Harmadjára rendezett bilaterális szimpóziumot a Karolinska Intézet és a Semmelweis Egyetem

Harmadik alkalommal, a Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben tartott bilaterális szimpóziumot a Karolinska Intézet és a Semmelweis Egyetem. A két felsőoktatási intézmény patológiai intézetei mintegy másfél évtizede folytatnak tudományos, oktatási és diagnosztikai tárgyú együttműködést, amelyet 2019 óta kétoldalú megállapodás is szabályoz. A legutóbb 2022-ben megrendezett szakmai szimpózium nemcsak a két intézmény közötti kooperáció fejleményeinek, hanem az elmúlt évek tudományos és innovációs eredményeinek áttekintésére is lehetőséget nyújt.

A kétnapos rendezvényt dr. Matolcsy András, a Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet igazgatója nyitotta meg, kifejezve reményét, hogy a mostani találkozó során még inkább fokozódik a Karolinska Intézet és a Semmelweis Egyetem közötti együttműködés.

Dr. Nyirády Péter, az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) dékánja a két intézményről szólva kiemelte, hogy a Karolinska Intézet a Times Higher Education (THE) rangsorában az előkelő 53. helyen szerepel, az egyetem kórháza pedig Európa legjobb és a világ 5. legjobb gyógyító intézménye a Newsweek World’s Best Hospitals alapján. „Ezek az eredmények jól mutatják a Karolinska kiválóságát – ezért is törekszünk arra, hogy minél gyümölcsözőbb együttműködést folytassunk a svéd intézménnyel” – fogalmazott. A Semmelweis Egyetem és annak Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézete kapcsán kiemelte, hogy világviszonylatban is élen járnak a digitalizáció és az oktatás terén. 2007-től digitális szövettani oktatást vezettek be, amit 2024-től kiterjesztettek a posztgraduális képzésre is, 2025-től pedig teljesen digitális diagnosztikát alkalmaznak. Mint a dékán hangsúlyozta, az intézet mindezek mellett az ország legnagyobb molekuláris onkológiai diagnosztikai központja is, amelynek egyedi laboratóriumi informatikai rendszerét számos hazai patológiai osztályon is alkalmazzák. „Az együttműködés azért is kulcsfontosságú, mert az orvos- és egészségtudomány területén ma már csak ilyen nemzetközi tudásmegosztás és kooperáció révén érhetünk el valódi eredményeket. Ebből a szempontból is példaértékű a két intézet kapcsolata, ami reményeink szerint a jövőben is sok közös sikert hoz majd” – mondta dr. Nyirády Péter.

Dr. Mikael Björnstedt, a Karolinska Patológiai Intézetének vezetője, a Semmelweis Egyetem díszdoktora elismerően nyilatkozott a két intézmény intenzív tudományos és oktatási kapcsolatairól, amelyeknek eredményeit a svéd patológiai klinika is kamatoztatni tudta. „A Semmelweis Egyetemre második otthonomként tekintek, meggyőződésem, hogy az együttműködésünket újabb módokon is bővíteni tudjuk majd” – fogalmazott.

Az idei találkozón a svéd intézményt Annika Östman Wernerson rektor és további 40 patológus, köztük 12 professzor képviselte.

A konferencia keretében az egyetem rektorai részletesen ismertették intézményeiket. Dr. Merkely Béla előadásában áttekintést nyújtott a Semmelweis Egyetem történetéről, névadójának felfedezéséről, az intézmény nemzetközi rangsorokban elért eredményeiről, valamint hármas küldetéséről, kitérve a doktorandusz oktatás és a tudományos teljesítmény kapcsolatára. Beszélt az intézmény innovációs törekvéseiről, a Nemzeti Orvosi Innovációs és Képzési Központról (NOIKK), a karokon folyó oktatásról, köztük a Pető-módszerről, továbbá az egyetem nemzetközi kapcsolatrendszeréről. Végül ismertette a két intézmény közötti szakmai együttműködés eredményeit is.

A szimpózium szekciói az oktatás, a női és perinatális patológia, az onkológia, az onkoimmunológia és -hematológia, a gyomor-bélrendszeri patológia, a diagnosztikus patológia, a vese- és húgyúti patológia kérdéseit járták körbe 53 tudományos előadás keretében.

A Semmelweis Egyetem képviseletében dr. Nyirády Péter dékán foglalta össze a kurrikulumreform sajátságait. A keynote előadások során dr. Richard Rosenquist Brandell a svéd molekuláris diagnosztikai hálózat rendszerét, dr. Bödör Csaba, a Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet egyetemi tanára pedig a Semmelweis Egyetem molekuláris diagnosztikai fejlesztéseit mutatta be. A kétnapos konferencián a Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet részéről előadást tartott dr. Matolcsy András igazgató, dr. Sebestyén Anna kutatóprofesszor, dr. Tímár Botond egyetemi docens, dr. Rókusz András adjunktus, dr. Jenei Alex, dr. Kiss Richárd, dr. Krencz Ildikó és dr. Pálos Kata Júlia klinikai szakorvosok, dr. Moldvai Dorottya kutatási munkatárs, dr. Szőke Péter és dr. Varga Viktória doktorandusz hallgatók és dr. László Tamás rezidens. A Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézet részéről dr. Kiss András igazgató, dr. Tímár József professor emeritus, dr. Lotz Gábor egyetemi tanár, dr. Dobi Deján és dr. Kenessey István adjunktusok, dr. Danics Krisztina szakorvos, a Prion Referencia Központ vezetője, dr. Deák Bálint András klinikai szakorvos, valamint dr. Kontsek Endre biomérnök ismertették kutatási eredményeiket.