A harmadik alkalommal megrendezett Transplant Today workshop idén a transzplantáció jövőjének egyik útját, a gépi perfúzió hazai bevezetésének kérdéseit járta körül.
Míg a rendezvény az előző években a transzplantáció helyzetéről nyújtott átfogó képet, addig a 2024. évi szimpózium a szakterület jól behatárolható szegmensét, a gépi perfúziót vette górcső alá.
Ezt a technikai megoldást az elhunyt donorokból származó szervek átültetése során alkalmazzák. Jelentősége abban rejlik, hogy az eddig rutinszerűen alkalmazott hideg tárolással és szervszállítással szemben lehetőséget nyújt a beültetésre váró hasi vagy mellkasi szervek (vesék, máj, szív, tüdő) speciális folyadékkal történő áramoltatására, ezáltal a sejtek táplálására és egyidejű oxigenizációjára. Ez elősegíti a hagyományos hideg tárolás során fellépő sejtkárosodás mértékének csökkentését és ezáltal a beültetett szerv beteget súlyosan veszélyeztető korai működési zavarainak megelőzését.
A Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika (STéG) megalakulása óta a Transplant Today az intézmény egyik kiemelt rendezvénysorozatává vált, mutatott rá köszöntőjében dr. Szijártó Attila igazgató. Hozzátette, nemrég ünnepelte Magyarország a veseátültetési program 50. jubileumát, és hamarosan elérkezünk a rendszeresen működő májtranszplantációs program 30 éves mérföldkövéhez. Dr. Szijártó Attila figyelemre méltó technikai teljesítménynek minősítette a klinikán a közelmúltban végzett split-májátültetést, amelyek során a beültetendő szerv kettéosztásával egy kisgyermek és egy felnőtt szervátültetése történt meg. Mindezek után az intézmény portfóliójában régóta várt újdonság lenne a gépi perfúzió bevezetése.
A szakmai program nyitó előadásaként dr. Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) transzplantációs igazgatója, az Európai Donációs és Transzplantációs Koordinátor Szervezet (EDTCO) vezetője Magyarország gépi perfúziós programtervét ismertette. Leszögezte, a nemzeti szervdonációs és transzplantációs programok fejlesztése – azok költségei mellett is – elsősorban befektetésnek tekintendő. E programok célja ugyanis az, hogy a betegek számára a lehető legnagyobb egészségügyi hasznot biztosítsák, mind a megnyert életévek számának növelésével, mind az életminőség javításával. Azzal, hogy 2023-ban hazánkban 131 szervadományozás történt, és egy átlagos szervdonor 30,8 további életévet biztosít, tavaly összesen 4035 további életévet tettek lehetővé. Különösen jelentős ez annak ismeretében, hogy a krónikus betegségek jelentős terhet rónak az egészségügyre. Bár a szervpótló kezelések iránt egyre nagyobb az igény, a mesterséges szervtámogatás csak bizonyos esetekben alkalmazható, mivel az csak a veseelégtelenségben szenvedő betegek számára, dialízis formájában érhető el széleskörűen.
Dr. Mihály Sándor idézte az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), amely szorgalmazza, hogy a kormányok és az egészségügyi szakemberek törekedjenek a transzplantáció önellátásának biztosítására, ami az adott országon belüli donációkkal valósítható meg. Az önellátás olyan kombinált stratégiát igényel, amely egyrészt csökkenti a transzplantációval kezelhető betegségek okozta terheket, másrészt maximalizálja az átültetésre rendelkezésre álló szerveket, és előnyben részesíti az elhunyt donoroktól származó szerveket. Mint kiemelte, azokban az országokban a legmagasabb a szervátültetés aránya és legjobb a betegek hozzáférése a transzplantációs terápiához, ahol eredményesen működik a donációs program.
Egy 2009. évi, az Egyesült Királyságban végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő betegeket vizsgáló költséghatékonysági tanulmány kimutatta továbbá, hogy a transzplantáció a dialízishez képest évi 84 százalékos költségmegtakarítást tesz lehetővé. További európai statisztikák és szakirodalmi adatok is azt támasztják alá, hogy a transzplantáció kulcsfontosságú az egészségügyi rendszerek jövőbeli terhelhetősége szempontjából, ugyanakkor az érintett országok többségében még nyitottak a költségtérítés egyes kérdései.
Mint dr. Mihály Sándor felvázolta, a magyar gépi perfúziós program kezdeményezése 2018-ra datálódik, ekkor nyújtották be az első javaslatot és szakmai ajánlást a szív gépi perfúziós programjára, ezt követte 2021-ben a veseprogramra vonatkozó javaslat. Mindezek eredményeként 2021-ben a magyar program egy európai uniós finanszírozású projekt keretében gépi perfúziós eszközök beszerzését ütemezte be.
A jelenlegi, 2025-re vonatkozó költségvetési terv egy szív, egy tüdő, egy máj és két vese gépi perfúziós készülék közbeszerzés útján történő biztosítására irányul; ez a szükséges fogyóeszközök közbeszerzési eljárásaival is kiegészül, amelyek évente 5 szív-, 5 tüdő-, 10-15 máj- és 50 veseátültetést tesznek majd lehetővé.
Általánosságban a gépi perfúzió bevezetését a lehetséges transzplantációk számának növekedése indokolja, mivel hosszabb hideg iszkémiás időt – azaz hosszabb eltarthatóságot –, nagyobb távolságból történő szervszállítást és a donorszervek szélesebb körének felhasználását teszi lehetővé. Emellett minőségjavulást is biztosít, hiszen a gépi perfúzió nemcsak a transzplantáció időzítését optimalizálja, hanem a szervek minőségét is javítja, így a graftok és a páciensek élettartamának meghosszabbodását eredményezi. Ezzel a technikával a szervek egy esetleges beültetés utáni működésének modellálása is megtörténhet, továbbá műszeres vizsgálatok vagy minőségjavító beavatkozások is végezhetők. A nemzeti gépi perfúziós program emellett garantálja a központokhoz és a betegekhez történő egyenlő hozzáférést is.
Galéria
A szimpózium folytatásában a transzplantációs gépi perfúziós eszközgyártók élvonalába tartozó amerikai, svéd és olasz cégek mutatták be termékpalettájukat. A demonstráció során sor került a korábban eltávolított sertésvesék bemutató perfúziójára, így a résztvevők élőben tekinthették meg a működő technológiát.
Az egyes cégek eszközei alkalmasak a vese, máj, szív és tüdő hipo- vagy normotermiás perfúziójára, de bemutattak olyan gépi perfúziós egységet is, mely programtól függően akár különböző szervek kezelését is lehetővé teszi.
A gépi perfúzió kiválasztott esetekben májsebészeti eljárásokban is alkalmazható. Így, ha egy májtumor eltávolítása például kiemelt kockázatot jelentene, lehetőség van a máj átmeneti eltávolítására, amelyet ezáltal biztonságosan lehet a preparáló asztalon (ex situ), vagy akár a gépi perfúzió során a beteg vérvesztése nélkül operálni. A tumoros részek eltávolítása után a máj néhány óra perfúziót követően eredeti helyére visszahelyezve újra működik. Ez a világszerte ismételten végzett autotranszplantáció betegek tucatjainak életét mentette meg a korábban nem operálhatónak vélt daganat eltávolításával.
Az élő bemutató lehetőséget nyújtott a szakmai részvevőknek, hogy a hamarosan beszerzésre kerülő gépekkel megismerkedhessenek, azok jellemzőit megismerjék. Mindez elősegíti a hazai géppark igényeknek megfelelő optimális kialakítását is.
A szimpózium záró szekciójában a STéG munkatársai, dr. Piros László egyetemi docens, dr. Benkő Tamás egyetemi docens és dr. Huszty Gergely egyetemi adjunktus német és olasz példákat alapul véve folytatott panelbeszélgetést a vese és máj gépi perfúziójáról. Dr. Hartyánszky István, a Magyar Transzplantációs Társaság elnöke a szívátültetés, míg dr. Gieszer Balázs, a Mellkassebészeti Klinika klinikai orvosa a tüdőtranszplantáció szemszögéből járta körbe az innovatív eljárást, előkészítve annak magyarországi bevezetését.
Szabados-Dőtsch Judit
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
