanulmányai az artériák konzerválásáról, transzplantálásáról. 1956 után Ausztráliába távozott családjával. A modern laparoszkópia George Berci 1962-ben szerkesztett kamerájától indulva terjedt el világszerte – emelte ki dr. Sándor József, hozzátéve, hogy George Berci dolgozott az Egyesült Államokban és világszerte számos országban, tudományos pályáját háromszáznál több tudományos közlemény, szabadalom, bemutató jellemzi. Százéves korában a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. Már elmúlt százéves, amikor megjelent nyomtatásban az utolsó közleménye társszerzőként.
Szepesi Anita
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
