Az ENSZ 2015-ben fogadta el a Fenntartható Fejlődési Keretrendszerét, amely a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődésre, a tartós gazdasági növekedésre és a környezetvédelemre összpontosít 17 fejlesztési irányt, azaz fenntartható fejlődési célt nevesítve. A 2030-ig kitűzött célok közül a harmadik az egészséges élet biztosítása és a jóllét előmozdítása minden korosztály számára.
Az egészség és jóllét kérdéskörét járja körbe a Semmelweis Egyetem és a Times Higher Education (THE) együttműködésében megvalósuló fórum, ahol a házigazda egyetem szaktekintélyein túl olyan élvonalbeli felsőoktatási intézmények és szakmai szervezetek több mint harminc szakértője ad elő, mint a svédországi Karolinska Institutet, a belgiumi KU Leuven, a Kölni Egyetem, a brit Manchesteri Egyetem és Nottinghami Egyetem, a Koppenhágai Egyetem, az Innsbrucki Orvostudományi Egyetem, a római La Sapienza Egyetem, a Szingapúri Nemzeti Egyetem, a EUniWell, Women in Global Health, vagy az írországi RCSI University of Medicine and Health Sciences, amely a fenntartható fejlesztési célok rangsorában 5. helyen végzett 2024-ben.
A konferencia fővédnöke és az első panel moderátora dr. Merkely Béla rektor. A kerekasztal-beszélgetés azt a kérdést boncolgatja, hogy mit tehetnek a felsőoktatási intézmények a nagyobb jövőbeli egészségügyi veszélyhelyzetek kezelése érdekében, ehhez hogyan hasznosíthatóak a koronavírus-világjárvány során szerzett tapasztalatok. A szakértők elemzik, hogy milyen hatást gyakorolt a COVID a klinikai tárgyak oktatására, és ezen tapasztalatok alapján a jövőben hogyan működhetnek együtt az egyetemek a döntéshozókkal a túlterhelt egészségügyi rendszerek megfelelő működése, a fenntartható közegészségügy biztosítása érdekében.
Dr. Merkely Béla rektor honlapunknak hangsúlyozta: a Semmelweis Egyetem nemcsak Magyarország legnagyobb betegellátója, de az ország és a régió legkiválóbb egyeteme is, amely orvos- és egészségtudományi szakegyetemként a világon is egyedülállónak számít. Az itt tanulók, kutatók és oktatók kiválóságáról tanúskodik az is, hogy a THE legfrissebb rangsorában az intézmény a top 300-ban szerepel, amellyel nemcsak Magyarországon, de Kelet-Közép Európában is a legjobbnak minősül.
A jövő orvosait és egészségügyi szakembereit képző vezető egyetemként küldetésünk az emberek jóllétének javítása, az egészség védelme és szolgálata. Pontosan tudjuk azt is, hogy a kiválóság kulcsa a humánerőforrásunkban rejlik, a hallgatóink és munkatársaink által épített közösség az, ami naggyá teszi egyetemünket. Éppen ezért különösen örülök, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljai közül a fórum a jó egészségre és jóllétre összpontosít
– fogalmazott a rektor. Utalva a kerekasztal-beszélgetés témájára kitért arra is, hogy a Semmelweis Egyetem, súlyának és presztízsének megfelelően, a koronavírus-járvány alatt is előrelépett, legyen szó az oltásokról, a betegek ellátásáról vagy a tájékoztatásról. Kiemelte, hogy az egyetem elkötelezett a prevenció, az egészségügy fejlesztése és a magyar emberek életminőségének javítása terén is. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország soros uniós elnökségének egyik legfontosabb célkitűzése a szív- és érrendszeri betegségek elleni fellépés, valamint a szervtranszplantációk számának emelése, amelyekben a Semmelweis Egyetemre is kiemelt szerep vár, hiszen mindkét szakterületen zászlóshajónak számít országos és regionális szinten egyaránt.
A konferencia további szekciói a mesterséges intelligencia és innovatív technológiák szerepét taglalják az egészségügyben és a klinikai oktatásban, továbbá elemzik a munkaerőhiány és egyenlőtlenségek kezelési lehetőségeit a gazdasági és politikai kihívások árnyékában. A hallgatók mentális egészségéről szóló blokk azt is vizsgálja, milyen módon enyhíthető az egyetemi tanulmányok során a hallgatókra nehezedő nyomás. A kultúrák közötti együttműködést taglaló kerekasztal elsősorban arra keresi a választ, hogy milyen módon segítheti az egyetemek közös munkája a kutatási és egészségügyi innovációkat és az egyes nemzetek egészségügyi kihívásainak kezelését. A fórum kiemelt témaként kezeli a nők egészségét, egészségügyben betöltött helyét is, áttekintve, hogy miként ösztönözhetik az innovációk a nők egészségének javulását, illetve hogyan érvényesülhetnek szempontjaik a kutatás-fejlesztésben.
Az angol nyelvű konferenciára az előzetes jelentkezések alapján 6 kontinens 55 országából érkeznek résztvevők, Magyarországon kívül legnagyobb számban az Egyesült Királyságból, Németországból, Pakisztánból és Törökországból.
A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, amelynek határideje augusztus 31.
Az eredetileg a brit The Times napilap mellékleteként megjelenő Times Higher Education 1971 óta jelentkezik felsőoktatási tárgyú hírekkel és elemzésekkel. Az idén húsz éve közzétett éves egyetemi – globális és szakterületi – rangsorai mellett a THE rendszeresen szervez csúcstalálkozókat, fórumokat és szimpóziumokat a felsőoktatás irányításának, innovációjának és kutatásának jövőjéről a felsőoktatás, a kormányzat és az ipar globális vezetőinek és befolyásos személyiségeinek bevonásával. A THE globális fenntartható fejlődést középpontba állító fórumsorozata azt járja körbe, miként állíthatják az egyetemek az oktatást, kutatást és innovációt az ENSZ által meghatározott célok szolgálatába – az ezen a téren jelentős eredményt elérő felsőoktatási intézményeket a Times Higher Education 2019 óta külön kategóriában is rangsorolja.
Szabados-Dőtsch Judit
Fotó (illusztráció): Barta Bálint, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem, Times Higher Eduation
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
