„Sikeresen és kézzelfogható eredményekkel zárult a Nemzeti Kardiovaszkuláris Laboratórium projektünk, egyúttal azt is bizonyítva, hogy nagy eredményeket csak együttműködéssel, a tudás megosztásával, a tudományágak kooperációjával érhetünk el” – jelentette ki dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, az 5,6 milliárd forint támogatásból, uniós társfinanszírozással megvalósult projekt záróünnepségén. Hangsúlyozta azt is, hogy a Semmelweis Egyetem vezette konzorcium – melynek tagja volt a Szegedi Tudományegyetem, a 3DHISTECH Fejlesztő Kft., az InterSynk Solutions Kft. és a PHARMAHUNGARY 2000 Kísérletes és Klinikai Kutatásfejlesztési Kft. is – a négyéves program során azoknak a kórélettani mechanizmusoknak a forradalmian új szemléletű kutatására vállalkozott, amelyek szerepet játszanak az öregedéssel összefüggő kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában.
A program fő célja az volt, hogy a kutatások eredményeire építve új, innovatív prevenciós, diagnosztikai és terápiás eljárások kifejlesztését és bevezetését dolgozzuk ki annak érdekében, hogy csökkenjen a világszerte és Magyarországon is vezető haláloknak számító szív- és érrendszeri megbetegedések száma, és növelhető legyen a lakosság egészségben eltöltött éveinek száma
– emelte ki a rektor. Hangsúlyozta azt is, hogy a projekt tudományos eredményei, illetve a Nemzeti Kardiovaszkuláris Laboratórium komplex kutatási infrastruktúrájának kiépítése – beleértve a herceghalmi George Berci Sebészeti Oktató és Kutató Laboratórium kutatási infrastruktúrájának létrehozása – hozzájárulnak ahhoz, hogy a régióban javuljon a szív- és érrendszeri betegek ellátása, illetve megalapozzák a jövőbeni kutatási irányokat, eredményeket is. A projekt szintén hozzájárul ahhoz, hogy a Semmelweis Egyetem – a régió és az ország első számú orvos- és egészségtudományi felsőoktatási intézményeként – tovább erősíthesse pozícióját ebben a diszciplínában.
Ezt követően dr. Merkely Béla ismertette a projekt négy éve alatt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika által végzett kutatások eredményeit, kiemelve a COVID-pandémia alatti ellátások nyomán indult vizsgálatokat, a HUNCOVER-kutatást, a Budakalász vizsgálatot, a Budapest CRT-kutatást, illetve azt, hogyan került a kutatások fókuszába a szívelégtelenség. Beszélt a program keretében kidolgozott új eszközös, illetve gyógyszeres kezelési lehetőségekről. Részletezte azt is, milyen eredménnyel jártak a szívtranszplantációt támogató eszközfejlesztéssel kapcsolatos vizsgálataik, illetve a szívsebészetet támogató eszközfejlesztési kutatásaik. Megemlítette, hogy az InterSynk Solutions Kft. közreműködésével a városmajori klinika betegellátása során keletkező adatok strukturált, magas minőségű és tudományos feldolgozásra alkalmas formában állnak rendelkezésre, továbbá klinikai adatbázisokkal összekapcsolt biobankok, valamint egy multiomikai adatplatform jött létre, amely lehetővé teszi a különböző biológiai adatok együttes elemzését. Komoly előrelépést sikerült elérni a mesterséges intelligencia alapú prediktív és döntéstámogató rendszerek fejlesztése terén is, amelyek a jövőben a betegellátásban is hasznosíthatók.
Dr. Görbe Anikó, a Farmakológia és Farmakoterápiás Intézet operatív igazgatóhelyettese előadásában bemutatta, hogy a projekt támogatásával milyen előrelépést értek el az intézetben zajló mesterséges intelligencia használatára épülő bioinformatikai szoftverfejlesztésnél és milyen ígéretes kardioprotektív molekulajelölteket azonosítottak a mikroRNS alapú farmakoterápiás kutatásnál. Ismertette a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet koszorúér-megbetegedések diagnosztikájában használható felfedezését a humán keringő extracelluláris vezikulák szerepéről.
Dr. Csípő Tamás, a Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézet tanársegéde az idősödéssel összefüggő kardio- és cerebrovaszkuláris betegségek megelőzését segítő intervenciókkal kapcsolatos intézeti kutatásokat és azok eredményeit mutatta be. Ismertette többek között a felgyorsult kardiovaszkuláris öregedés rizikófaktorainak megismerésével, továbbá az érrendszer öregedését korai fázisban felismerhetővé tevő biomarker-fejlesztéssel kapcsolatos, valamint a korai kardiovaszkuláris öregedést megelőző beavatkozások kidolgozását célzó intézeti kutatásokat.
A Belgyógyászati és Onkológiai Klinikán azt vizsgáltuk, csökkenthető-e az emberi sejtek és ezáltal a szervek biológiai életkora. Emelt dózisú, 15 milligramm folsav adagolásával sikerült ezt igazolni: a hat hónappal később elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy sejt- és szervi szinten is sikerült 7 évvel visszatolni a biológiai életkort
– mondta dr. Molnár Béla kutatóprofesszor, egyúttal az egyik konzorciumi partner, a 3DHISTECH Kft. ügyvezetője.
Utóbbi cég egyetemi támogatással alakult 25 éve, napjainkra pedig a világ egyik vezető mikroszkópgyártó vállalatává vált. Az NKL program keretében a cégnek sikerült egy olyan nem destruktív megvilágítással működő fluorescens mikroszkópot kifejlesztenie, ami élő sejteket működés közben szén-dioxidos inkubációval képes DNS-törés nélkül vizsgálni. A kifejlesztett mikroszkóppal a kutatók képesek a sejtek funkcionalitását, sérülékenységét és működését perifériás vérből vagy kultúrából kimutatni. „Ez a világon egyedülálló fejlesztés, és máris jelentős nemzetközi kutatói érdeklődés mutatkozik iránta” – tette hozzá dr. Molnár Béla.
Nógrádi András, a PHARMAHUNGARY 2000 Kft. üzletfejlesztési igazgatója előadásában kiemelte, hogy a programnak köszönhetően nagy mértékben fejlődött nemcsak a cég bioinformatikai szoftverfejlesztési tevékenysége, hanem a páciensek ellátását jelentősen megkönnyítő, mesterséges intelligencia alapú automatizált infarktus értékelő szoftver is. Az eredmények között említette, hogy négy év alatt mintegy 15 magas minőségű nemzetközi publikációban vettek részt, továbbá öt hazai és nemzetközi szabadalmi bejelentést tettek a Semmelweis Egyetemmel közösen.
Dr. Bencsik Péter, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének egyetemi docense előadásában arról beszélt, hogy az intézetéből két kutatócsoport (a keringésfarmakológia és a kardiovaszkuláris munkacsoport), valamint az SZTE Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Centruma invazív kardiológiai részlege vett részt a programban. Vizsgálataik során elsősorban egyes gyógyszerek rejtett kardiotoxicitásának feltárására, valamint az invazív kardiológiához kapcsolódó transzkatéteres beavatkozásokra koncentráltak. Kutatásaikról 10 publikáció jelent meg, további 10 megjelenés előtt áll. Emellett a Semmelweis Egyetemmel közösen benyújtottak egy új antiaritmiás gyógyszervegyülettel kapcsolatos szabadalmi kérelmet is. „Reméljük, hogy ez a záróesemény nem a kutatások végét jelenti, hanem egy projekt kezdetét, amelyben szintén együttműködhetünk a konzorciumi partnereinkkel” – tette hozzá dr. Bencsik Péter.
Kiss Melinda Katalin
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem
